Erdély kincsei: a torjai Büdös-barlang

A Bálványosi-hágón, a Büdös-hegy déli oldalában található Európa legnagyobb természetes mofettája. A földből felszínre törő gázok gyógyíthatnak, de belélegzésük életveszélyes lehet – ezért is nevezte Jókai Mór a Büdös-barlangot a pokol tornácának.

Farkas Orsolya

2025. február 04., 19:472025. február 04., 19:47

A Torja közelében található Büdös-barlanghoz sokan látogattak el az évszázadok alatt: ide jöttek, akik egészségre vágytak, de azok is, akik végső megnyugvást kerestek. Az utóvulkáni működés révén létrejött mofetta ma már az egyik legkülönlegesebb kirándulóhelynek számít.

A Büdös-hegy körül

A barlang a Csomád-Bálványos természetvédelmi terület része, a Büdös-hegy déli oldalában, 1052 méteres magasságban található és szabadon látogatható bárki számára. A Bálványos Resort szálloda mögötti turistaút Kézdivásárhely és Sepsibükszád irányából is megközelíthető. A piros jelzést követve

alig fél óra alatt elérünk a Büdös-barlanghoz, amelynek jellegzetes, kénhidrogénes szagát – amiről a nevét is kapta – már távolról érezni lehet.

Közelében található a Timsós-barlang, a hegy északi lejtőjén pedig a Gyilkos-barlang, amelyekből szintén gáz tör felszínre. Innen nem messze egy beszakadt kénbánya-tárna mélyedése található, amelyet Madártemetőnek hívnak: a benne felhalmozódó szén-dioxid miatt az alacsonyan repülő madarak és a közelébe kerülő kisebb állatok mind elpusztulnak. Ha erre járunk, érdemes a túrát hosszabbra tervezni, és érinteni a különleges növényekben gazdag a Buffogó-ingólápot is. Az út során táblák jelzik, melyik irányba kell tovább haladnunk attól függően, hová szeretnénk érkezni.

Használjuk óvatosan

A barlang falait vastag, sárgás kénréteg borítja, ami jelzi, meddig lehet biztonságosan belépni. Fontos, hogy előzőleg olvassuk el a táblán található előírásokat,

a gázszintet pedig nyílt láng segítségével is ellenőrizzük: ahol a láng kialszik, onnan már nem szabad lentebb hajolni, mert egy-két lélegzetvétel is halálos lehet.

A barlang belseje felé haladva a gázszint fokozatosan emelkedik, ezért az üreg egy részét ajtóval zárták le. A belépést követően rövidesen meleg, bizsergető érzés fogja el az embert, kifelé tekintve megfigyelhető a látványosan kiáramló gáztömeg is. A kezelés idejére ajánlott kint hagyni az ezüst tárgyakat, órákat, mert azok megfeketednek, elromlanak a gáz hatására.

•  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Fotó: Tuchiluș Alex

A mennyezetről lecsepegő vizet a népi gyógyászatban szemvízként ismerték, és szemgyulladásos betegségek kezelésére alkalmazták. A csepegésből később kimutatták a kénsavat, és mint vitriolos víz, igazi kuriózummá lett.

A barlangban feltörő gázok között található szén-dioxid miatt különösen előnyös a szárazfürdő keringési és vérnyomásproblémák esetén, mozgásszervi megbetegedések esetében.

A barlangkúrák jótékony hatással vannak még különböző bőrbetegségekre és a perifériás idegrendszer zavaraira, valamint ekcémák és allergiás tünetek leküzdésére is.

A barlang kialakulása

Az üreg mesterségesen jött létre, egy középkori kénbánya tárnája volt. Később, az 1890-es években a bálványosfürdői gyárban hasznosították a gázt: kerámia csöveken levezették, majd palackozták a természetes szénsavat.

•  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Fotó: Tuchiluș Alex

A gyár az első világháború után szűnt meg. Ezután a barlangot a tüdőszanatórium betegei használták gázfürdőként, de rövidesen ez is megszakadt.

A gázt jelenleg semmilyen formában nem hasznosítják.

A barlang 14 méter hosszú, ebből az első 7 métert használják gyógykezelésre, az üreg további része nem látogatható. Naponta 3-6 ezer köbméter majdnem tiszta szén-dioxid áramlik ki belőle, mellette kénhidrogén és más nemes gázok – hélium, argon, kripton, radon – is felszínre törnek. Adottságaival megelőzte Európa hasonló hírességét, a nápolyi Kutya-barlangot.

A föld alatti erők csodaműhelye

Bálványosvár című regényében Jókai Mór félelmetes képet festett a kénbarlangról: a föld alatti erők csodaműhelyének, a pokol tornácának hívta.

Orbán Balázs félelmetes halál-üregnek nevezte, ami mégis vonzotta a látogatókat, mert a gázfürdő rendkívül hatásosnak bizonyult a legmegrögzöttebb köszvények és reumák esetében is.

Ugyanakkor a barlang közelében, valamint a szomszédos hegyoldalban is sok sír domborodott, ami arra mutat, hogy nem csak gyógyulni, hanem meghalni is sokan mentek a barlangba. A Büdös-barlanghoz vezető úton ma is látni egy 1856-ból származó sírkövet, Józsa Izsák nyughelyét.

