Erdély kincsei: a Szent Anna-tó

Szent Anna-tó – egy vulkánból született mesevilág •  Fotó: Pinti Attila

Szent Anna-tó – egy vulkánból született mesevilág

Fotó: Pinti Attila

Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava – Jókai Mór ilyennek látta az egyik legértékesebb természeti kincsünket, amelyet mára a pusztulás fenyeget.

Farkas Orsolya

2024. december 10., 16:592024. december 10., 16:59

2024. december 11., 13:472024. december 11., 13:47

Vulkánból született mesevilág, legendákkal tarkított természeti látványosság a Szent Anna-tó, amely Közép-Kelet-Európa egyetlen épen maradt vulkáni kráterének alján képződött.

Története több tízezer évre nyúlik vissza, ez idő alatt több fázist is megért, ökológiai állapota folyamatosan változott.

A természetvédőket új kihívások elé állította az emberi tevékenységgel, turizmussal járó szennyeződések, félő, hogy évek múltán a tó elalgásodik.

Vulkanikus csoda

A Szent Anna-tó Európa egyik legkülönlegesebb vulkanikus képződménye, amely a Hargita-hegységvonulata déli részén, a Csomád-hegység ikerkráterében található.

A tó ősszel mutatja a legszebb arcát •  Fotó: Pinti Attila Galéria

A tó ősszel mutatja a legszebb arcát

Fotó: Pinti Attila

Nagyjából 950 méteres magasságban terül el, és szomszédjával, a Mohos-tőzegláppal közösen alkotják a Mohos Természetvédelmi Területet. Egyes kutatók szerint a Csomád vulkán utolsó kitörése 10 700 évvel, mások szerint 35 ezerrel ezelőtt történt.

Orbán Balázs idején, 1867-ben a tó mélysége több mint 12 méter lehetett, mára 7 méter körül mozog, az iszapréteg helyenként a 4 métert is meghaladja.

A tavat csak az eső és a kráterperemből beszivárgó víz táplálja, emiatt különleges, ezzel együtt törékeny is, hiszen alig-alig képes az öntisztulásra.

2018 óta a tóban úszni tilos •  Fotó: Pinti Attila Galéria

2018 óta a tóban úszni tilos

Fotó: Pinti Attila

Korábban vize a desztillált vízhez hasonlítható mennyiségű oldott ásványi anyagot tartalmazott, de felhalmozódtak benne a szennyező anyagok, például az autók kipufogógázából származó ólom, sőt nyári szezon után napozóolaj nyomait is kimutattak benne. Emiatt

ma már tilos úszni a Szent Anna-tóban, megközelíteni pedig csak gyalogosan lehet.

A terület a Pro Szent Anna Egyesület gondozásában áll.

Könnyen megközelíthető

A Szent Anna-tó Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely irányából is könnyedén megközelíthető. A kirándulást érdemes hosszabbra tervezni, hiszen ezen a környéken található többek között a Mohos-tőzegláp, a Mikes-fürdők és a Büdös-barlang, de közel van Bálványosvár is.

korábban írtuk

Erdély kincsei: a Mikes grófok fürdője
Erdély kincsei: a Mikes grófok fürdője

Hammas, Vallató és Bükki – a csodatevő fürdőmedencék nevei, amelyeket már Orbán Balázs idején ismertek, és amelyeket a Mikes grófok építtették újjá a 19–20. században. Erdély kincsei sorozatunk első részében a Mikes-gyógyfürdőkhöz látogattunk.

A célhoz közeledve, a Szent Anna-kilátón gyönyörű tájat csodálhatunk meg, majd rövidesen elérünk a fizetős parkolóhoz, ahonnan – körülbelül 15-20 perc – alatt gyalog lehet lesétálni a tóig.

Csónakázni, falatozni is van lehetőség •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Csónakázni, falatozni is van lehetőség

Fotó: Pinti Attila

A mozgássérültek, idősek számára kisbuszos szállítás biztosított. A tó minden évszakban látványos, de ősszel mutatja legszebb arcát.

Lehetőség van körbesétálni, benne csónakázni, de falatozni is lehet a parton.

