A Bálványosi-hágón, a Büdös-hegy déli oldalában található Európa legnagyobb természetes mofettája. A földből felszínre törő gázok gyógyíthatnak, de belélegzésük életveszélyes lehet – ezért is nevezte Jókai Mór a Büdös-barlangot a pokol tornácának.
2025. február 04., 19:472025. február 04., 19:47
A Torja közelében található Büdös-barlanghoz sokan látogattak el az évszázadok alatt: ide jöttek, akik egészségre vágytak, de azok is, akik végső megnyugvást kerestek. Az utóvulkáni működés révén létrejött mofetta ma már az egyik legkülönlegesebb kirándulóhelynek számít.
A barlang a Csomád-Bálványos természetvédelmi terület része, a Büdös-hegy déli oldalában, 1052 méteres magasságban található és szabadon látogatható bárki számára. A Bálványos Resort szálloda mögötti turistaút Kézdivásárhely és Sepsibükszád irányából is megközelíthető. A piros jelzést követve
Közelében található a Timsós-barlang, a hegy északi lejtőjén pedig a Gyilkos-barlang, amelyekből szintén gáz tör felszínre. Innen nem messze egy beszakadt kénbánya-tárna mélyedése található, amelyet Madártemetőnek hívnak: a benne felhalmozódó szén-dioxid miatt az alacsonyan repülő madarak és a közelébe kerülő kisebb állatok mind elpusztulnak. Ha erre járunk, érdemes a túrát hosszabbra tervezni, és érinteni a különleges növényekben gazdag a Buffogó-ingólápot is. Az út során táblák jelzik, melyik irányba kell tovább haladnunk attól függően, hová szeretnénk érkezni.
A barlang falait vastag, sárgás kénréteg borítja, ami jelzi, meddig lehet biztonságosan belépni. Fontos, hogy előzőleg olvassuk el a táblán található előírásokat,
A barlang belseje felé haladva a gázszint fokozatosan emelkedik, ezért az üreg egy részét ajtóval zárták le. A belépést követően rövidesen meleg, bizsergető érzés fogja el az embert, kifelé tekintve megfigyelhető a látványosan kiáramló gáztömeg is. A kezelés idejére ajánlott kint hagyni az ezüst tárgyakat, órákat, mert azok megfeketednek, elromlanak a gáz hatására.
Fotó: Tuchiluș Alex
A mennyezetről lecsepegő vizet a népi gyógyászatban szemvízként ismerték, és szemgyulladásos betegségek kezelésére alkalmazták. A csepegésből később kimutatták a kénsavat, és mint vitriolos víz, igazi kuriózummá lett.
A barlangkúrák jótékony hatással vannak még különböző bőrbetegségekre és a perifériás idegrendszer zavaraira, valamint ekcémák és allergiás tünetek leküzdésére is.
Az üreg mesterségesen jött létre, egy középkori kénbánya tárnája volt. Később, az 1890-es években a bálványosfürdői gyárban hasznosították a gázt: kerámia csöveken levezették, majd palackozták a természetes szénsavat.
Fotó: Tuchiluș Alex
A gyár az első világháború után szűnt meg. Ezután a barlangot a tüdőszanatórium betegei használták gázfürdőként, de rövidesen ez is megszakadt.
A barlang 14 méter hosszú, ebből az első 7 métert használják gyógykezelésre, az üreg további része nem látogatható. Naponta 3-6 ezer köbméter majdnem tiszta szén-dioxid áramlik ki belőle, mellette kénhidrogén és más nemes gázok – hélium, argon, kripton, radon – is felszínre törnek. Adottságaival megelőzte Európa hasonló hírességét, a nápolyi Kutya-barlangot.
Bálványosvár című regényében Jókai Mór félelmetes képet festett a kénbarlangról: a föld alatti erők csodaműhelyének, a pokol tornácának hívta.
Ugyanakkor a barlang közelében, valamint a szomszédos hegyoldalban is sok sír domborodott, ami arra mutat, hogy nem csak gyógyulni, hanem meghalni is sokan mentek a barlangba. A Büdös-barlanghoz vezető úton ma is látni egy 1856-ból származó sírkövet, Józsa Izsák nyughelyét.
A Csomád-Büdös hegycsoport változatos utóvulkáni jelenségek színtere, rengeteg mofetta, iszapfortyogó, különböző összetételű ásványvíz találhatók itt, amelyek között sem összetétel, sem íz vagy illat alapján nem találni két egyformát. Azoknak, akik a környéken járnak, érdemes körbejárni a térséget és meglátogatni az Apor lányok feredőjét, a Buffogó-lápot, a Csiszár-fürdőt, a Mikes-fürdőket, továbbá a legendákkal övezett Bálványosvárat, a vulkanikus eredetű Szent Anna-tavat és a közvetlen közelében található Mohos-tőzeglápot is.
Hammas, Vallató és Bükki – a csodatevő fürdőmedencék nevei, amelyeket már Orbán Balázs idején ismertek, és amelyeket a Mikes grófok építtették újjá a 19–20. században. Erdély kincsei sorozatunk első részében a Mikes-gyógyfürdőkhöz látogattunk.
Több mint ezer méter magas sziklahegy csúcsán őrzik a múltat Erdély egyik legrégebbi várának romjai. Bálványosvár évszázadokkal ezelőtt az Apor család otthonaként szolgált, ahol még az ősmagyar vallást is gyakorolták.
Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava – Jókai Mór ilyennek látta az egyik legértékesebb természeti kincsünket, amelyet mára a pusztulás fenyeget.
Arad megyére is kiterjesztették a hatóságok a Maros megyei Mezőméhesen történt gyújtogatás és gyilkosság elkövetésével gyanúsított Emil Gânj keresését.
Nem szokványos látvány ami egy jégeső után maradt július 12-én a Neamț megyei Vânători-Neamț faluban és környékén.
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Bármilyen nőgyógyászati műtétet el tudnak végezni a csíkszeredai kórházban, hiszen rendelkezésre áll a tudás és a felszereltség. A nőgyógyászat kérdéseiről, a szűrővizsgálatokról és a műtéti lehetőségekről dr. Horvát Zalán szakorvos beszélt.
Múlt héten elhagyta a bűvös 1 milliós nézőszámot a Hogyan tudnék élni nélküled?. Ehhez a számhoz az erdélyi nézők, mint egy 120 ezer nézővel járultak hozzá.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
Sok romániai alkalmazott nemcsak a pénz, hanem a lelki nyugalom miatt váltana munkahelyet. Egy friss felmérés szerint többségük elégedetlen a jelenlegi fizetésével, és komoly pszichés nyomás nehezedik rájuk.
Az elnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében rámutatott, Romániának van jövője, és ez nem 20-30 év múlva, hanem várhatóan 2-3 évig tartó korrekciós időszak lejártával érezhető lesz.
Egy 32 éves motoros életét vesztette, és egy 15 éves fiatalkorú megsérült egy súlyos közúti balesetben szombat hajnalban a Kolozs megyei Magyarkapus településen.
Több útszakaszon is forgalomkorlátozásokra kell számítani Maros és Hargita megyében, az ott zajló útjavítási munkálatok miatt, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint.
szóljon hozzá!