A Csomád-Büdös hegycsoport változatos utóvulkáni jelenségek színtere, rengeteg mofetta, iszapfortyogó, különböző összetételű ásványvíz találhatók itt, amelyek között sem összetétel, sem íz vagy illat alapján nem találni két egyformát. Azoknak, akik a környéken járnak, érdemes körbejárni a térséget és meglátogatni az Apor lányok feredőjét, a Buffogó-lápot, a Csiszár-fürdőt, a Mikes-fürdőket, továbbá a legendákkal övezett Bálványosvárat, a vulkanikus eredetű Szent Anna-tavat és a közvetlen közelében található Mohos-tőzeglápot is.

korábban írtuk

Erdély kincsei: a Mikes grófok fürdője
Erdély kincsei: a Mikes grófok fürdője

Hammas, Vallató és Bükki – a csodatevő fürdőmedencék nevei, amelyeket már Orbán Balázs idején ismertek, és amelyeket a Mikes grófok építtették újjá a 19–20. században. Erdély kincsei sorozatunk első részében a Mikes-gyógyfürdőkhöz látogattunk.

korábban írtuk

Erdély kincsei: a Bálványosvár
Erdély kincsei: a Bálványosvár

Több mint ezer méter magas sziklahegy csúcsán őrzik a múltat Erdély egyik legrégebbi várának romjai. Bálványosvár évszázadokkal ezelőtt az Apor család otthonaként szolgált, ahol még az ősmagyar vallást is gyakorolták.

korábban írtuk

Erdély kincsei: a Szent Anna-tó
Erdély kincsei: a Szent Anna-tó

Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava – Jókai Mór ilyennek látta az egyik legértékesebb természeti kincsünket, amelyet mára a pusztulás fenyeget.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 13., vasárnap

Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is folytatódik a tavaszi nagytakarítás

Az esőzések és fagyok után hétfőtől két székelyföldi városban is folytatódik a tavaszi portalanítás. Az új programot a Facebook-oldalukon osztották meg az önkormányzatok.

Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is folytatódik a tavaszi nagytakarítás
2025. április 13., vasárnap

Még mindig keresik a pénteken eltűnt háromszéki lányt

Harmadik napja keresi a rendőrség a 16 éves, kézdivásárhelyi születésű Koncz Anita Alexát. A fiatal lányt pénteken reggel látták utoljára Sepsiszentgyörgyön.

Még mindig keresik a pénteken eltűnt háromszéki lányt
2025. április 13., vasárnap

Történet a töviskorona mögött | Passió

Nagypénteken mutatjuk be a csíkszentkirályi egyházközség összefogásával készült Passió filmet – egy különleges alkotást, amely a hit erejéből és a közösség elkötelezettségéből született.

Történet a töviskorona mögött | Passió
Történet a töviskorona mögött | Passió
2025. április 13., vasárnap

Történet a töviskorona mögött | Passió

2025. április 13., vasárnap

Ilyen profin mászik át egy mackó a drótkerítésen – videó

Videóra vette egy arra járó autós Kolibicán, amint egy medvebocs az út szélén szalad, majd félelmében gyorsan átmászik az út menti drótkerítésen.

Ilyen profin mászik át egy mackó a drótkerítésen – videó
2025. április 13., vasárnap

Ma már két földrengés volt: egy éjjel, egy reggel

Már két földrengés is volt vasárnap, az erősebb az éjjeli órákban, a gyengébb a reggeli időszakban.

Ma már két földrengés volt: egy éjjel, egy reggel
2025. április 13., vasárnap

Virágvasárnap: Isten meglátogatott minket

Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékezünk, de jó lenne arra is odafigyelnünk, hogy mi az ünnep valódi lényege – vélekedik Bukovinszky Csáki Tünde református lelkész, akivel a virágvasárnapi konfirmációról is beszélgettünk.

Virágvasárnap: Isten meglátogatott minket
Virágvasárnap: Isten meglátogatott minket
2025. április 13., vasárnap

Virágvasárnap: Isten meglátogatott minket

2025. április 13., vasárnap

Hó után szaharai por? Videón mutatják, mi és hogyan érkezik

Nagyobb koncentrációban érkezik szaharai por a Kárpát-medence fölé, így újabb meglepetésben lehet részünk az elkövetkező napokban.

Hó után szaharai por? Videón mutatják, mi és hogyan érkezik
2025. április 12., szombat

Az iszlám sokszínűsége Európában: a háború vagy béke vallása?

A világ második legtöbb hívet számláló vallása körül számos tévképzet kering. Sayfo Omar Ádám, az MCC Migrációkutató Intézetének kutatási igazgatója előadásában az iszlám, az európai muszlimok integrációja és a terrorizmus témáját járta körül.

Az iszlám sokszínűsége Európában: a háború vagy béke vallása?
2025. április 12., szombat

Tudás és művészet tartja elevenen Kőrösi Csoma Sándor emlékét

A Kőrösi Csoma Sándor emlékére idén 35. alkalommal megszervezett Csoma-napok apropóján a magyar utazóról elnevezett kovásznai emlékközpont két értékes alkotással gazdagodott.

Tudás és művészet tartja elevenen Kőrösi Csoma Sándor emlékét
2025. április 12., szombat

Száj- és körömfájás: a behozatali tilalom egy része csak a fertőzött zónákra érvényes

A korábban közölt hírekkel ellentétben nem egész Magyarországról, hanem csak a fertőzéssel érintett régiókból tilos az állati eredetű termékek Romániába való behozatala – hívta fel a Székelyhon olvasóinak figyelmét Tánczos Barna.

Száj- és körömfájás: a behozatali tilalom egy része csak a fertőzött zónákra érvényes