Itt található ugyanakkor a Szent Anna-kápolna is, amelyet a tó névadó szentjének tiszteletére építettek. Szemetet, élelmiszert tilos eldobni, ugyanakkor piknikezni sem szabad a kijelölt helyeken kívül, egyrészt a környezet kímélése miatt, másrészt azért, mert a környéken gyakori a medvék jelenléte.

Hanyatló szépség

A tó mélysége, területe és kerülete is csökkent az évek során, főként a feltöltődés miatt, ugyanakkor a vízben elszaporodott invazív halfaj, az ezüstkárász is sok gondot okoz.

A szakemberek 2020-ban hívták fel a figyelmet rá, hogy 2010 óta a tó vizének színe fokozatosan kékről zöldre váltott, ugyanis nagy mértékben elszaporodtak benne az algák.

Ez annak tudható be, hogy a rákok, amelyek korábban az algákat is elfogyasztották, a halak táplálékává váltak. Az ezüstkárászt vélhetően horgászok telepítették a tóba.

A tó „bezöldült”, a kárászokat viszont azóta sem távolították el •  Fotó: Pinti Attila Galéria

A tó „bezöldült”, a kárászokat viszont azóta sem távolították el

Fotó: Pinti Attila

Több olyan tanulmány is készült, amelyek a tó megmentését célozzák. Tervezték a klasszikus merítőhálós lehalászást, valamint halcsapdahálók felszerelésével is próbálkoztak, sikertelenül, az ezüstkárászoktól nem sikerült megszabadulni. A Szent Anna-tó állapotát részletező, a megmentésére vonatkozó kezdeményezések kronológiáját is tartalmazó jelentés Hargita Megye Tanácsának honlapján olvasható.

Ma is búcsújáró hely

A Szent Anna-tó partján fekvő kápolna egyes források szerint a 18. század második felében, mások szerint ennél is korábban épült A búcsúk, amelyeket Szent Anna és Kisasszony napján tartottak, hatalmas tömegeket vonzottak, egyes krónikák szerint 20–30 ezer embert. Az idők során a kápolna többször felújításra szorult.

1927-ben újjáépítették, de a második világháború után ismét romokba dőlt, az 1970-es években rekonstruálták.

A kommunizmus idején a román titkosrendőrség fokozott figyelmet szentelt a magyar tömegek itteni gyülekezésére. Különösen emlékezetes az 1981. évi Szent Anna-tói búcsú, amelyet sokan a Ceaușescu-rezsim elleni első, a tömegekben elfojtott magyar nemzeti öntudat felszínre törése által generált lázadásnak tekintenek. A rendszerváltás után, 1990-től a búcsúk újra rendszeressé váltak, napjainkban is megtartják, minden évben július 26-án, vagy a hozzá közel eső hétvégén.

A kápolnánál Szent Anna napján, július 26-án tartanak búcsút •  Fotó: Pinti Attila Galéria

A kápolnánál Szent Anna napján, július 26-án tartanak búcsút

Fotó: Pinti Attila

A Szent Anna-tó legendája

A Szent Anna-tó keletkezéséhez kapcsolódó legenda szerint régen két zsarnok gróf uralta a vidéket, akik kegyetlenségükről és vetélkedésükről voltak hírhedtek. Egy fogadást követően az idősebb testvér, hogy öccsét legyőzze, nyolc szűzlányt fogott a kocsija elé, köztük a legszebbet, Annát. Mikor Annát ostorral sújtotta, ő átkot mondott rá és várára. Az ártatlanok védelmében Isten közbelépett: mennydörgés és vihar közepette elsüllyesztette a várat, helyén tó keletkezett. A legenda szerint Anna ott maradt, kolostort épített, és halála után szentté nyilvánították. A tavat róla nevezték el.

Cikkünkben a Mohos Természetvédelmi Terület hivatalos honlapján szereplő adatokat használtuk fel.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 06., csütörtök

Gyilkosságok, rablások, lopások, fenyegetések – íme egy esztendő rendőrségi mérlege

Három gyilkosság, 671 lopás, 13 rablás, 180 csalás, 32 fenyegetés, 91 súlyos baleset, amelyekben 17-en vesztették életüket és 82-en súlyosan megsérültek – ez a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság 2024-re vonatkozó mérlege.

