Nyomás alatt a székelyföldi városok

Az igazság órája év végén jön el, amikor a települések zárszámadásaiban láthatóvá válnak az év eleji tervek megvalósításai. És az a szomorú tapasztalat, hogy biza sok esetben a megvalósítások messze elmaradnak a tervektől. De azt majd egy következő elemzésben mutatjuk be.

Elsőként a városok költségvetési bevételeit vizsgáljuk, amelyeket négy nagy csoportba szokás osztani: egyrészt a helyi adókból és illetékekből begyűjtött összegek, másrészt a jövedelemadóból a településeknek visszaosztott rész, harmadrészt a központi költségvetésből kapott támogatások, negyedrészt pedig az települések által elnyert európai uniós pályázatok. A hat város 2023-as tervezett bevételeit az 1. táblázat mutatja be.

Amennyiben az egy lakosra jutó bevételeket is megvizsgáltjuk, a helyzet már változik, hiszen amíg Gyergyószentmiklós és Csíkszereda esetében ez az összeg meghaladja a 9000 lejt (Gyergyószentmiklós: 9711 lej, Csíkszereda: 9278 lej), addig az egy főre jutó bevételek Sepsiszentgyörgyön ennek alig felét érik el (4669 lej).

Amennyiben a külső források (kormánytámogatások és EU-s projektek) részarányát vizsgáljuk a bevételeken belül, azt tapasztaljuk, hogy Gyergyószentmiklós költségvetésének közel háromnegyede külső forrásokra alapoz, míg ez az arány Sepsiszentgyörgy esetében kevéssel haladja meg az egyharmadot (1. ábra).

Ha az előző évben tervezett bevételekhez hasonlítjuk a 2023-as tervezett költségvetéseket, akkor azt látjuk, hogy amíg Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen több mint másfélszer akkora bevételre számítanak, mint a tavalyi évben, addig Sepsiszentgyörgy esetében alig 10%-kal nagyobb az idei költségvetés a tavalyinál (2. ábra).

Ez az arány Gyergyószentmiklós esetében a legmagasabb (76%), míg Sepsiszentgyörgynél épp csak hogy meghaladja az 50%-ot (4. ábra). Ha a költségvetéseket bemutató táblázatból az abszolút értékeket nézzük, érdekesség, hogy Csíkszeredában közel kétszer annyi beruházást terveznek 2023-ban, mint Szentgyörgyön, ugyanakkor Gyergyószentmiklós tervezett beruházásainak az értéke meghaladja a székelyudvarhelyi összeget.

Amíg Csíkszereda esetében ez az összeg közel 5000 lej, addig Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy esetében ez a költség alig haladja meg a csíkszeredainak a 10%-át (5. ábra). A hatalmas csíkszeredai összeg egyik fontos összetevője az épülő vasúti felüljáró.

ahol az egy lakosra jutó hivatali működési és fenntartási kiadások 2023-ban is több mind dupláját teszik ki a marosvásárhelyi és a sepsiszentgyörgyi számoknak (6. ábra).

Ezt támasztja alá a jóváhagyott költségvetések költségoldala is, hiszen legtöbb város esetében a legnagyobb kiadások a beruházásoknál, azon belül is az utak fejezetnél találhatók. Ez alól Kézdivásárhely jelent kivételt, ahol az EU-s finanszírozások legnagyobb része kulturális és oktatási beruházásokra van betervezve. Sepsiszentgyörgy kivételt jelent a fenti jelenség alól, hiszen az előző ciklus uniós pályázatainak nagy részét már sikerült a megadott határidőn belül kiviteleznie, így jelenleg nincs meg az a nyomás, mint a többi városon.

Az el nem kezdett, vagy még folyamatban lévő EU-s pályázatok esetében nagy dilemma előtt állnak a települési vezetők. Mert ha nem sikerül az idei évben lezárni ezeket EU-s finanszírozású nagyberuházásokat, akkor biza saját pénzen kell azokat majd befejezni. Ha nem sikerül saját pénzen sem befejezni a pályázatokat, akkor az erre elköltött EU-s támogatásokat a városok vissza kell fizessék. Emiatt

És itt még nem is beszéltünk a késedelem miatt többszörösére növekedett pályázati önrészekről, amelyek finanszírozására már több város esetében is felmerült a hitelfelvétel szükségessége.

Elmondhatjuk, hogy ténylegesen nagy kihívás előtt áll a székelyföldi városok többsége 2023-ban, hisz a fentiekben bemutatott helyzet következtében könnyen elmaradhatnak az európai uniós finanszírozású nagyberuházások, vagy pedig óriási adósságokba futhatnak bele a települések. Ha nem lesz egy újabb határidő-hosszabbítás, akkor sajnos komoly következményei lesznek egyes városok számára a beruházások folyamatos csúszásának.