Sorrendben: Kovászna, Maros és Hargita

a bevételeiknek sokkal nagyobb hányadát kapják bizonyos tevékenységekhez „felcímkézve” a központi büdzséből – magyarán az egyes bevételi forrásokat kötelezően csak megszabott célokra szabad felhasználniuk. Így nem tudnak annyira szabadon gazdálkodni, mint a települési önkormányzatok. Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy a megyék esetében nem beszélhetünk óriási tételekről, hisz az egyes megyék költségvetése nagyságrendben a megyeszékhelyek költségvetéseihez hasonlítható.

Zárszámadásokból dolgoztunk

A következőkben a három székelyföldi megye, Hargita, Kovászna és Maros megyék 2023-as megyei költségvetéseit elemezzük, hasonlítjuk össze. A tervezett költségvetésekhez az adatokat a 2023-as költségvetéseket jóváhagyó megyei tanácsi határozatokból, míg a megvalósítási számokat a pénzügyminisztérium honlapjára feltöltött költségvetési zárszámadásokból gyűjtöttük be.

Míg a 2023-as települési költségvetések közel megduplázódtak a 2022-es költségvetésékez képest, addig a megyei költségvetések a 2022-es évihez hasonló összegekkel kerültek elfogadásra 2023-ra.

A három székely megye 2023-as megvalósított költségvetését mind bevételi, mind kiadási oldalon megvizsgáltuk (1. ábra). A megyei önkormányzatok bevételeit öt nagy csoportba oszthatjuk:

• egyrészt a megyei önkormányzatok saját adó- és illetékből származó bevétele;

• másrészt a személyi jövedelemadó megyei tanácsokhoz visszaosztott része;

• harmadrészt az ÁFA-visszaosztásból származó bevételek;

• negyedrészt a központi kormányzattól kapott támogatások;

• ötödrészt pedig az EU-programokból lehívott pályázati pénzek.

A két legnagyobb tétel az ÁFA- és a személyijövedelemadó-visszaosztás. Az ÁFA-visszaosztás egy része a megyei utak javítására költhető, amely összeg értékét az egyes megyék úthálózatának a hossza alapján állapítják meg; egy másik része pedig különböző speciális tevékenységre, mint gyerekvédelem, nem papi hivatású egyházi személyek fizetése stb.

Ugyancsak a megyei önkormányzatokhoz folyik be a jövedelemadó 6 százaléka, azonban ezt a részt a megyei önkormányzatok kötelesek az adott megye települései költségvetéseinek a kiegészítésére fordítani.

E fenti két tétel mellett a befizetett jövedelemadó 14 százalékának a 15 százaléka is a megyei költségvetések bevétele, szabad felhasználású összegként.

Uniós pénzek: Kovászna megye jól gazdálkodott

A 2023-ban megvalósított összbevételek tekintetében Maros megye vezet, ami a megyék méretbeli különbségei alapján nem is meglepő. Hargita és Kovászna megye – a méretük közti különbségek ellenére – szinte azonos mértékben valósították meg a költségvetési bevételeiket 2023-ban. A fontosabb bevételi tételek a megyék közti arányoknak megfelelően alakultak 2023-ban, kivételt az EU-s projektek jelentenek, ahol

A kiadási oldalon a legszembetűnőbb különbség a három megye esetében a fejlesztési kiadásoknál látható, ahol újból a legkisebb Kovászna megye tudta a legtöbb fejlesztést megvalósítani 2023-ban.

Lássuk a kiadásokat

A következőkben a kiadási tételeket elemezzük részletesebben, hiszen a három megye lakói számára az a fontos, hogy a megyék vezetői mire költötték el a költségvetéseikbe befolyó adólejeket.

ami a megyei költségvetéseknél is igaz. Azt azonban hozzá kell tennünk, hogy a megyei költségvetések abban is különböznek a települések költségvetésétől, hogy a megyék esetében sokkal nagyobb mértékű a törvényileg megszabott intézményműködtetési kötelezettség, ami biza a fejlesztési összegek részarányának a rovására megy.

A három megye 2023-as tervezett és megvalósított fejlesztési számait vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb fejlesztést, beruházást Kovászna megyének sikerült megvalósítani, míg a legkisebb értékű fejlesztési összeg Hargita megyénél szerepel (4. ábra).

Abszolút értékben is Kovászna megye költött 2023-ban legtöbbet az utak és szállítás fejezetre, egyedül többet fordítva erre a területre, mint Hargita és Maros megye együttvéve. A sereghajtó Hargita megye alig egynegyedét fordította utakra 2023-ban, mint Kovászna megye (6. ábra).

a fejlesztéseket a megyei önkormányzatoknak már más forrásból kell finanszírozniuk. Ezen a téren Maros megye áll az élen, amely megye az ország egyik legkiterjedtebb gyerekvédelmi rendszerét működteti (7. ábra).

2023-ban mind az oktatási, mind pedig az egészségügyi fejezetnél Kovászna megye költötte a legtöbbet, legkevesebbet pedig Hargita megye (9. ábra).

Ez az „elsőbbség” a személyi kiadások és az anyagi kiadások területén is jelen van, mindkét mutatónál Hargita megye vezet a másik két megye előtt (10. ábra).

Megjegyezzük: a Maros megyei számokat kissé torzítja, hogy Maros megye 2023-ban jelentős jövedelemadó-visszaosztásban részesült a kulturális intézmények finanszírozására, de enélkül az összeg nélkül is Maros megye vezeti ezt a statisztikát.

hiszen ott már 80 százalék alatti megvalósításokkal találkozunk – ezen a területen van még behoznivalójuk a székelyföldi megyéknek.

A szerző a Romániai Magyar Közgazdász Társaság udvarhelyi elnöke.