Véget ért a szinte mindenre van pénz időszaka

Emellett óriási pénzügyi terhet jelent a városok költségvetésére a 2020-ban megtervezett és 2021–2022-ben elnyert pályázatok értéknövekedése. Az évek óta 10 százalék közeli infláció 25-30 százalékkal is megemelte a 2020-as évek elején tervezett fejlesztési munkálatok árát, amely projektek értéknövekedését az EU-s pályázatok már nem fedezik, azok mind az önrészek növekedésében csapódnak le. Így

A legnagyobb költségvetéssel Csíkszereda indult, azonban a megvalósításnál második helyre szorult, hiszen Sepsiszentgyörgy tudott a legtöbbet elkölteni a 2025-re tervezett összegekből, amely szinte duplája a székelyudvarhelyi megvalósításnak, háromszorosa a gyergyói és kézdivásárhelyinek. A tervezett és megvalósított költségvetések közti arány, vagyis a megvalósítás hatásfoka adta rangsort 2025-ben Székelyudvarhely vezeti 84 százalékkal, a sort pedig Csíkszereda zárja, amely a tervezett költségvetésének alig felét sikerült megvalósítania 2025-ben (2 grafikon).

A költségvetések megvalósításának igazi minőségi mutatója a fejlesztések megvalósítási aránya, ugyanis ezek a pénzek azok, amelyek hosszú ideig megmaradnak és a lakosság életminőségét javítják, növelik. 2025-ben mind az öt székelyföldi város nagymértékben elmaradt a betervezett fejlesztések megvalósításával. A legjobb arányban Székelyudvarhelynek sikerült ezen a téren is bizonyítania – 65 százalékos megvalósítási aránnyal –, ezzel szemben Csíkszeredában a 2025-re betervezett fejlesztéseknek kevesebb mint egyharmadát, 31 százalékát sikerült megvalósítani (3. grafikon).

A 2026-os esztendő tervei

A 2026-os év legalább olyan nehéznek ígérkezik, mint amilyenné a 2025-ös év vált. A gazdaság általános állapota nem javult, sőt, sok tekintetben romlott. Június elejére már a 10 százalékot is meghaladó infláció egyre drágábbá teszi beruházásokat, ami óriási nyomást helyez a költségvetésekre.

A fejlesztési kiadásoknál is hasonló változásokat tapasztalunk. Sepsiszentgyörgy és Gyergyószentmiklós esetében kis mértékben növekedtek a fejlesztési kiadások a tavalyi évhez viszonyítva, Székelyudvarhelyen hasonló összeget terveznek fejlesztésre 2026-ban, mint 2025-ben. Ezzel szemben Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen jelentősen kevesebb a fejlesztésekre szánt költségvetés idén, mint tavaly volt (Csíkszeredában 36%-kal, Kézdivásárhelyen 24%-kal kevesebb).

Egy fontos mutató a városok gazdálkodásában a fejlesztési kiadások aránya a teljes költségvetésen belül. Természetesen fontos a városok által fenntartott intézményrendszer működtetése is, azonban az életminőség a beruházások, a nagy fejlesztési projektek hatására tud tartósan növekedni. Ezen a téren jelentős különbség van az öt székelyföldi város között 2026-ban, hiszen amíg Székelyudvarhely a költségvetésének alig egyharmadát költi fejlesztésekre (36%), addig Gyergyószentmiklós a költségvetésének közel kétharmada (62%) megy fejlesztésekre (5. grafikon).

Költségvetési bevételek 2026-ban

A települési költségvetések bevételi oldala több nagyobb részből tevődik össze. A következőkben ezeket fogjuk vizsgálni. Az egyik legnagyobb bevételi tétel a lehívott európai uniós pénzek és az állami költségvetésből kapott ÁFA-visszaosztás. A lehívott EU-s pénzek esetében a két megyeszékhely többszörösen ráver a többi városra, ezzel szemben a központi költségvetésből kapott ÁFA-visszaosztás esetében már sokkal kiegyensúlyozottabb a mezőny (6. grafikon).

