Több település bejáratánál álló székelykapu került valakik célkeresztjébe Kovászna megyében. A rejtélyes hátterű bejelentés sok fejtörést és nem utolsó sorban fölösleges pénzkidobást okoz az érintett önkormányzatoknak.
2026. augusztus 05., 07:562026. augusztus 05., 07:56
2026. augusztus 05., 09:372026. augusztus 05., 09:37
2023-ig a torjai számított a legméretesebb díszkapunak. Zavarná a forgalmat?
Fotó: Kocsis Károly
Több település bejáratánál álló székelykapu került valakik célkeresztjébe Kovászna megyében. A rejtélyes hátterű bejelentés sok fejtörést és nem utolsó sorban fölösleges pénzkidobást okoz az érintett önkormányzatoknak.
2026. augusztus 05., 07:562026. augusztus 05., 07:56
2026. augusztus 05., 09:372026. augusztus 05., 09:37
A bukaresti székhelyű Állami Építési Felügyelőségnek (ISC) e-mailben tett bejelentés több háromszéki település – Dálnok, Lemhény, Torja, Gelence, Szentkatolna, Kiskászon, Kézdiszárazpatak, Kisborosnyó, Nagyborosnyó, Magyarhermány, Papolc és Uzon – bejárataihoz felállított székelykapukat veszi célkeresztbe, amelyek megyei vagy községi utak fölött ívelnek át.
Intézkedésként
a jogellenesen elhelyezett székelykapuk azonosítását;
az építési engedélyek és egyéb jóváhagyások ellenőrzését;
a törvényben előírt büntetések alkalmazását;
a jogellenesen emelt építmények elbontását és a terület eredeti állapotának helyreállítását kéri a felügyelőségtől.
A beadványon, amit a köznyelvben feljelentésként szokás értelmezni, szerzőként egy bizonyos Barabás László van feltüntetve, lakcímként pedig a sepsiszentgyörgyi Stadion utca 3. szám.
Futásfalvi „testvére” is nehezen tudna árvizet okozni
Fotó: Kocsis Károly
Csakhogy ez a dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház címe, ahol – amint azt András-Nagy Róbert menedzsertől megtudtuk – ilyen nevű alkalmazott nem szerepel a nyilvántartásban. A megadott e-mail címre, telefonszámra küldött megkeresésünkre, hívásunkra nem válaszolt, WhatsApp-üzenetünket figyelmen kívül hagyta.
A székelynek nevezett faragott díszkapuk szerkezete a módosult funkció miatt jelentősen megváltozott. A szimmetria megtartása érdekében több faluban kettős kiskapunyílásokat alkalmaznak, mely természetszerűen nem jellemző a hagyományos építésű székely kapukra. Az alkalmazott szimbólumok között a nap, hold és a csillagok, a kapuzábékon kígyózó életfa található. A zsindelyezett galambbúgra (az ún. madárbaktatóra) felekezeti szimbólumok – kereszt, kopja – kerülnek. Vegyes felekezetű településeken mindkettőt alkalmazzák.
Háromszéken a sorozatos kapuállítást kívülről figyelő vélemények szerint a kapuk nem nevezhetők hagyományos értelemben vett székely kapuknak, tekintettel a minta elbizonytalanodására, az arányok felbomlására, tehát nem eredeti, nem székely kapuknak, hanem székelyek által faragott díszkapuknak minősülnek.
Kinda István: Székely falukapuk. Adatok és szempontok egy régi-új székely jelenség értelmezéséhez (Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 14.)
Az egyelőre homályos kilétű feljelentő azt kifogásolja, hogy
a nagyméretű székelykapukat a közúti műszaki előírások megsértésével állítottak fel,
közvetlenül a csapadékvíz-elvezető árkok fölött vagy az úttest közvetlen közelében helyezkednek el,
és jogellenesen foglalják el a közutak biztonsági övezetét.
