Tisza-kormány államtitkára: a határon túli magyarok jogainak képviselete a kormány kötelessége

– jelentette ki az államtitkár, aki azt mondta, hogy az előző rendszerek néha magyart magyar ellen fordítottak, néha önkényesen döntötték el, hogy ki az igazi magyar, ki a jó magyar. A határon túli közösségeket pedig nem egyszer arra használták fel, hogy a politikai befolyást fokozzák.

Velkey György úgy fogalmazott: „mi ezen változtatunk.

Azt szeretnénk, hogy az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki honfitársaink, legyenek hallgatók, oktatók, orvosok, rendőrök vagy földművesek, büszkének érezhessék magukat arra, hogy a magyar nemzethez tartoznak, hogy azt érezzék, számíthatnak ránk.”

Fontos eredménynek ítélte, hogy az ukrán kormánnyal folytatott tárgyalásokon sikerült olyan vállalásokat elérniük, amelyek a kárpátaljai magyar közösség jogainak helyreállítását szolgálják.

Ukrajna vállalta, hogy visszaállítja a nemzetiségi iskolák rendszerét, garantálva ezzel a magyar nyelv szabad használatát, valamint a nemzeti szimbólumok, a magyar himnusz és a zászló használatát. Azt is vállalta, hogy a magyar nyelv az egészségügyi ellátásban és rendezvényeken is szabadon használható lesz – mutatott rá.

Az államtitkár azt ígérte, hogy

Így tesznek a felvidéki magyarok esetében is, az őket jog- és vagyonfosztással fenyegető törvények nem elfogadhatók az Európai Unióban, ezeket a kérdéseket rendezni kell – mondta.

Velkey György úgy fogalmazott: „mi azt szeretnénk, hogy Magyarország újra olyan partner legyen, aki nem árkokat ás, hanem hidakat épít, aki egyszerre képes együttműködni a szomszédos államokkal, miközben az ott élő magyar közösségeket is támogatja.

Az államtitkár kiemelte azt is, hogy az egyetem a szabadság egyik legfontosabb műhelye. A gondolat, a tudomány szabadságának és a kíváncsiságnak az otthona, ahol a nyitottság, a kérdések, a párbeszéd és az esetleges viták is erősítik a közösségeinket – mondta.

Helyrehozni a megbomlott kötelékeket

Heidl György, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt, hogy az egyetemek nyilván gazdasági segítségre szorulnak, ugyanakkor a finanszírozó nem várhat el semmilyen erkölcsi és intellektuális kompromisszumot. Az állam képviselői számára ez olyan alapelv, amelynek az egyetemekkel való kapcsolatban mindig érvényesülnie kell – hangsúlyozta.

Kiemelte, államtitkárként a munkatársaival

A rendezvényeket szervező Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora, Darázs Lénárd kiemelte, a nyári egyetem célja, hogy mindenfajta ideológiai, politikai és egyéb befolyásolástól mentesen megerősítsék a Kárpát-medencei magyar nyelvű egyetemek, hallgatók oktatási, tudományos kooperációját. A rendezvényeiken az egyetemi vezetők az aktuális problémákkal is tudnak foglalkozni – mutatott rá.

Elhangzott, az ELTE lényeges feladatának tekinti a Kárpát-medencei szerepvállalást és tehetséggondozást. Legfontosabb társadalmi küldetései között tartja számon, hogy a Kárpát-medence magyar felsőoktatását összetartsa, valamint szakmai fejlődési és találkozási lehetőséget biztosítson a régió magyar ajkú egyetemi hallgatói és oktatói számára.

Idén hét – az állam és jogtudományi, a bölcsészettudományi, a gyógypedagógiai, az informatikai, a pedagógiai és pszichológiai, a tanító és óvóképző, valamint a társadalomtudományi – kar közreműködésével és a Kárpát-medencei Szakkollégiumi Konferenciával együttműködve valósul meg az augusztus 2-ig tartó rendezvény. Ezzel párhuzamosan zajlik a Határon Túli Intézmények Fóruma.