
A Bábszínház Világnapját ünnepeljük március 21-én
Fotó: Marius Palermo/Puck Bábszínház
A bábok lélegeznek, természetfeletti képességekkel rendelkeznek, nem csupán a bábszínész, hanem a gyerek kezében is. A bábszínház világnapja alkalmából Bende Zsuzsanna bábművészt kérdeztük a bábszínház varázsáról.
2025. március 21., 17:362025. március 21., 17:36
2025. március 25., 18:502025. március 25., 18:50
Ha március vége felé járunk, akkor a bábszínház világnapja: március 21-én nem csupán a költészet világnapját, hanem a bábszínházat is világszerte ünneplik a művészet kedvelői. Ez a jeles nap a bábművészet és a bábszínház fontosságára, szépségére hivatott felhívni a figyelmet, a bábművészet egyedülálló kreativitására, és arra, hogy a bábszínház, mint művészeti forma, hogyan képes szórakoztatni, tanítani és érzéseket közvetíteni a közönség számára. A bábszínházi világnapot a Nemzetközi Bábművész Szövetség (UNIMA) kezdeményezésére 2003 óta ünnepli a szakma és a közönség: azóta minden évben a bábszínházhoz kötődő, különböző események, előadások, és workshopok zajlanak világszerte ezen a napon. Ugyanakkor, ez a nap lehetőséget ad arra is, hogy reflektáljunk a bábművészet társadalmi, pedagógiai és szórakoztató értékeire, valamint hogy emlékezzünk a bábművészet hagyományaira és fejlődésére.
A bábok a bábszínész eszközei, akik mimika nélkül képesek kifejezni összetett, mély érzelmeket
Fotó: Haáz Vince
A bábszínház világnapja apropóján Bende Zsuzsanna bábszínészt kérdeztük a szakma varázsáról, aki elsőként arról mesélt, hogy mit is jelent számára a bábszínház. Szerinte bármelyik pillanat, amikor egy színész, óvónő, tanár, vagy akár egy gyerek kezében „megelevenedik” bármilyen élettelen tárgy, az bábszínház. És ez a tárgy lehet a legegyszerűbb kendő, vagy egy darab fa, bármi.
– fogalmazott Bende Zsuzsanna, majd hozzátette, a mozgató teljes figyelme a báb felé fordul, olyan gyengéden bánik vele, akár egy gyermekkel, teljes mértékben elhiszi, hogy él, mozog, lélegzik, és ez a nézőből is kiváltja ugyanezt a hatást. Akár a négyéves kisgyerek játszik így a babájával, és az anyukája nézi őt, akár a színész egy darab anyaggal a színpadon, és ezrek figyelik.
Bende Zsuzsanna és Bakó Klára. Zsuzsa jelenleg Csíkszeredában dolgozik bábszínészként, továbbá gyerekeknek tart különböző bábfoglalkozásokat
Fotó: Dánél Hajnalka
Felmerült a kérdés, hogy miért fontos a bábszínház a gyerekeknek. „Erre sosem tudtam válaszolni, talán mert nem is értem a kérdést. A gyerekeknek ez nem egy fontos téma, a sok közül, hanem ez a lételemük, ők még így élnek, számukra minden él, mozog, lélegzik, és egy hároméves ugyanolyan jól el tud beszélgetni a cicájával, a rongyijával vagy a babájával, mint az anyukájával” – emelte ki a bábszínész. Sőt, néha jobban, mivel egy játékbabával a hasonlóságuk, méretük miatt sokkal jobban tud azonosulni, mint egy felnőttel.
Az a gyerek, aki babájával játszik, épp úgy életrekelti a játékát, mint a bábszínész a bábját
Fotó: Balog Ferencz
Úgy véli, az, hogy az embernek miért fontos a bábszínház, az már izgalmasabb téma. Kiemelte, a bábszínház (akárcsak a mese), nem gyermekműfaj. Vallási rítusok megelevenítésére szolgált.
