Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:11

Kapufák és gólok, izgalmas futsalcsata Gyergyóremetén

17:47

Vége a várakozásnak, kicsikarta az első győzelmét az FK Csíkszereda (videóval)

17:14

Veszélyes lehet-e a szalma? Mint kiderült, madarakra igen

15:50

„Tudom, hogy nem veszélyes, mégis rettegek” – Miért nem tudjuk legyőzni a fóbiáinkat puszta akaraterővel?

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Bejöttek a számai, milliomos lett a tegnapi lottósorsolás után

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Két bárban is botrányt rendezett egy felfegyverkezett férfi Csíkszeredában – videóval

Elhunyt Basa János, a csíkszeredai jégkorong legendás alakja

Ursula Von der Leyen Budapesten: Magyarország világossá tette, hogy a demokratikus visszacsúszás visszafordítható

Kétezernél is többen írták alá a hulladékdíjak elleni petíciót

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Majdnem fél évszázada Avram Iancuval a főtéren

Vádat emeltek Dan Tanasă ellen diszkriminációra való uszítás miatt

Erdély kincsei: a Mikes grófok fürdője

Hammas, Vallató és Bükki – a csodatevő fürdőmedencék nevei, amelyeket már Orbán Balázs idején ismertek, és amelyeket a Mikes grófok építtették újjá a 19–20. században. Hetente jelentkező Erdély kincsei sorozatunk első részében a Mikes-gyógyfürdőkhöz látogattunk.

Farkas Orsolya

2024. november 26., 19:332024. november 26., 19:33

2025. július 22., 09:432025. július 22., 09:43

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

„Ezen források mindenike egy-egy kincse az egészségnek, egy-egy áldásos adománya a jótékony természetnek, de azok ismeretlenül s kevéssé hasznosítva folynak itten el. (…) Hinnünk kell, hogy e szép haza nem lesz mindig oly ismeretlenül elhagyatott” – így utalt Orbán Balázs a Zsombor-patak völgyében fakadó gyógyvizekre, amelyeket a Mikes családnak köszönhetően mai napig is használhatunk.

Nem nehéz megtalálni

A Mikes-fürdők a Sepsibükszádot Bálványosfürdővel összekötő 11C jelzésű országútról közelíthetők meg.

A figyelmes kiránduló könnyen észreveheti a fatörzsre rögzített útjelző táblát, amelyet ajánlott gyalogosan követni, ugyanis az erdei úton személyautóval mindössze néhány száz métert tehetünk meg.

Csaknem húsz évvel ezelőtt újították fel utoljára a Mikes-fürdőket

Fotó: Tuchiluș Alex

Az ösvényen haladva perceken belül megpillanthatjuk a sárgás-barna vizű Vallatót – innen

rögtön érdemes kisebb kitérőt tenni az erdei mofettáig is, amelyhez mesebeli ösvény vezet.

A Vallatótól tovább indulva, mintegy 15 perc alatt jutunk el a Hammasig, amelynek egy nagyobb és több kisebb medencéje van. Itt nem árt megállni és körülnézni, hiszen nemcsak az erdő nyújt évszakonként más és más látványt, de rovarevő növényeket is megfigyelhetünk. A Hammastól nem messze, délkeleti irányban, valamivel magasabban a Bükki is előbukkan.

Érdemes felkészülten elindulni a kirándulásra

Fotó: Tuchiluș Alex

Felismerték, kiépítették, gyógyultak benne

Orbán Balázs A Székelyföld leírása című, 1868-ban kiadott munkájában említi először ezeket a gyógyvizeket.

A Vallatót ő még Fortyogó névvel illette, amelyet már akkor – deszkamedencébe foglalva – fürdésre használtak köszvénnyel, csontfájdalmakkal, izommerevséggel küszködő betegek.

A krónikás szerint a ma Bükkinek nevezett forrás gőze kábítóan erős volt. A Hammast sötétszürke színű gyógyforrásként írta le, és említést tett a körülötte fakadó ásványos vizekről is, „melyeknek vize könnyen lenne egy nagyszerű uszodába gyűjthető.”

Az ötletet gróf Mikes Benedek valósította meg, a fürdők ugyanis a Mikes család birtokát képezték. A felújítást az 1870-es években kezdte el, majd 1940-től fia, gróf Mikes Ármin folytatta a munkát, amelyet végül a második világháború szakított meg.

A rendszerváltás után a terület visszakerült a zabolai gróf Mikes és Roy Chowdhury de Ulpur család birtokába, 2007-ben Mikes Ármin dédunokája, Roy Chowdhury Gergely fogott neki a felújításnak, immár harmadjára.

A mofettát, amelyben szolfatára típusú kénhidrogénes szén-dioxidgáz van befogva, ezekben az években építették ki a budapesti Corvinus Egyetem tájépítész hallgatói közreműködésével.

A sárgás-barna vizű Vallatótól nem messze gázfürdő is van

Fotó: Tuchiluș Alex

A Mikes-fürdők ereje

A fürdőkön, kiváltképpen a Vallató medencéin meglátszik az idő múlása, hiszen csaknem húsz évvel ezelőtt újították fel, de

a gyógyvizek ma is kincset érő ásványi anyagokat tartalmaznak, és továbbra is ingyenesen használhatók bárki számára.

A magas kalcium, magnézium, nátrium, hidrogén-karbonát tartalmú borvízmedencéket érdemes kúraszerűen alkalmazni mozgásszervi betegségekre, például ízületi gyulladásokra és reumatikus panaszok enyhítésére, de a bőrbetegségeken is segít.

A mofetta szív- és érrendszeri, ízületi problémák tüneti kezelésére szolgál.

A szárazfürdőt azonban csak a gázszint ellenőrzésével lehet biztonságosan használni.

Erre a legalkalmasabb a nyílt lángos vizsgálat: ahol a gyufa vagy öngyújtó lángja kialszik, onnan már nem szabad lentebb hajolni, a gáz belélegzése ugyanis életveszélyes lehet.

Csodatevő gyógyvizek fakadnak a Zsombor-patak völgyében. A fotón a Bükki látható

Fotó: Tuchiluș Alex

Gyönyörű, de medvék által is igen kedvelt terület

Bálványoson, illetve a Sepsibükszádra vezető út szélén is gyakran bukkannak fel medvék, az erdei túrákra ezért érdemes fokozottan felkészülni.

A Kovászna megyei hegyimentők szerint érdemes napfelkelte után és napnyugta előtt kirándulni, lehetőleg társaságban, szigorúan követve a jelzéseket.

Célszerű sípot használni, hangoskodni, így nagy eséllyel távol maradnak a vadállatok, ugyanakkor tilos élelmiszert, szemetet eldobni. Erősen ajánlott a medvespray is, amelyet veszély esetén azonnal használni tud az ember. Amennyiben az útvonalat illetően kérdés merül fel, a 0799-800 028-as számot kell tárcsázni. Vészhelyzetben a 112-es segélyhívószám áll rendelkezésünkre.

Cikkünk összeállításához Orbán Balázs A Székelyföld leírása című könyve, a Visit Covasna és a Borvizek Földje honlapjain fellelhető adatokat használtuk fel.