Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

09:33

Kezdődik a pótérettségi

09:13

Szuperliga, NB I, tenisz és kerékpár – a hétfői sportműsor

08:58

Augusztus első hétvégéjén ismét Keresztúri Városnapok

08:29

Rendkívüli ülésszak kezdődik a parlamentben

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Egy ember meghalt a homoródfürdői balesetben, egy sérültet helikopterrel vittek kórházba

Kiskorú lányt zaklatott egy buszsofőr Csíkszeredában

Baleset történt Sósrétnél, egy autó felborult a mezőn – videóval

Jelezzünk vagy sem? – vitatott kérdést tisztázott a közlekedési rendőrség

Élőben tette helyre a tanácselnök az alelnökét

Jelezzünk vagy sem? – vitatott kérdést tisztázott a közlekedési rendőrség

Tisza-kormány államtitkára: a határon túli magyarok jogainak képviselete a kormány kötelessége

Kiskorú lányt zaklatott egy buszsofőr Csíkszeredában

Pályázati lehetőségekre várnak – messze még strandépítés Csíkszeredában

Természetes színű mészkőburkolat ad új külsőt a csíkszeredai megyeházának

„Túlélő üzemmód”: a tanügyi vezetők a kiégés szélén a Bolojan-törvény miatt

Fotó: Veres Nándor

A 141-es, deficitcsökkentésre irányuló Bolojan-törvény új, jelentős terhet rótt a tanfelügyelők és intézményvezetők nyakába: az eddigi 2 óra helyett heti 10–14 órát kell tanítaniuk. A plusz félállás gyakorlatilag túlélő üzemmódra kényszeríti a vezetőket.

Bodor Tünde

2025. október 08., 21:072025. október 08., 21:07

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Kezdésként egy kis emlékeztető: az ún. „Bolojan-törvény” a nyáron elfogadott fiskális-költségvetési törvénycsomag, amelynek célja a költségvetési hiány csökkentése és a hosszú távú pénzügyi fenntarthatóság biztosítása.

A törvény gyakorlatilag kimondja, hogy az abban szereplő intézkedések kivételes jellegűek és azt szolgálják, hogy a kormány fedezni tudja a szükséges kiadásokat úgy, hogy ne lépje túl a vállalt deficitcélt.

A törvény részeként egy sor területen hoz intézkedéseket: államháztartás, oktatás, egészségügy, közlekedés/infrastruktúra, adóellenőrzés, kiadás-korlátozások.

Gondot okozó plusz órák

A megyei tanfelügyelőségeken dolgozók szerint a plusz órák belekavartak az eddig sem egyszerű tevékenységi körükbe. A Kovászna megyei főtanfelügyelő, Kiss Imre (aki az eddigi 2 helyett plusz 10 óra tanítási kötelezettséget kapott) szerint „sokkal nehezebben megy az intézményen belül a munka”.

Kiss Imre főtanfelügyelő:

Fotó: Bíró Blanka

A kollégák különböző helyeken tanítanak, így a minisztérium rövid határidővel kért kimutatásaira és kérdéseire nem tudnak azonnal reagálni.

Kiss Imre szerint „órán vagyunk, mikor visszaérünk, akkor meg már nagyon stresszes a dolog.”

Továbbá nem tudják kire leosztani a feladatokat, mert az illetékes szakos tanfelügyelő éppen tanít, így mindenki mindent csinál. A tanfelügyelőknek kevesebb idő jut az óralátogatásra, mivel a délutáni órákra már későn érkeznének meg a távolabbi, vidéki iskolákba.

A főtanfelügyelő elmondta, hogy a 10 plusz óra tavaly még

havi 3400 lejjel növelte volna a fizetését, ami állítólag a pluszórákat eddig is vállaló igazgatók esetében magasabb órabérrel volt indokolható.

Fotó: Veres Nándor

Az intézményvezetők helyzete

Demeter Levente, Hargita megye főtanfelügyelője, aki bevallása szerint szeret tanítani, tömören annyit mondott: „Ki mit vállalt, csinálja!” Elismerte azonban, hogy a rendelkezés „nincs a legjobb hatással”

az intézményvezetői munka hatékonyságára, mert a tanítási órák szentek és sérthetetlenek, az adminisztratív feladatokat pedig azok mellett próbálják elvégezni.

Arra a kérdésre, hogy minden belefér-e a heti 40 órába, azt válaszolta: „eddig sem fért bele.”

Barabás Andrea, a Kovásznai megyei Pedagógusok Házának igazgatója

Fotó: Pedagógusok Háza

Barabás Andrea, a Kovászna Megyei Pedagógusok Házának vezetője (akinél az óraszám 2-ről 14-re nőtt) ugyanazokkal a szavakkal erősítette meg a nehézségeket: „nagyon megnehezítették a létet.”

Rovására megy mindkét tevékenységnek: a tanításra fel kell készülni, számon kell kérni. Vezetőként pedig „nyomon kell követni a kollégák munkáját, miközben képzéseket, konferenciákat szervezünk, akkreditációs folyamatokat menedzselünk, Erasmus-programokat futtatunk” – fejtette ki.

Fotó: Veres Nándor

Ferenc Salamon Alpár, a Hargita megyei társintézmény vezetője a közösségi oldalán reflektált a jelenségre. „A legjobb napjaim közé tartoznak továbbra is azok a napok, amelyeket a tanítványaim között töltök (...)

Mégis, nagyon nehezen viselem azt, hogy a szellemi töltődést biztosító, de a fizikai kimerültséget garantáló napi 4-6 órás oktatási programom után, a közel három napnyi tanítási idő alatt felgyűlt Pedházas (Pedagógusok Háza) dolgaim, minden feladatleosztás mellett, a nap végén a nyakamba szakadnak...

Mert, az élet nem áll meg csak azért, mert heti tizennégy órát spórol az állam rajtam. Ömlenek szembe velünk/velem az új feladatok és kihívások. Így, minden nap, az elmúlt két héten, iskola után este hatig-hétig kellett dolgozzak.”

Ferenc Salamon Alpárban szintén felvetődik a dilemma: „vajon ilyen körülmények között melyiket nem tudom majd jól végezni? Az intézményvezetést vagy a tanítást? S ha mindez sikerül is, mire marad mellette idő?”

Háromszék Oktatás