A települések legnagyobb és egyben legfontosabb szabad felhasználású bevételi forrása a megtermelt jövedelemadójuk helyben maradó 63 százaléka. Ennek nagysága nagymértékben függ a település gazdaságától, ugyanis minél erőteljesebb egy város gazdasága, annál több a munkahely és magasabbak a fizetések, ezáltal magasabb a jövedelemadó, így magas lesz annak a helyben maradó 63%-a is. A településen megtermelt jövedelemadó-visszaosztás még két tétellel egészül ki: egyrészt a megyei tanácsok által a jövedelemadó 6 százalékából származó, a települések számára átutalt kiegyenlítő támogatásokkal, amelyeknek mértéke igencsak változó; másrészt a jövedelemadó 2 százalékából a kulturális intézményeknek visszaosztott összegekkel. Az összehasonlíthatóság érdekében csak az első összetevőnek, vagyis a helyben megtermelt jövedelemadó 63 százalékának a 2025-ös megvalósított és a 2026-os tervezett értékét vetettük össze az öt székelyföldi város esetében (7. grafikon). Ennél a bevételi tételnél azt tapasztaljuk, hogy az összes város esetében szinte ugyanazt az összeget tervezték be jövedelemadó-visszaosztásból 2026-ra, mint amennyit a 2025-ös évben sikerült begyűjteni. Ez azt jelenti, hogy idén egyik városban sem számítanak a gazdaság gyarapodására, a munkahelyek és a fizetések növekedésére.

A városok közti összehasonlításban érdekes, hogy az öt székelyföldi település közül a legerősebb gazdasággal rendelkező Székelyudvarhelyen jóval kevesebb jövedelemadó gyűl be, mint Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában. Ebből a számból is érezhető a megyeszékhelyeknek a közigazgatásban dolgozók magas számából származó előnye.

A megyei tanácsok által szétosztandó 6 százalékos jövedelemadó résznél fontos megjegyezni, hogy idén az ország összes megyéje egységesen 43,7 millió lejt oszthat szét a megye települései között, függetlenül a megye lakosságától, gazdasági erejétől, vagy a begyűjtött jövedelemadó mértékétől. Ez a kisebb lakosságú és gazdasági erejű két székelyföldi megye esetében előnyt jelent.

Érdekességként megjegyezhető, hogy a két székely megye megyei önkormányzatai nagyon különböző módon támogatják a saját településeiket. Amíg Hargita megyében a megyei önkormányzat nagyon kismértékben ad kiegyenlítő támogatást a városoknak (összesen a szétosztásra szánt összeg 13 százalékát), addig a Kovászna megyei önkormányzat a háromszéki települések között szétosztásra szánt összeg több mint felét (52%-át) a városoknak adja, azon belül is Sepsiszentgyörgy kapja az összeg 40%-át.

A megyei tanácsoktól kapott visszaosztások 2026-ban az öt székelyföldi város esetében a következők: Sepsiszentgyörgy 17,7 millió lej, Csíkszereda 1,8 millió lej, Székelyudvarhely 2 millió lej, Gyergyószentmiklós 2 millió lej és Kézdivásárhely 5,2 millió lej.

A 2026-os év nagy botrányt kiváltó adónemei a helyi ingatlan- és járműadók voltak. Ezek növekedéséből jelentős költségvetési bevételekre számítottak, számítanak a székelyföldi városok is. Nézzük meg, hogy mennyi is az annyi (8. grafikon). Nos, 2026-ra Székelyudvarhelyen terveznek a legnagyobb növekedést ezekből az adókból, közel másfélszer annyi (47%-kal több) vagyonadót terveznek beszedni, mint 2025-ben. Gyergyószentmiklóson 23%-kal, Csíkszeredában 22%-kal, Sepsiszentgyörgyön 15%-kal került több vagyonadó a 2026-os tervezetbe, mint amennyit 2025-ben beszedtek. Egyedül Kézdivásárhely esetében találkozunk 10%-nál kisebb növekedéssel, itt 6%-kal terveznek többet 2026-ban, mint amennyit 2025-ben beszedtek. Érdekességként megjegyezhető: annak ellenére, hogy Csíkszereda nagyobb település, mégis Székelyudvarhelyen 5 százalékkal több vagyonadóval terveztek 2026-ra, mint a hargitai megyeszékhelyen.

