
Szent Anna-tó – egy vulkánból született mesevilág
Fotó: Pinti Attila
Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava – Jókai Mór ilyennek látta az egyik legértékesebb természeti kincsünket, amelyet mára a pusztulás fenyeget.
2024. december 10., 16:592024. december 10., 16:59
2025. július 22., 10:072025. július 22., 10:07
Vulkánból született mesevilág, legendákkal tarkított természeti látványosság a Szent Anna-tó, amely Közép-Kelet-Európa egyetlen épen maradt vulkáni kráterének alján képződött.
A természetvédőket új kihívások elé állította az emberi tevékenységgel, turizmussal járó szennyeződések, félő, hogy évek múltán a tó elalgásodik.
A Szent Anna-tó Európa egyik legkülönlegesebb vulkanikus képződménye, amely a Hargita-hegységvonulata déli részén, a Csomád-hegység ikerkráterében található.
A tó ősszel mutatja a legszebb arcát
Fotó: Pinti Attila
Nagyjából 950 méteres magasságban terül el, és szomszédjával, a Mohos-tőzegláppal közösen alkotják a Mohos Természetvédelmi Területet. Egyes kutatók szerint a Csomád vulkán utolsó kitörése 10 700 évvel, mások szerint 35 ezerrel ezelőtt történt.
A tavat csak az eső és a kráterperemből beszivárgó víz táplálja, emiatt különleges, ezzel együtt törékeny is, hiszen alig-alig képes az öntisztulásra.
2018 óta a tóban úszni tilos
Fotó: Pinti Attila
Korábban vize a desztillált vízhez hasonlítható mennyiségű oldott ásványi anyagot tartalmazott, de felhalmozódtak benne a szennyező anyagok, például az autók kipufogógázából származó ólom, sőt nyári szezon után napozóolaj nyomait is kimutattak benne. Emiatt
A terület a Pro Szent Anna Egyesület gondozásában áll.
A Szent Anna-tó Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely irányából is könnyedén megközelíthető. A kirándulást érdemes hosszabbra tervezni, hiszen ezen a környéken található többek között a Mohos-tőzegláp, a Mikes-fürdők és a Büdös-barlang, de közel van Bálványosvár is.

Hammas, Vallató és Bükki – a csodatevő fürdőmedencék nevei, amelyeket már Orbán Balázs idején ismertek, és amelyeket a Mikes grófok építtették újjá a 19–20. században. Erdély kincsei sorozatunk első részében a Mikes-gyógyfürdőkhöz látogattunk.
A célhoz közeledve, a Szent Anna-kilátón gyönyörű tájat csodálhatunk meg, majd rövidesen elérünk a fizetős parkolóhoz, ahonnan – körülbelül 15-20 perc – alatt gyalog lehet lesétálni a tóig.
Csónakázni, falatozni is van lehetőség
Fotó: Pinti Attila
A mozgássérültek, idősek számára kisbuszos szállítás biztosított. A tó minden évszakban látványos, de ősszel mutatja legszebb arcát.
Itt található ugyanakkor a Szent Anna-kápolna is, amelyet a tó névadó szentjének tiszteletére építettek. Szemetet, élelmiszert tilos eldobni, ugyanakkor piknikezni sem szabad a kijelölt helyeken kívül, egyrészt a környezet kímélése miatt, másrészt azért, mert a környéken gyakori a medvék jelenléte.
A tó mélysége, területe és kerülete is csökkent az évek során, főként a feltöltődés miatt, ugyanakkor a vízben elszaporodott invazív halfaj, az ezüstkárász is sok gondot okoz.
Ez annak tudható be, hogy a rákok, amelyek korábban az algákat is elfogyasztották, a halak táplálékává váltak. Az ezüstkárászt vélhetően horgászok telepítették a tóba.
A tó „bezöldült”, a kárászokat viszont azóta sem távolították el
Fotó: Pinti Attila
Több olyan tanulmány is készült, amelyek a tó megmentését célozzák. Tervezték a klasszikus merítőhálós lehalászást, valamint halcsapdahálók felszerelésével is próbálkoztak, sikertelenül, az ezüstkárászoktól nem sikerült megszabadulni. A Szent Anna-tó állapotát részletező, a megmentésére vonatkozó kezdeményezések kronológiáját is tartalmazó jelentés Hargita Megye Tanácsának honlapján olvasható.
A Szent Anna-tó partján fekvő kápolna egyes források szerint a 18. század második felében, mások szerint ennél is korábban épült A búcsúk, amelyeket Szent Anna és Kisasszony napján tartottak, hatalmas tömegeket vonzottak, egyes krónikák szerint 20–30 ezer embert. Az idők során a kápolna többször felújításra szorult.
A kommunizmus idején a román titkosrendőrség fokozott figyelmet szentelt a magyar tömegek itteni gyülekezésére. Különösen emlékezetes az 1981. évi Szent Anna-tói búcsú, amelyet sokan a Ceaușescu-rezsim elleni első, a tömegekben elfojtott magyar nemzeti öntudat felszínre törése által generált lázadásnak tekintenek. A rendszerváltás után, 1990-től a búcsúk újra rendszeressé váltak, napjainkban is megtartják, minden évben július 26-án, vagy a hozzá közel eső hétvégén.
A kápolnánál Szent Anna napján, július 26-án tartanak búcsút
Fotó: Pinti Attila
A Szent Anna-tó keletkezéséhez kapcsolódó legenda szerint régen két zsarnok gróf uralta a vidéket, akik kegyetlenségükről és vetélkedésükről voltak hírhedtek. Egy fogadást követően az idősebb testvér, hogy öccsét legyőzze, nyolc szűzlányt fogott a kocsija elé, köztük a legszebbet, Annát. Mikor Annát ostorral sújtotta, ő átkot mondott rá és várára. Az ártatlanok védelmében Isten közbelépett: mennydörgés és vihar közepette elsüllyesztette a várat, helyén tó keletkezett. A legenda szerint Anna ott maradt, kolostort épített, és halála után szentté nyilvánították. A tavat róla nevezték el.
Cikkünkben a Mohos Természetvédelmi Terület hivatalos honlapján szereplő adatokat használtuk fel.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!