A Bábszínház Világnapját ünnepeljük március 21-én
Fotó: Marius Palermo/Puck Bábszínház
A bábok lélegeznek, természetfeletti képességekkel rendelkeznek, nem csupán a bábszínész, hanem a gyerek kezében is. A bábszínház világnapja alkalmából Bende Zsuzsanna bábművészt kérdeztük a bábszínház varázsáról.
2025. március 21., 17:362025. március 21., 17:36
2025. március 25., 18:502025. március 25., 18:50
Ha március vége felé járunk, akkor a bábszínház világnapja: március 21-én nem csupán a költészet világnapját, hanem a bábszínházat is világszerte ünneplik a művészet kedvelői. Ez a jeles nap a bábművészet és a bábszínház fontosságára, szépségére hivatott felhívni a figyelmet, a bábművészet egyedülálló kreativitására, és arra, hogy a bábszínház, mint művészeti forma, hogyan képes szórakoztatni, tanítani és érzéseket közvetíteni a közönség számára. A bábszínházi világnapot a Nemzetközi Bábművész Szövetség (UNIMA) kezdeményezésére 2003 óta ünnepli a szakma és a közönség: azóta minden évben a bábszínházhoz kötődő, különböző események, előadások, és workshopok zajlanak világszerte ezen a napon. Ugyanakkor, ez a nap lehetőséget ad arra is, hogy reflektáljunk a bábművészet társadalmi, pedagógiai és szórakoztató értékeire, valamint hogy emlékezzünk a bábművészet hagyományaira és fejlődésére.
A bábok a bábszínész eszközei, akik mimika nélkül képesek kifejezni összetett, mély érzelmeket
Fotó: Haáz Vince
A bábszínház világnapja apropóján Bende Zsuzsanna bábszínészt kérdeztük a szakma varázsáról, aki elsőként arról mesélt, hogy mit is jelent számára a bábszínház. Szerinte bármelyik pillanat, amikor egy színész, óvónő, tanár, vagy akár egy gyerek kezében „megelevenedik” bármilyen élettelen tárgy, az bábszínház. És ez a tárgy lehet a legegyszerűbb kendő, vagy egy darab fa, bármi.
– fogalmazott Bende Zsuzsanna, majd hozzátette, a mozgató teljes figyelme a báb felé fordul, olyan gyengéden bánik vele, akár egy gyermekkel, teljes mértékben elhiszi, hogy él, mozog, lélegzik, és ez a nézőből is kiváltja ugyanezt a hatást. Akár a négyéves kisgyerek játszik így a babájával, és az anyukája nézi őt, akár a színész egy darab anyaggal a színpadon, és ezrek figyelik.
Bende Zsuzsanna és Bakó Klára. Zsuzsa jelenleg Csíkszeredában dolgozik bábszínészként, továbbá gyerekeknek tart különböző bábfoglalkozásokat
Fotó: Dánél Hajnalka
Felmerült a kérdés, hogy miért fontos a bábszínház a gyerekeknek. „Erre sosem tudtam válaszolni, talán mert nem is értem a kérdést. A gyerekeknek ez nem egy fontos téma, a sok közül, hanem ez a lételemük, ők még így élnek, számukra minden él, mozog, lélegzik, és egy hároméves ugyanolyan jól el tud beszélgetni a cicájával, a rongyijával vagy a babájával, mint az anyukájával” – emelte ki a bábszínész. Sőt, néha jobban, mivel egy játékbabával a hasonlóságuk, méretük miatt sokkal jobban tud azonosulni, mint egy felnőttel.
Az a gyerek, aki babájával játszik, épp úgy életrekelti a játékát, mint a bábszínész a bábját
Fotó: Balog Ferencz
Úgy véli, az, hogy az embernek miért fontos a bábszínház, az már izgalmasabb téma. Kiemelte, a bábszínház (akárcsak a mese), nem gyermekműfaj. Vallási rítusok megelevenítésére szolgált.
