A népi feredők után a kalákázók erdei iskolát építenek Sepsibükszádon

A Vinca Minor Egyesület és az Ars Topia Alapítvány több mint tíz éve partnerségben szervezi a székelyföldi népi feredőépítő kalákákat. Az erdélyi és anyaországi kalákázók azonban nemcsak nálunk igyekeznek táji értékmentő tevékenységet folytatni, az évek során oda szervezték a munkacsoportot, ahol a legnagyobb szükség volt rá. Úgy gondolták, hogy a táji örökség megmentésének az a leghatékonyabb módja, ha a fiatalokat is bevonják ebbe a munkába. Idén július 23. és augusztus 3. között

sok fiatal tájépítész közreműködésével – mondta Herczeg Ágnes, az Ars Topia Alapítvány elnöke.

Válságból fakadó új élet

A Vinca Minor erdei iskola története 2022-ben kezdődött, amikor törvényileg megvonták az egyesülettől (és országos szinten sok mástól is) a természetvédelmi területek gondnoki státuszát – vázolja a kezdeteket Para Zoltán környezetmérnök, az egyesület alapítója. Ezután egy útkeresési szakasz kezdődött, de mivel Zoltán számára mindig fontos volt a környezetvédelmi nevelés, a tudatosítás, a tapogatózás továbbra is ebbe az irányba történt. Ekkor adódott az a lehetőség, hogy az Ars Topia Alapítvánnyal együtt

a Magyar Turisztikai Ügynökség határon túliaknak kiírt szekciójában. Éltek a lehetőséggel és megnyerték a szükséges finanszírozást.
„Irányt váltottunk, és reméljük, ősztől be tudjuk indítani az erdei iskolát: ez a hely nagyon specifikus,

A táborépítéskor kész lakókonténerekre alapoztak, melyeket faburkolattal tettek tájbaillővé: a konténerekből kialakított hálók, konyha, mosdó, irodahelyiség és mosókonyha most bizonyítottak először élesben, mikor 40 és 60 közötti kalákázónak nyújtottak otthont a munkálatok idejére.

Az itt önkénteskedőkre rengeteg munka várt, de mindenki tudása legjavát adta. A kalákások többsége az Ars Topia Alapítványnak köszönhetően Budapestről jött, ugyanakkor a Sapientia marosvásárhelyi karán végzett tájépítészekből is többen jelen voltak. „Nagyon izgalmas, hogy

Mint megtudtuk, a mostani kaláka célja az udvar rendezése és egy filagória, valamint a tanösvény megállópontjainak építése volt. Az udvar rézsűjének egy részén, a kőtámfalon kívül padokat helyeztek el. A konténerházak kaptak egy kis fából készült előtetőt. Tulajdonképpen minden kőből vagy fából készült, az ösvényhez még szükséges volt némi agro- és geofólia.

A terepen van egy kis időszakos tó is, amely a vizes élőhelyek tulajdonságainak vizsgálatára ad lehetőséget, ide egy híd is épült. A közút alatti meredek, sziklás, fás oldalban a fatörzsek közé egy magaslati erdei tanya épült, itt is lehet oktatni, egy másik zugban pedig az „égigérő fa” alatt lehet mesét olvasni vagy beszélgetni.

Meg lehet mérni a talaj savasságát vagy lúgosságát, ugyanazon a kövön moha és zuzmó terem, a talajból feltörő vasas vizet is lehet vizsgálni, a növényzetet, fákat tanulmányozni, sőt még a patakban pancsolásra is van lehetőség.