Gyilkosságok, rablások, lopások, fenyegetések – íme egy esztendő rendőrségi mérlege
2025. február 06., csütörtök

Visszajár az anyamedve a bocsaihoz, nagyon veszélyes a helyzet

Többször is visszatért a barlangban hagyott bocsaihoz a Gagyban problémákat okozó anyamedve az elmúlt napokban, ezért nagyon veszélyessé vált a helyszín. Gond lehet az is, ha az anyaállat nem eteti meg a kicsinyeit.

Visszajár az anyamedve a bocsaihoz, nagyon veszélyes a helyzet
2025. február 06., csütörtök

Megmutatni Európának Hargita megye gasztronómiai értékeit

Európa számára is ismertté válik Hargita megye kulináris értéke, ezt tükrözi az döntés is, hogy Európa Gasztronómiai Régiója lesz a megye 2027-ben. A rangos elismerést ünnepi gálán vette át csütörtökön Bíró Barna Botond megyei tanácselnök.

Megmutatni Európának Hargita megye gasztronómiai értékeit
2025. február 06., csütörtök

Idős nőt ütöttek el a csíkszeredai Kossuth Lajos utcában

Egy idős, a gyalogátjárón szabályosan átkelni szándékozó nőt ütöttek el csütörtök délután Csíkszeredában, a Kossuth Lajos utcában.

Idős nőt ütöttek el a csíkszeredai Kossuth Lajos utcában
2025. február 06., csütörtök

Nem csak orvosi, emberi bravúr is az, ahogyan egy fiatal életét megmentették a csíkszeredai kórházban

Egy 22 éves fiatalember szívébe ültettek be nemrég sikeresen defibrillátort a csíkszeredai kórház szakemberei. A jó fizikai állapotban lévő, ismert betegség nélkül élő fiatal hirtelen lett rosszul és két órán át zajlott az újraélesztése.

Nem csak orvosi, emberi bravúr is az, ahogyan egy fiatal életét megmentették a csíkszeredai kórházban
2025. február 06., csütörtök

Kiesett a harmadik emeletről, súlyosan megsérült egy diáklány

Kiesett a kézdivásárhelyi Gábor Áron Szakközépiskola bentlakásának folyosóablakán egy diáklány, akit a reggeli órákban az iskola vezetősége fegyelmi vétség miatt hallgatott ki. Súlyosan megsérült, ezért Sepsiszentgyörgyre, majd Bukarestbe szállították.

Kiesett a harmadik emeletről, súlyosan megsérült egy diáklány
2025. február 06., csütörtök

Gazdagodik a Kádár László Képtár gyűjteménye

Kelet-Európa címmel hirdettek pályázatot a Kárpát-medencei képzőművészek számára. A díjazott művek a Kovászna városi Kádár László Képtár anyagát gazdagítják majd.

Gazdagodik a Kádár László Képtár gyűjteménye
Gazdagodik a Kádár László Képtár gyűjteménye
2025. február 06., csütörtök

Gazdagodik a Kádár László Képtár gyűjteménye

2025. február 06., csütörtök

Forgalomkorlátozás lesz a marosvásárhelyi Dózsa György utcában

Néhány napig forgalomkorlátozásra kell számítaniuk a Marosvásárhelyen autózóknak a Dózsa György utcában, a Kaufland melletti körforgalom körül.

Forgalomkorlátozás lesz a marosvásárhelyi Dózsa György utcában
2025. február 06., csütörtök

Könyvvel és gyertyával vonulnak fel Marosvásárhelyen

A magyar nyelvű oktatás hiányosságaira hívták fel a figyelmet 35 évvel ezelőtt Marosvásárhelyen. Az akkori eseményekre emlékeznek február 10-én, hétfőn a megyeszékhelyen.

Könyvvel és gyertyával vonulnak fel Marosvásárhelyen
2025. február 06., csütörtök

Nem a székelyföldi állattenyésztőktől került Magyarországra a kiskérődzők pestisvírusa

Magyarországon megjelent a kiskérődzők pestises vírusa, amelyet egy romániai gyűjtőállomásról odaszállított juhállományból eredeztetnek. Utánajártunk, hogy Székelyföld érintett-e a fertőzésben.

Nem a székelyföldi állattenyésztőktől került Magyarországra a kiskérődzők pestisvírusa
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!