Miért vagyunk a világon és miért halunk meg? Egyáltalán ki adta az életet? Mind olyan témák, amiket nem tudunk megmagyarázni ésszel. De a bábos és a báb viszonya valahogy leképezi ezt nekünk, és így megfoghatóvá, feldolgozhatóvá válik a téma.”
Bende Zsuzsanna szerint a bábszínház és a színház között egyetlen különbség van: a kifejezőmód
Fotó: Dánél Hajnalka
A bábszínház nem korcsoport, hanem műfaj – hangsúlyozta a bábszínész, kiemelve a szakma egyik legnagyobb félreértelmezését. „Szinte hallom a kedves barátnőm hangját, ahogy mondja a mondatot. Újra és újra. Hallják meg végre az emberek. Jusson el végre mindenkihez. Zseniális felnőtt bábszínházakat láttam: Az időnk rövid története vagy az Odüsszeusz szemeteslapáton, hogy csak kettőt említsek, amelyektől ma is libabőrös vagyok, ha csak rájuk gondolok….” Ennek ellenére elismeri, vannak különbségek, más a bábszínház, mint a színház, ez a különbség pedig a kifejezésmód.
Míg a színész elmondhat egy több oldalas monológot, úgy, hogy minden percét élvezzük, addig a báb egy pontos mozdulatsort mutat be, ami ugyanazt a lényeget sűríti. „Nem adott a mimika, de adottak a természetfeletti képességek, mint például a repülés. Egyszerűen más eszközökkel operál, ezért más szövegekkel kell dolgozni, más helyre kell tenni a hangsúlyokat egy előadásnál és más a kifejezésmód. De ugyanolyan érvényes, amennyiben jól van megcsinálva. Ez pedig mindkét műfajra tökéletesen igaz.”
A ramen igazi szuperétel, hisz tele van olyan egészséges alapanyagokkal, mint például gyömbér és fokhagyma, ezek a hozzávalók pedig immunerősítőnek is kiválóak.
A lencsekenyér gluténmentes, gyomorkímélő, tápláló, finom és még ha zöld is, akkor igazán izgalmas alternatíva.
Mi fűzi össze egy teatrológus, egy folyvást vonatozó, utazó anya és egy javítgatni való könyv történetét? Minden. És semmi. A színház, a szöveg, a térkép és az élet. Boros Kingát új kötete kapcsán Péter Beáta kérdezte.
Idén először rendezték meg a SCA Double Steak és KCBS Master Series BBQ nemzetközi versenyt a Transylvanian Steak & BBQ Fest keretében.
Megrendítő, de felemelő könyvbemutatón vehetettünk részt a 10. Csíkszeredai Könyvvásáron: A mennybe vitt leány – Női sorsok a balladák tükrében című kötet nemcsak a magyar balladahagyomány mélyébe vezet, hanem napjaink női tapasztalatainak tükre is.
Szereti a székely ételeket, a székely ízeket Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium ötletgazdája, de az általa sokszor megfőzött fogás mégsem a székely konyhából való.
Két verseskötet, két különálló pokoljárás, mégis közös stációk mentén. A Talán vagytok és a Pokoljárás nemcsak versekről, hanem belső háborúkról és alászállásról egyaránt mesél. Kopriva Nikolett és Muszka Sándor köteteit mutatták be.
Vannak apai gesztusok, amelyeket nem tanácsnak szántak, mégis irányt mutatnak. És van, amikor nem a szó, hanem a jelenlét formál emberré. Apák napján néhány erdélyi szerző vall arról, milyen örökséget kaptak édesapjuktól.
A csend ereje, a bocsánatkérés alázata, az emberekbe vetett hit: Schäffer Erzsébet szavaival megtöltötte mind az Erőss Zsolt Arénát, mind az emberek lelkét szombaton. Együtt elhullatott könnyek, nevetések, végül a mindenki által megértett csend.
Egyre több szakember mondja egyre többször és nyomatékosabban, hogy az egészségünk érdekében minél változatosabban táplálkozzunk: együnk több zöldséget és gyümölcsöt, többféle gabonát, olajos magot, és kevesebb húst.
szóljon hozzá!