Erdély kincsei: a torjai Büdös-barlang

Közelében található a Timsós-barlang, a hegy északi lejtőjén pedig a Gyilkos-barlang, amelyekből szintén gáz tör felszínre. Innen nem messze egy beszakadt kénbánya-tárna mélyedése található, amelyet Madártemetőnek hívnak: a benne felhalmozódó szén-dioxid miatt az alacsonyan repülő madarak és a közelébe kerülő kisebb állatok mind elpusztulnak. Ha erre járunk, érdemes a túrát hosszabbra tervezni, és érinteni a különleges növényekben gazdag a Buffogó-ingólápot is. Az út során táblák jelzik, melyik irányba kell tovább haladnunk attól függően, hová szeretnénk érkezni.

Használjuk óvatosan

A barlang falait vastag, sárgás kénréteg borítja, ami jelzi, meddig lehet biztonságosan belépni. Fontos, hogy előzőleg olvassuk el a táblán található előírásokat,

A barlang belseje felé haladva a gázszint fokozatosan emelkedik, ezért az üreg egy részét ajtóval zárták le. A belépést követően rövidesen meleg, bizsergető érzés fogja el az embert, kifelé tekintve megfigyelhető a látványosan kiáramló gáztömeg is. A kezelés idejére ajánlott kint hagyni az ezüst tárgyakat, órákat, mert azok megfeketednek, elromlanak a gáz hatására.

A barlangkúrák jótékony hatással vannak még különböző bőrbetegségekre és a perifériás idegrendszer zavaraira, valamint ekcémák és allergiás tünetek leküzdésére is.

A barlang kialakulása

Az üreg mesterségesen jött létre, egy középkori kénbánya tárnája volt. Később, az 1890-es években a bálványosfürdői gyárban hasznosították a gázt: kerámia csöveken levezették, majd palackozták a természetes szénsavat.

A barlang 14 méter hosszú, ebből az első 7 métert használják gyógykezelésre, az üreg további része nem látogatható. Naponta 3-6 ezer köbméter majdnem tiszta szén-dioxid áramlik ki belőle, mellette kénhidrogén és más nemes gázok – hélium, argon, kripton, radon – is felszínre törnek. Adottságaival megelőzte Európa hasonló hírességét, a nápolyi Kutya-barlangot.

A föld alatti erők csodaműhelye

Bálványosvár című regényében Jókai Mór félelmetes képet festett a kénbarlangról: a föld alatti erők csodaműhelyének, a pokol tornácának hívta.

Ugyanakkor a barlang közelében, valamint a szomszédos hegyoldalban is sok sír domborodott, ami arra mutat, hogy nem csak gyógyulni, hanem meghalni is sokan mentek a barlangba. A Büdös-barlanghoz vezető úton ma is látni egy 1856-ból származó sírkövet, Józsa Izsák nyughelyét.

A Csomád-Büdös hegycsoport változatos utóvulkáni jelenségek színtere, rengeteg mofetta, iszapfortyogó, különböző összetételű ásványvíz találhatók itt, amelyek között sem összetétel, sem íz vagy illat alapján nem találni két egyformát. Azoknak, akik a környéken járnak, érdemes körbejárni a térséget és meglátogatni az Apor lányok feredőjét, a Buffogó-lápot, a Csiszár-fürdőt, a Mikes-fürdőket, továbbá a legendákkal övezett Bálványosvárat, a vulkanikus eredetű Szent Anna-tavat és a közvetlen közelében található Mohos-tőzeglápot is.

korábban írtuk

Erdély kincsei: a Mikes grófok fürdője

Hammas, Vallató és Bükki – a csodatevő fürdőmedencék nevei, amelyeket már Orbán Balázs idején ismertek, és amelyeket a Mikes grófok építtették újjá a 19–20. században. Erdély kincsei sorozatunk első részében a Mikes-gyógyfürdőkhöz látogattunk.

korábban írtuk

Erdély kincsei: a Bálványosvár

Több mint ezer méter magas sziklahegy csúcsán őrzik a múltat Erdély egyik legrégebbi várának romjai. Bálványosvár évszázadokkal ezelőtt az Apor család otthonaként szolgált, ahol még az ősmagyar vallást is gyakorolták.

korábban írtuk

Erdély kincsei: a Szent Anna-tó

Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava – Jókai Mór ilyennek látta az egyik legértékesebb természeti kincsünket, amelyet mára a pusztulás fenyeget.