
Fotó: Veres Nándor
A 141-es, deficitcsökkentésre irányuló Bolojan-törvény új, jelentős terhet rótt a tanfelügyelők és intézményvezetők nyakába: az eddigi 2 óra helyett heti 10–14 órát kell tanítaniuk. A plusz félállás gyakorlatilag túlélő üzemmódra kényszeríti a vezetőket.
2025. október 08., 21:072025. október 08., 21:07
Kezdésként egy kis emlékeztető: az ún. „Bolojan-törvény” a nyáron elfogadott fiskális-költségvetési törvénycsomag, amelynek célja a költségvetési hiány csökkentése és a hosszú távú pénzügyi fenntarthatóság biztosítása.
A törvény részeként egy sor területen hoz intézkedéseket: államháztartás, oktatás, egészségügy, közlekedés/infrastruktúra, adóellenőrzés, kiadás-korlátozások.
A megyei tanfelügyelőségeken dolgozók szerint a plusz órák belekavartak az eddig sem egyszerű tevékenységi körükbe. A Kovászna megyei főtanfelügyelő, Kiss Imre (aki az eddigi 2 helyett plusz 10 óra tanítási kötelezettséget kapott) szerint „sokkal nehezebben megy az intézményen belül a munka”.
Kiss Imre főtanfelügyelő:
Fotó: Bíró Blanka
Kiss Imre szerint „órán vagyunk, mikor visszaérünk, akkor meg már nagyon stresszes a dolog.”
Továbbá nem tudják kire leosztani a feladatokat, mert az illetékes szakos tanfelügyelő éppen tanít, így mindenki mindent csinál. A tanfelügyelőknek kevesebb idő jut az óralátogatásra, mivel a délutáni órákra már későn érkeznének meg a távolabbi, vidéki iskolákba.
A főtanfelügyelő elmondta, hogy a 10 plusz óra tavaly még
Fotó: Veres Nándor
Demeter Levente, Hargita megye főtanfelügyelője, aki bevallása szerint szeret tanítani, tömören annyit mondott: „Ki mit vállalt, csinálja!” Elismerte azonban, hogy a rendelkezés „nincs a legjobb hatással”
Arra a kérdésre, hogy minden belefér-e a heti 40 órába, azt válaszolta: „eddig sem fért bele.”
Barabás Andrea, a Kovásznai megyei Pedagógusok Házának igazgatója
Fotó: Pedagógusok Háza
Barabás Andrea, a Kovászna Megyei Pedagógusok Házának vezetője (akinél az óraszám 2-ről 14-re nőtt) ugyanazokkal a szavakkal erősítette meg a nehézségeket: „nagyon megnehezítették a létet.”
Rovására megy mindkét tevékenységnek: a tanításra fel kell készülni, számon kell kérni. Vezetőként pedig „nyomon kell követni a kollégák munkáját, miközben képzéseket, konferenciákat szervezünk, akkreditációs folyamatokat menedzselünk, Erasmus-programokat futtatunk” – fejtette ki.
Fotó: Veres Nándor
Ferenc Salamon Alpár, a Hargita megyei társintézmény vezetője a közösségi oldalán reflektált a jelenségre. „A legjobb napjaim közé tartoznak továbbra is azok a napok, amelyeket a tanítványaim között töltök (...)
Mert, az élet nem áll meg csak azért, mert heti tizennégy órát spórol az állam rajtam. Ömlenek szembe velünk/velem az új feladatok és kihívások. Így, minden nap, az elmúlt két héten, iskola után este hatig-hétig kellett dolgozzak.”
Ferenc Salamon Alpárban szintén felvetődik a dilemma: „vajon ilyen körülmények között melyiket nem tudom majd jól végezni? Az intézményvezetést vagy a tanítást? S ha mindez sikerül is, mire marad mellette idő?”
Átvette nyereményét a Mit tartogat 2026? elnevezésű Székelyhon-játék nyertese csütörtökön. A szerencsés Bartalis Ilona udvarhelyszéki olvasónk, akit több mint ötezer hozzászóló közül sorsoltunk ki január 19-én, hétfőn.
Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.
A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.
Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.
Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.
A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.
Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.
7 hozzászólás