Költségvetési kiadások

A költségvetési elemzéseknek a kiadási része az érdekesebb, mivel az embereket leginkább az érdekli, hogy milyen területekre költik el a választott városvezetők a befizetett adólejeket. A legfontosabb kiadási területek egy települési költségvetésben a hivatali adminisztráció működtetése, az oktatási rendszer, a helyi kulturális intézmények és sport, a szociális ellátórendszer és a helyi utak. A sort az egyes városok polgármesteri hivatalainak kiadásaival kezdjük. Az összehasonlíthatóság érdekében a hivatali apparátusnál csak a működési költségeket, vagyis a személyi és anyagi kiadásokat elemeztük, hisz a különböző beruházások nagyban torzíthatják a képet (9. grafikon).

A legmagasabb személyi kiadásokkal Csíkszereda működik, azonban ehhez a szinthez közel van Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely is, ezzel szemben a kézdivásárhelyi hivatal személyi kiadásai nem érik el a csíkszeredai városháza kiadásainak egynegyedét sem. Anyagi és szolgáltatási költségeknél már Székelyudvarhely vezeti a listát, ahol ezek a költségek több mint háromszorosát teszik ki a legalacsonyabb szinten lévő gyergyószentmiklósinak.

A következőkben az oktatás, kultúra és szociális kiadásokat vizsgáljuk az öt város esetében. Mindhárom területen Sepsiszentgyörgy vezeti a listát, ami érthető a város méreteiből adódóan. Az azonban szembetűnő, hogy az önmagát iskolavárosként azonosító Székelyudvarhely jelentősen elmarad a két megyeszékhelyhez viszonyítva az oktatási kiadások mértékét illetően.

A kulturális kiadások esetében érdekes az is, hogy az egyes városok hány százalékát költik kultúrára a teljes költségvetésükből. Ezt a versenyt Székelyudvarhely nyerte: a teljes költségvetése 20 százalékát tervezi kultúrára költeni. Ezzel szemben a sort záró Gyergyószentmiklós csak 9 százalékot használ el a költségvetéséből a kultúra területére 2026-ban.

Sokat vitatott téma az is, hogy az egyes városok mennyit költenek sportra. Ezen a területen a megyeszékhelyek jobban állnak, azonban Csíkszereda többszörösen ráver a többi székelyföldi városra a 2026-os terveket illetően. A sort Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós zárja, ahol a csíkszeredai összegnek alig egyharmadát tervezik sportra fordítani 2026-ban (11. grafikon).

A legtöbbet vitatott téma minden városban a közutak állapota. Ezek javítása még megoldható a helyi bevételekből, azonban a nagy útfejlesztési projekteket csak központi, vagy EU-s forrásokból tudják a városok kivitelezni. Ezért sem mindegy, hogy az egyes városok milyen hatékonysággal tudnak pályázni uniós pénzekre, illetve milyen lobbierővel rendelkeznek a központi pénzek lehívásánál.

2026-ban a megyeszékhelyek tervezik a legtöbb pénzt fordítani a közúti hálózatra. A listát Csíkszereda vezeti, ahol közel 100 millió lejt terveznek az utakra elkölteni. Ezt a sort Székelyudvarhely és Kézdivásárhely zárja, ahol a csíkszeredai összeg alig egynegyedét szánják az utakra 2026-ban.