Ez a sáncok külső szélétől számított másfél méteres sávot jelenti, amelyet „kizárólag közúti jelzőberendezések, út menti növényzet számára kell fenntartani, vagy az út fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos egyéb célok szolgálatába lehet állítani, a közlekedés biztonsága érdekében.”
Az Ikafalva határát jelző faragott kapu
Fotó: Kocsis Károly
Ehhez képest például a Csernáton község területén, a 4-es községi úton található kapu közvetlenül az úttestre épült, ezért az arra járóknak az egyik tartóoszlopot kerülgetve kell közlekedniük. Az árkok, vízelvezetők és rézsűk a közút szerves részét képezik, ezért
Ugyanakkor a beláthatóságot is csökkentik, különösen kanyarokban és kereszteződésekben, és súlyos baleseti kockázatot jelentenek – sorolja indokait.
Így érkezünk be Felsőcsernátonba, amely a diktatúra idején veszítette el önálló falu jellegét
Fotó: Kocsis Károly
Az Állami Építési Felügyelőség Kovászna megyei kirendeltségének vezetője, Mild Zoltán főfelügyelő a beadványt annak rendje és módja szerint továbbította Kovászna Megye Tanácsának, valamint Dálnok, Lemhény, Torja, Gelence, Szentkatolna, Kézdiszentlélek, Nagyborosnyó, Uzon, Zágon, Nagybacon és Csernáton önkormányzatainak. Ebben arra kéri a címzetteket, hogy
azonosítsák a beadványban említett építményeket;
küldjék meg az építési engedélyek másolatait;
ezek hiányában ismertessék a megtett intézkedéseket.
A feljelentés szerint az alsócsernátoni kaput kerülgetni kell közlekedéskor. Tizennyolc éve eddig ez senkinek sem „tűnt fel”
Fotó: Kocsis Károly
Több érintett polgármesterrel, jegyzővel beszélgetve az a helyzet körvonalazódik, hogy
mert azt már akkor rendkívül körülményes és költséges volt beszerezni (mint ahogy az erdei utakat elzáró, betonba ágyazott sorompókra sem szokás ilyet kiváltani!), de telepítési hozzájárulást (aviz de amplasament) kibocsátottak a felállításukra.
A Szentkatolnához tartozó Kézdimárkosfalva díszkapuja
Fotó: Kocsis Károly
Az egyik legismertebb, 2023 októbere óta hungarikumnak számító közösségi jelképünk elleni „piszkálódás” miatt
hiszen – egy sepsiszentgyörgyi magáncég lapunk birtokába jutott árajánlata szerint – kapunként akár 25 ezer lejbe is kerülhet, nem számolva az áfát és a kiváltandó engedélyek ellenértékét.
A 25 ezer lej kapunként, áfa nélkül értendő, és ez csak az alapár
Fotó: Kocsis Károly
Ez például Csernáton község esetében, amely Alsócsernáton, Felsőcsernáton, Albis és Ikafalva bejáratainál egyaránt faragott kapuval büszkélkedik, mintegy 150 ezer lejt jelentene, mely összeget minden bizonnyal hasznosabb dolgokra is tudnák fordítani.
A tízesekbe szerveződő székelység az önálló falurészek határán már a régebbi időkben is emelt közösségi kapukat, de a mai értelembe vett díszkapukat, diadalíveket a második bécsi döntést követően, Székelyföldnek a magyar haza kebelébe való visszatérésének örömére, a bevonuló honvédek üdvözlésére kezdték felállítani. Emiatt aztán az újra berendezkedő román hatalom igyekezett eltüntetni azokat.
A székelykapu-ellenes hatósági buzgalom a kommunista diktatúra idején sem csitult, még a magánporták elé építettek tulajdonosait is perbe fogták, Kovászna városában nem egyet le is bontattak, akárcsak a megye kökösi bejáratát jelzőt, amely leginkább Elena Ceaușescu elvtársnőnek szúrta a szemét. A korábbi tiltások az 1989. decemberi fordulatot követően aztán jelentékeny mértékben járultak hozzá reneszánszukhoz, elterjedésükhöz nemcsak Háromszéken, hanem egész Székelyföldön.
