
A Bábszínház Világnapját ünnepeljük március 21-én
Fotó: Marius Palermo/Puck Bábszínház
A bábok lélegeznek, természetfeletti képességekkel rendelkeznek, nem csupán a bábszínész, hanem a gyerek kezében is. A bábszínház világnapja alkalmából Bende Zsuzsanna bábművészt kérdeztük a bábszínház varázsáról.
2025. március 21., 17:362025. március 21., 17:36
2025. március 25., 18:502025. március 25., 18:50
Ha március vége felé járunk, akkor a bábszínház világnapja: március 21-én nem csupán a költészet világnapját, hanem a bábszínházat is világszerte ünneplik a művészet kedvelői. Ez a jeles nap a bábművészet és a bábszínház fontosságára, szépségére hivatott felhívni a figyelmet, a bábművészet egyedülálló kreativitására, és arra, hogy a bábszínház, mint művészeti forma, hogyan képes szórakoztatni, tanítani és érzéseket közvetíteni a közönség számára. A bábszínházi világnapot a Nemzetközi Bábművész Szövetség (UNIMA) kezdeményezésére 2003 óta ünnepli a szakma és a közönség: azóta minden évben a bábszínházhoz kötődő, különböző események, előadások, és workshopok zajlanak világszerte ezen a napon. Ugyanakkor, ez a nap lehetőséget ad arra is, hogy reflektáljunk a bábművészet társadalmi, pedagógiai és szórakoztató értékeire, valamint hogy emlékezzünk a bábművészet hagyományaira és fejlődésére.
A bábok a bábszínész eszközei, akik mimika nélkül képesek kifejezni összetett, mély érzelmeket
Fotó: Haáz Vince
A bábszínház világnapja apropóján Bende Zsuzsanna bábszínészt kérdeztük a szakma varázsáról, aki elsőként arról mesélt, hogy mit is jelent számára a bábszínház. Szerinte bármelyik pillanat, amikor egy színész, óvónő, tanár, vagy akár egy gyerek kezében „megelevenedik” bármilyen élettelen tárgy, az bábszínház. És ez a tárgy lehet a legegyszerűbb kendő, vagy egy darab fa, bármi.
– fogalmazott Bende Zsuzsanna, majd hozzátette, a mozgató teljes figyelme a báb felé fordul, olyan gyengéden bánik vele, akár egy gyermekkel, teljes mértékben elhiszi, hogy él, mozog, lélegzik, és ez a nézőből is kiváltja ugyanezt a hatást. Akár a négyéves kisgyerek játszik így a babájával, és az anyukája nézi őt, akár a színész egy darab anyaggal a színpadon, és ezrek figyelik.
Bende Zsuzsanna és Bakó Klára. Zsuzsa jelenleg Csíkszeredában dolgozik bábszínészként, továbbá gyerekeknek tart különböző bábfoglalkozásokat
Fotó: Dánél Hajnalka
Felmerült a kérdés, hogy miért fontos a bábszínház a gyerekeknek. „Erre sosem tudtam válaszolni, talán mert nem is értem a kérdést. A gyerekeknek ez nem egy fontos téma, a sok közül, hanem ez a lételemük, ők még így élnek, számukra minden él, mozog, lélegzik, és egy hároméves ugyanolyan jól el tud beszélgetni a cicájával, a rongyijával vagy a babájával, mint az anyukájával” – emelte ki a bábszínész. Sőt, néha jobban, mivel egy játékbabával a hasonlóságuk, méretük miatt sokkal jobban tud azonosulni, mint egy felnőttel.
Az a gyerek, aki babájával játszik, épp úgy életrekelti a játékát, mint a bábszínész a bábját
Fotó: Balog Ferencz
Úgy véli, az, hogy az embernek miért fontos a bábszínház, az már izgalmasabb téma. Kiemelte, a bábszínház (akárcsak a mese), nem gyermekműfaj. Vallási rítusok megelevenítésére szolgált.
Miért vagyunk a világon és miért halunk meg? Egyáltalán ki adta az életet? Mind olyan témák, amiket nem tudunk megmagyarázni ésszel. De a bábos és a báb viszonya valahogy leképezi ezt nekünk, és így megfoghatóvá, feldolgozhatóvá válik a téma.”
Bende Zsuzsanna szerint a bábszínház és a színház között egyetlen különbség van: a kifejezőmód
Fotó: Dánél Hajnalka
A bábszínház nem korcsoport, hanem műfaj – hangsúlyozta a bábszínész, kiemelve a szakma egyik legnagyobb félreértelmezését. „Szinte hallom a kedves barátnőm hangját, ahogy mondja a mondatot. Újra és újra. Hallják meg végre az emberek. Jusson el végre mindenkihez. Zseniális felnőtt bábszínházakat láttam: Az időnk rövid története vagy az Odüsszeusz szemeteslapáton, hogy csak kettőt említsek, amelyektől ma is libabőrös vagyok, ha csak rájuk gondolok….” Ennek ellenére elismeri, vannak különbségek, más a bábszínház, mint a színház, ez a különbség pedig a kifejezésmód.
Míg a színész elmondhat egy több oldalas monológot, úgy, hogy minden percét élvezzük, addig a báb egy pontos mozdulatsort mutat be, ami ugyanazt a lényeget sűríti. „Nem adott a mimika, de adottak a természetfeletti képességek, mint például a repülés. Egyszerűen más eszközökkel operál, ezért más szövegekkel kell dolgozni, más helyre kell tenni a hangsúlyokat egy előadásnál és más a kifejezésmód. De ugyanolyan érvényes, amennyiben jól van megcsinálva. Ez pedig mindkét műfajra tökéletesen igaz.”
A csángók apostola – így emlegetik. Százhuszonöt éve született Várdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas tanár, néprajzkutató, történész. Az évforduló apropóján lányával, Domokos Máriával beszélgettünk.
Büszkék gazdag szellemi örökségükre, jeles személyiségeikre, történelmi múltjukra, és szívesen meg is mutatják, mesélnek ezekről az idelátogatóknak. A felvidéki városban, a magyar-szlovák határ menti Észak-Komáromban jártunk.
Új lehetőségeket remélnek az erdélyi magyar színházak attól, hogy csatlakozhattak a Magyar Színházi Társasághoz. A tagságtól szorosabb szakmai kapcsolatokat, koprodukciókat és nagyobb mobilitást várnak a társulatok.
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
szóljon hozzá!