Korábban már említettük, hogy a nagy EU-s projektek önrészei a kivitelezések csúszásai és az elmúlt évek 10 százalék fölötti inflációjának köszönhetően többszörösére növekedtek, amely jelenség szinte az összes romániai településre jellemző. A megnövekedett önrészek finanszírozására sok település kénytelen volt hiteleket felvenni, amelyek jelentős adósságszolgálattal terhelik a települések költségvetéseit. Ez alól a székelyföldi városok sem kivételek (13. grafikon). A sort nagyságrendekkel Sepsiszentgyörgy vezeti, ahol a 2026-os évre közel 23 millió lejnyi törlesztés van betervezve. Azonban a többi székelyföldi város helyzete sem könnyű, hiszen mindegyikük egy-egy nagy kulturális intézmény finanszírozását jelentő összeget kénytelen elkölteni 2026-ban a hitelek törlesztésére.

És akkor nézzük meg Marosvásárhelyt

Marosvásárhely a 2025-ös 650,7 millió lejes költségvetési megvalósítása 10 százalékkal haladja meg a 2025-ös év eleji terveket, amivel nagyon kilóg a székelyföldi városok sorából, ahol minden város 20-50 százalékkal maradt el a megvalósításokkal az év eleji tervekhez viszonyítva. A 2026-os terveknél kifejezetten bátor volt a marosvásárhelyi önkormányzat, hiszen a többi székelyföldi várossal szemben – amelyek a tavalyihoz közeli költségvetésekkel terveztek – Marosvásárhely 2026-ra 822 millió lejjel tervez, ami 39 százalékkal nagyobb az előző évinél.

Bevételi oldalon a városban befizetett jövedelemadó helyben maradó 63 százaléka 2026-ban 278,4 millió lejt tesz ki, ami épp 3 százalékkal több annál az összegnél, mint ami a másik öt székelyföldi városnál összesen marad ebben az évben – ez is jelzi a város gazdasági fölényét a többi székelyföldi várossal szemben. Marosvásárhely esetében is megfigyelhető az a jelenség, amit a többi székelyföldi városnál is láthattunk: 2026-ra a 2025-ös 284,5 millió lejes megvalósításhoz közeli összeget terveztek jövedelemadó-visszaosztásból, ami gyakorlatilag nulla betervezett gazdasági növekedést jelent. EU-s forrásokból 264,6 millió lejt tervez lehívni idén a város, amivel 31%-kal haladja meg a korábbi öt város közül legjobban teljesítő sepsiszentgyörgyi 202 millió lejt. A 2026-ra betervezett vagyoni adók értéke Marosvásárhelyen 79 millió lej, ami pontosan annyi, amennyit a város az előző évben ezekből az adókból begyűjtött. Így azonban nehéz értékelni a 2026-os helyi adók növekedésének a hatását a város költségvetésére.

Oktatási költségekre 173 milliót tervezett Marosvásárhely a 2026-os évre, ami hatszorosa a csíkszeredai és székelyudvarhelyi értéknek, de a kiemelkedően magas csíkszeredainak is duplája. A kultúrára szánt 97 millió lej már nem annyira kiemelkedő, hiszen csak 35–50 százalékkal haladja meg a másik két megyeszékhely ilyen jellegű kiadásait. Arányában azonban az egyik legkisebb, hisz a költségvetés alig 12 százalékát fordítják kultúrára, ami közel fele az udvarhelyi 20%-nak. Az utakra tervezett 151 millió lej messze a legnagyobb összeg a székelyföldi városok ilyen irányú költségvetési tételei közül: egyedül annyit terveznek az utakra Marosvásárhelyen, mint Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely együttesen.

A város adósságszolgálata 2026-ra 9,5 millió lej, ami kevesebb, mint fele a sepsiszentgyörgyi 22,9 milliónak, de háromszorosa Csíkszereda 2026-os tőke- és kamattörlesztési kötelezettségének.

Vonjunk le egy gyors közvetkeztetést

Összességében azt látjuk, hogy a székelyföldi városok költségvetési mozgástere nagyot csökkent 2026-ra. Ennek okai elsősorban az ország romló gazdasági helyzetével, a 10 százalék fölötti inflációval, a központi kormányzat irányából érkező megszorító intézkedésekkel függenek össze. Ezt tetézi, hogy