A Bálványosi-hágón, a Büdös-hegy déli oldalában található Európa legnagyobb természetes mofettája. A földből felszínre törő gázok gyógyíthatnak, de belélegzésük életveszélyes lehet – ezért is nevezte Jókai Mór a Büdös-barlangot a pokol tornácának.
2025. február 04., 19:472025. február 04., 19:47
A Torja közelében található Büdös-barlanghoz sokan látogattak el az évszázadok alatt: ide jöttek, akik egészségre vágytak, de azok is, akik végső megnyugvást kerestek. Az utóvulkáni működés révén létrejött mofetta ma már az egyik legkülönlegesebb kirándulóhelynek számít.
A barlang a Csomád-Bálványos természetvédelmi terület része, a Büdös-hegy déli oldalában, 1052 méteres magasságban található és szabadon látogatható bárki számára. A Bálványos Resort szálloda mögötti turistaút Kézdivásárhely és Sepsibükszád irányából is megközelíthető. A piros jelzést követve
Közelében található a Timsós-barlang, a hegy északi lejtőjén pedig a Gyilkos-barlang, amelyekből szintén gáz tör felszínre. Innen nem messze egy beszakadt kénbánya-tárna mélyedése található, amelyet Madártemetőnek hívnak: a benne felhalmozódó szén-dioxid miatt az alacsonyan repülő madarak és a közelébe kerülő kisebb állatok mind elpusztulnak. Ha erre járunk, érdemes a túrát hosszabbra tervezni, és érinteni a különleges növényekben gazdag a Buffogó-ingólápot is. Az út során táblák jelzik, melyik irányba kell tovább haladnunk attól függően, hová szeretnénk érkezni.
A barlang falait vastag, sárgás kénréteg borítja, ami jelzi, meddig lehet biztonságosan belépni. Fontos, hogy előzőleg olvassuk el a táblán található előírásokat,
A barlang belseje felé haladva a gázszint fokozatosan emelkedik, ezért az üreg egy részét ajtóval zárták le. A belépést követően rövidesen meleg, bizsergető érzés fogja el az embert, kifelé tekintve megfigyelhető a látványosan kiáramló gáztömeg is. A kezelés idejére ajánlott kint hagyni az ezüst tárgyakat, órákat, mert azok megfeketednek, elromlanak a gáz hatására.
Fotó: Tuchiluș Alex
A mennyezetről lecsepegő vizet a népi gyógyászatban szemvízként ismerték, és szemgyulladásos betegségek kezelésére alkalmazták. A csepegésből később kimutatták a kénsavat, és mint vitriolos víz, igazi kuriózummá lett.
A barlangkúrák jótékony hatással vannak még különböző bőrbetegségekre és a perifériás idegrendszer zavaraira, valamint ekcémák és allergiás tünetek leküzdésére is.
Az üreg mesterségesen jött létre, egy középkori kénbánya tárnája volt. Később, az 1890-es években a bálványosfürdői gyárban hasznosították a gázt: kerámia csöveken levezették, majd palackozták a természetes szénsavat.
Fotó: Tuchiluș Alex
A gyár az első világháború után szűnt meg. Ezután a barlangot a tüdőszanatórium betegei használták gázfürdőként, de rövidesen ez is megszakadt.
A barlang 14 méter hosszú, ebből az első 7 métert használják gyógykezelésre, az üreg további része nem látogatható. Naponta 3-6 ezer köbméter majdnem tiszta szén-dioxid áramlik ki belőle, mellette kénhidrogén és más nemes gázok – hélium, argon, kripton, radon – is felszínre törnek. Adottságaival megelőzte Európa hasonló hírességét, a nápolyi Kutya-barlangot.
Bálványosvár című regényében Jókai Mór félelmetes képet festett a kénbarlangról: a föld alatti erők csodaműhelyének, a pokol tornácának hívta.
Ugyanakkor a barlang közelében, valamint a szomszédos hegyoldalban is sok sír domborodott, ami arra mutat, hogy nem csak gyógyulni, hanem meghalni is sokan mentek a barlangba. A Büdös-barlanghoz vezető úton ma is látni egy 1856-ból származó sírkövet, Józsa Izsák nyughelyét.
A Csomád-Büdös hegycsoport változatos utóvulkáni jelenségek színtere, rengeteg mofetta, iszapfortyogó, különböző összetételű ásványvíz találhatók itt, amelyek között sem összetétel, sem íz vagy illat alapján nem találni két egyformát. Azoknak, akik a környéken járnak, érdemes körbejárni a térséget és meglátogatni az Apor lányok feredőjét, a Buffogó-lápot, a Csiszár-fürdőt, a Mikes-fürdőket, továbbá a legendákkal övezett Bálványosvárat, a vulkanikus eredetű Szent Anna-tavat és a közvetlen közelében található Mohos-tőzeglápot is.
Hammas, Vallató és Bükki – a csodatevő fürdőmedencék nevei, amelyeket már Orbán Balázs idején ismertek, és amelyeket a Mikes grófok építtették újjá a 19–20. században. Erdély kincsei sorozatunk első részében a Mikes-gyógyfürdőkhöz látogattunk.
Több mint ezer méter magas sziklahegy csúcsán őrzik a múltat Erdély egyik legrégebbi várának romjai. Bálványosvár évszázadokkal ezelőtt az Apor család otthonaként szolgált, ahol még az ősmagyar vallást is gyakorolták.
Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava – Jókai Mór ilyennek látta az egyik legértékesebb természeti kincsünket, amelyet mára a pusztulás fenyeget.
Ezek az idők nem könnyűek, és ezek a nem könnyű idők tették újra aktuálissá az 1848-as üzeneteket – hangzik el március 15-én Székelyudvarhelyen készült videónkban.
Hóviharokra figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország magashegyi térségeire.
Halálos áramütés ért egy 41 éves férfit a székelyföldvári vonatállomáson, miközben felszállt a mozdonyra azzal a céllal, hogy megjavítsa.
A Richter-skálán 3,1-es erősségű földrengés volt vasárnap 4 óra 32 perckor Galac megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Noha még a vásárnap jó része hátra van, nehéz lenne a héten ennél kiélezettebb helyzetű videót találni, sőt, talán a hónapban is.
Időutazásnak is beillő élő történelemórák színesítették a márciusi ifjak emléke előtti tisztelgést Székelyudvarhelyen.
A Csíki- és Kászoni-medencét összekötő hágón egy teljes órára lezárták a forgalmat szombaton, hogy csendben emlékezhessenek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire, a Tuzson János egysége által vívott nyergestetői csatára.
Hankó Balázs kulturális és innovációs minisztertől vehette át a magyar köztársasági elnök által adományozott kitüntetését Nagy Anna, Székely Emese, Józsa István, Mátyás-János László, dr. Péter Sándor és Kiss Imre Csíkszeredában szombaton este.
Március idusa nyári hőmérsékletben – ilyen sincs sokszor, de ma pont úgy esett. Nem ritka, hogy havazik a nemzeti ünnepen Székelyföldön, szombaton ettől viszont nagyon messze voltunk.
A Richter-skálán 3-as erősségű földrengés volt szombaton 13 óra 42 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!