Kovászna megyében Zágon járt elöl a jó példával, ahol 2003-ban avatták fel a csernátoni, eredetiségre, a hagyományos forma- és mintakincs alkalmazására törekvő Haszmann-testvérek faragta falukaput, és még abban az évben Zabola központjában is felállítottak egyet. Hamarosan Papolc, Gelence, Futásfalva és Szörcse sorakozott fel mögéjük, 2005-ben pedig Torján elkészült az – akkor – legnagyobb méretű, melyet három éve „körözött le” a Sokorópátkán álló monumentális építmény.
Imecsfalva déli bejáratánál ennyi maradt az eredeti kapuból. Erre is 25 ezer lejt kell fizetni
Fotó: Kocsis Károly
A jelenlegi, 2010-ben emelt gelencei díszkapu immár a második 2003 óta. Az elődjét szélvihar döntötte le
Fotó: Kocsis Károly
A szentkatolnainál inkább a karácsonyi díszek szúrhattak volna szemet, maga a kapu kevésbé
Fotó: Kocsis Károly
A romániai oktatási rendszer súlyos szerkezeti gondja évek óta változatlan: miközben az elméleti líceumok elszippantják a legjobb képességű diákokat, a szaklíceumok minden nyáron megküzdenek a beiskolázási terv teljesítéséért.
Több mint három hete nem működik az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség (ANCPI) honlapja, ami sokaknak bosszúságot okozott, de sok plusz kiadást is eredményezett. Ügyvédet kérdeztünk a kialakult helyzetről.
Összesen hét házkutatást tartottak egy prostitúciós ügyben vasárnap Kovászna, Prahova és Dâmbovița megyékben, két személyt pedig őrizetbe is vettek Sepsiszentgyörgyön – közölte a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
A turul lehetséges madártani megfelelőjét vizsgálta előadásában dr. Sramkó Gábor kutató. Az előadó a kerecsensólyom és az altáji sólyom kapcsán ismertette, milyen történeti és genetikai érvek szólnak a feltételezések mellett.
Befejeződött az oltszemi Mikó-kastély felújítása, a műemlék épületben a tervek szerint a Székelyföldi Lovas Múzeum kap helyet. A restaurálás során az eredeti falképeket, valamint a falburkolat és a bútorzat egy részét is sikerült megmenteni.
Jogi oltalmat kapott a Csernátoni Burrogtató elnevezés: a romániai Szabadalmi és Védjegyhivatal 2026 júliusában ismerte el védjegyként a régi traktorok és mezőgazdasági gépek szemléjének nevét, melyet mostantól csak a szervezők használhatnak.
A júliusi esőzések hatását az elmúlt napok hősége nem tudta lenullázni, az éjszakai 13-14 Celsius-fokos hűvösség pedig kimondottan jót tett a pityókaföldeknek – értékelte Kozma Béla, a Kovászna megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.
Egy kisebb juhnyájra való birka esett a medve áldozatául 2026 első félévében, de olyan ritka állatok is elpusztultak medvetámadás következtében, mint a strucc vagy az alpaka – tűnik ki a Mezőgazdasági Igazgatóság első félévi összesítéséből.
Jelezték az Állomás negyed lakói, hogy az állomási tó körüli szabadidős övezet mellett több régóta húzódó problémát is meg kellene oldani Sepsiszentgyörgyön. A lakossági fórumon szóba került a parkolóhiány és a játszóterek állapota is.
Több mint 130 tő kannabiszt találtak a rendőrök egy dálnoki erdőben, ahol egy 51 éves férfi a gyanú szerint értékesítésre termesztette a növényeket.
8 hozzászólás