Miért vagyunk a világon és miért halunk meg? Egyáltalán ki adta az életet? Mind olyan témák, amiket nem tudunk megmagyarázni ésszel. De a bábos és a báb viszonya valahogy leképezi ezt nekünk, és így megfoghatóvá, feldolgozhatóvá válik a téma.”
Bende Zsuzsanna szerint a bábszínház és a színház között egyetlen különbség van: a kifejezőmód
Fotó: Dánél Hajnalka
A bábszínház nem korcsoport, hanem műfaj – hangsúlyozta a bábszínész, kiemelve a szakma egyik legnagyobb félreértelmezését. „Szinte hallom a kedves barátnőm hangját, ahogy mondja a mondatot. Újra és újra. Hallják meg végre az emberek. Jusson el végre mindenkihez. Zseniális felnőtt bábszínházakat láttam: Az időnk rövid története vagy az Odüsszeusz szemeteslapáton, hogy csak kettőt említsek, amelyektől ma is libabőrös vagyok, ha csak rájuk gondolok….” Ennek ellenére elismeri, vannak különbségek, más a bábszínház, mint a színház, ez a különbség pedig a kifejezésmód.
Míg a színész elmondhat egy több oldalas monológot, úgy, hogy minden percét élvezzük, addig a báb egy pontos mozdulatsort mutat be, ami ugyanazt a lényeget sűríti. „Nem adott a mimika, de adottak a természetfeletti képességek, mint például a repülés. Egyszerűen más eszközökkel operál, ezért más szövegekkel kell dolgozni, más helyre kell tenni a hangsúlyokat egy előadásnál és más a kifejezésmód. De ugyanolyan érvényes, amennyiben jól van megcsinálva. Ez pedig mindkét műfajra tökéletesen igaz.”
Sok szülő küzd azzal, hogy gyermeke elutasítja a zöldségeket, és csak néhány megszokott ételt hajlandó elfogadni. Pirlea Alessandra-Sabina dietetikussal beszélgettünk a válogatósság okairól és kezeléséről.
Harmadik évadával folytatódik az Amazonnál készült Hatalom Gyűrűi bővül a Blade Runner-univerzum, a Netflix egyik új minisorozatában láthatjuk, hogy miként lehet a kriptobiznisszel magasra törni, és hatalmasat zuhanni. Ajánló.
Ma arra a napra emlékezünk, amikor a szovjet csapatok vérbe fojtották az 1956-os forradalmat. Megannyi élet veszett oda, és ez nem csak a múltról szól. Erre hívja fel a figyelmet a Nem haltatok meg hiába című kezdeményezés is.
Kellemes meglepetés Dobó Kata új romkomja, a Hermányi Mariann főszereplésével készült Még egy kívánság, ami kellően szórakoztatóra sikeredett. Ajánló.
A csíkszeredai Szabadság téren már színes krizantémok, koszorúk és virágcsokrok közül válogathatnak azok, akik mindenszentekre készülnek. Árusokat kérdeztünk a virágok termesztéséről.
A forradalom lelkesedése, az utcai harcok félelme és a szabadság reménye elevenedik meg azokon a történelmi felvételeken, amelyeket október 23-án bocsátottak közszemlére a csíkszeredai Csíki Moziban.
Pókok, liftek, repülés vagy akár a ruhánkon lévő gombok: a fóbiák tárgya sokféle lehet, a félelem azonban nagyon is valós. Miért nem segít az észérv, és hogyan szabadulhatunk ki a rettegés fogságából? Szakembereket kérdeztünk.
November 11-én, a harmadik évaddal folytatódik az Amazonnál készült A Gyűrűk Ura: A Hatalom Gyűrűi (The Lord of the Rings: The Rings of Power), ehhez jött ki most a legújabb kedvcsináló.
Az 1956-os forradalom erdélyi következményeiről, a fiatalok szabadságvágyáról és a kommunista diktatúra megtorlásairól tartottak konferenciát Csíkszeredában, ahol a történészek előadásai mellett a személyes emlékezet átadása is hangsúlyt kapott.
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
szóljon hozzá!