A Bálványosi-hágón, a Büdös-hegy déli oldalában található Európa legnagyobb természetes mofettája. A földből felszínre törő gázok gyógyíthatnak, de belélegzésük életveszélyes lehet – ezért is nevezte Jókai Mór a Büdös-barlangot a pokol tornácának.
2025. február 04., 19:472025. február 04., 19:47
2025. július 22., 10:402025. július 22., 10:40
A Torja közelében található Büdös-barlanghoz sokan látogattak el az évszázadok alatt: ide jöttek, akik egészségre vágytak, de azok is, akik végső megnyugvást kerestek. Az utóvulkáni működés révén létrejött mofetta ma már az egyik legkülönlegesebb kirándulóhelynek számít.
A barlang a Csomád-Bálványos természetvédelmi terület része, a Büdös-hegy déli oldalában, 1052 méteres magasságban található és szabadon látogatható bárki számára. A Bálványos Resort szálloda mögötti turistaút Kézdivásárhely és Sepsibükszád irányából is megközelíthető. A piros jelzést követve
Közelében található a Timsós-barlang, a hegy északi lejtőjén pedig a Gyilkos-barlang, amelyekből szintén gáz tör felszínre. Innen nem messze egy beszakadt kénbánya-tárna mélyedése található, amelyet Madártemetőnek hívnak: a benne felhalmozódó szén-dioxid miatt az alacsonyan repülő madarak és a közelébe kerülő kisebb állatok mind elpusztulnak. Ha erre járunk, érdemes a túrát hosszabbra tervezni, és érinteni a különleges növényekben gazdag a Buffogó-ingólápot is. Az út során táblák jelzik, melyik irányba kell tovább haladnunk attól függően, hová szeretnénk érkezni.
A barlang falait vastag, sárgás kénréteg borítja, ami jelzi, meddig lehet biztonságosan belépni. Fontos, hogy előzőleg olvassuk el a táblán található előírásokat,
A barlang belseje felé haladva a gázszint fokozatosan emelkedik, ezért az üreg egy részét ajtóval zárták le. A belépést követően rövidesen meleg, bizsergető érzés fogja el az embert, kifelé tekintve megfigyelhető a látványosan kiáramló gáztömeg is. A kezelés idejére ajánlott kint hagyni az ezüst tárgyakat, órákat, mert azok megfeketednek, elromlanak a gáz hatására.
Fotó: Tuchiluș Alex
A mennyezetről lecsepegő vizet a népi gyógyászatban szemvízként ismerték, és szemgyulladásos betegségek kezelésére alkalmazták. A csepegésből később kimutatták a kénsavat, és mint vitriolos víz, igazi kuriózummá lett.
A barlangkúrák jótékony hatással vannak még különböző bőrbetegségekre és a perifériás idegrendszer zavaraira, valamint ekcémák és allergiás tünetek leküzdésére is.
Az üreg mesterségesen jött létre, egy középkori kénbánya tárnája volt. Később, az 1890-es években a bálványosfürdői gyárban hasznosították a gázt: kerámia csöveken levezették, majd palackozták a természetes szénsavat.
Fotó: Tuchiluș Alex
A gyár az első világháború után szűnt meg. Ezután a barlangot a tüdőszanatórium betegei használták gázfürdőként, de rövidesen ez is megszakadt.
A barlang 14 méter hosszú, ebből az első 7 métert használják gyógykezelésre, az üreg további része nem látogatható. Naponta 3-6 ezer köbméter majdnem tiszta szén-dioxid áramlik ki belőle, mellette kénhidrogén és más nemes gázok – hélium, argon, kripton, radon – is felszínre törnek. Adottságaival megelőzte Európa hasonló hírességét, a nápolyi Kutya-barlangot.
Bálványosvár című regényében Jókai Mór félelmetes képet festett a kénbarlangról: a föld alatti erők csodaműhelyének, a pokol tornácának hívta.
Ugyanakkor a barlang közelében, valamint a szomszédos hegyoldalban is sok sír domborodott, ami arra mutat, hogy nem csak gyógyulni, hanem meghalni is sokan mentek a barlangba. A Büdös-barlanghoz vezető úton ma is látni egy 1856-ból származó sírkövet, Józsa Izsák nyughelyét.
A Csomád-Büdös hegycsoport változatos utóvulkáni jelenségek színtere, rengeteg mofetta, iszapfortyogó, különböző összetételű ásványvíz találhatók itt, amelyek között sem összetétel, sem íz vagy illat alapján nem találni két egyformát. Azoknak, akik a környéken járnak, érdemes körbejárni a térséget és meglátogatni az Apor lányok feredőjét, a Buffogó-lápot, a Csiszár-fürdőt, a Mikes-fürdőket, továbbá a legendákkal övezett Bálványosvárat, a vulkanikus eredetű Szent Anna-tavat és a közvetlen közelében található Mohos-tőzeglápot is.

Hammas, Vallató és Bükki – a csodatevő fürdőmedencék nevei, amelyeket már Orbán Balázs idején ismertek, és amelyeket a Mikes grófok építtették újjá a 19–20. században. Erdély kincsei sorozatunk első részében a Mikes-gyógyfürdőkhöz látogattunk.

Több mint ezer méter magas sziklahegy csúcsán őrzik a múltat Erdély egyik legrégebbi várának romjai. Bálványosvár évszázadokkal ezelőtt az Apor család otthonaként szolgált, ahol még az ősmagyar vallást is gyakorolták.

Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava – Jókai Mór ilyennek látta az egyik legértékesebb természeti kincsünket, amelyet mára a pusztulás fenyeget.
Enyhe földrengés volt szerdára virradóan Arad megyében – közölte hivatalos oldalán az Országos Földfizikai Intézet (INFP).
Lezárult a jelentkezés az iskolavezetői versenyvizsgára, most ellenőrzik a leadott dossziékat. Országos szinten a legtöbb megyében jóval kevesebb a pályázó, mint az állás, és ez alól Székelyföld sem kivétel. A jelöltek jövő héten kezdik a vizsgákat.
Az Ukrajnából érkező utasoktól kenőpénzt szedő vámosokra és határrendészekre csaptak le a román hatóságok a halmi (Halmeu) közúti hatátkelőnél, ahol kilenc gyanúsítottat őrizetbe vettek, és további 38 ellen bűnvádi eljárást indítottak.
Kimerül a bérkerete a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak e hónapban, így a novemberben fizetendő októberi fizetéseket csak akkor tudják kiadni a rendszerben dolgozó több száz alkalmazottnak, ha kapnak költségvetés-kiegészítést.
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
Több mint ötven ember jelenlétében zajlott az aradi vértanúkra való emlékezés kivégzésük 177. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön. Talán azért, mert a veszteségeket nehezebben viseljük – jelentette ki Pénzes Lóránd történelemtanár az ünnepségen.
szóljon hozzá!