Hirdetés
Hirdetés

A Nagyboldogasszony-ünnep az Istenszülő mennybevétele testestül-lelkestül

Nagyboldogasszony, ünnep

Francesco Botticini: Mária mennybevétele

Fotó: Forrás: Wikipédia

Egyik legfontosabb ünnepünk, a Nagyboldogasszony napja nemcsak vallási, hanem mély kulturális és közösségformáló jelentőséggel is bír. Heinczinger Mikával, a Kossuth-díjas Misztrál Együttes alapító tagjával beszélgettünk arról, hogy az ünnep hogyan köt össze múltat és jelent, hitet és hagyományt, és miért nélkülözhetetlen az ünnepi asztalhoz való megérkezés ebben a rohanó világban.

Ilyés Krisztinka

2025. augusztus 15., 17:392025. augusztus 15., 17:39

2025. augusztus 15., 21:302025. augusztus 15., 21:30

– A kulturális emlékezet nemcsak történelmi eseményeket, hanem ritmusokat, szakrális ciklusokat is őriz. Miként látod, milyen szerepet tölt be az ünnep a közösségek életében a 21. század elején? Az ünnep mint „időn kívüli idő” még működő keret ma?

– Inkább úgy mondanám, hogy az kellene, hogy legyen. Ma jobb esetben a családi ünnepeket éljük, üljük meg. A rohanó világban az ünnepek lehetnek – lehetnének – számunkra a lelassulás, a visszatalálás pillanatai a családhoz, az egyházközösséghez, a nemzethez. De ehhez meg kell érkeznünk az ünnepi asztalhoz, viszont nemcsak a rajta levő finomságok miatt.

– A vallásos ünnepek szerkezete – különösen a Mária-ünnepeké – gyakran épül archetipikus történetekre, a szentek életén túl a népi imaginációra is. Miben különbözik a Nagyboldogasszony-ünnep e tekintetben a többi szakrális eseménytől?

– A Nagyboldogasszony ünnepe az Istenszülő mennybevétele testestül-lelkestül. Rajta kívül a Megváltónkat és Illés prófétát emelte magához így a Teremtő. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ezen a napon emlékszünk arra, hogy István király az országot, Kárpát-Magyarországot a Boldogasszony oltalmába ajánlotta. Ilyen felajánlásra azóta sem volt példa.

Nagyboldogasszony, ünnep, Heinczinger Mika Galéria

Heinczinger Mika

Hirdetés

Fotó: Forrás: Heinczinger Mika magánarchívuma


– Nem pusztán egyházi évközi ünnepről van szó, hiszen a Nagyboldogasszony a katolikus közösségek számára búcsúi időpont is. Milyen tapasztalataid vannak, milyen közösségformáló erőt hordoz ez az ünnep a mai diaszpórában élő vagy szórványban maradt magyarok számára?

– Ezek az ünnepek akkor tudnak bármilyen hatással lenni a közösség életére, ha ténylegesen megélik azokat. Ehhez egy élő istenkapcsolatra van szüksége az embereknek. Egy búcsúnap a földi-égi összetartozásról szól. Ez egy megtartó, megerősítő nap. De ehhez, mint mondtam, hinnünk kell abban, amiről az ünnep is szól.

Nagyboldogasszony, ünnep Galéria

A csíksomlyói Mária-kegyszobor

Fotó: Pinti Attila


– Ha a Boldogasszony-képzetet nézzük – különösen annak archaikus formáit –, akkor nemcsak vallási figuráról beszélünk, hanem egy asszonyi princípiumról, mely néha a magyar mitológia rétegeiből is visszhangzik. Mennyiben él tovább ez a szimbolika a hagyományainkban?

– A mitológia teljesen áthatja a Boldogasszony-ünnepeinket. Maga a Boldogasszony elnevezés is a régi hitvilágból, az ősmagyar vallásból maradhatott ránk. Ha megnézzük mikor, milyen időpontokban vannak a Boldogasszony-ünnepeink, észrevehetjük a magyar írott történelem előtti korokból átbukkanó gyökereit. A várandós asszony ágyát a néphagyományban Boldogasszony ágyának hívták, de van egy gyönyörű orchideánk is, amit Boldogasszony papucsának neveznek. Emellett a Boldogasszony tenyere gyógynövény is, hiszen ismert gyógyhatásáról, illetve a Boldogasszony almáját se felejtsük el, s még sorolhatnánk tovább ezt a sort. Ez is azt jelenti, hogy

átszővi életünket Boldogasszonyunk jelenléte.


– Mit mondanak el az ünnephez kapcsolódó rítusok (például körmenet, zarándoklat, virág- és gyógynövényáldás) az emberek közös tapasztalatairól, emlékezéséről, és a női alakok szerepéről a közösségi emlékezetben?


– Talán a legegyszerűbb válasz az, hogy minden rítus összeköt, közösségi élménnyé teszi az ember személyes kapcsolatát a Teremtővel.

Nagyboldogasszony, ünnep, Heinczinger Mika Galéria

– Látszik-e változás abban, hogyan élik meg ezt az ünnepet a különböző generációk? Lehet-e beszélni egyfajta „turisztifikált” búcsújárásról vagy „emlékezeti performanszról” a mai világban?

– Amikor életemben először voltam a csíksomlyói búcsúban Pünkösdkor, s várakoztunk a szentmisére, furcsáltam, hogy az emberek között székelyruhába öltözött fiúk és leányok zászlókat, rózsafüzéreket árulnak. Gondoltam, jó, még várakozunk... De a szentmise alatt is folytatódott. Ha erre gondolok, akkor igen, van egy turisztifikálódott része a búcsújárásnak. Viszont

a Teremtő kegyelme óriási. Bárhol, bármikor képes hozzánk szólni.

Így volt ez a virrasztásnál, amikor várakoztunk a felkelő napra. Aznap felhős volt a reggel. Komámmal, Csomortáni Gál Lacival elindultunk lefelé, beszélgettünk arról, hogy aznap nem láttuk meg a Napba Öltözött Asszonyt. Megfordultunk, hogy megköszönjük neki az életünket, s abban a pillanatban kinyílt az ég, a felhők fölött megpillantottuk a Napot. Mindez tíz-tizenöt másodpercig tartott. Hálás szívvel mentünk haza.

Nagyboldogasszony, ünnep Galéria

A budavári Nagyboldogasszony templom és Szent István király lovas szobra a Halászbástyán

Fotó: Forrás: Wikipédia


– Végezetül: ha az ünnepek valóban egy közösség „tudattalanjának” lenyomatai – ahogy egyes antropológusok állítják –, akkor te hogyan látod kívülről, mit árul el a Nagyboldogasszony-ünnep az erdélyi magyarság önképéről és jövőjéről?

– Hiszem azt, hogy Boldogasszonyunk minden kérést, imát meghall. Ne felejtsünk el hálát adni Neki azért, amink van, ha az még oly kicsinek, semmiségnek is látszik. Az a nemzet, amelynek ilyen pártfogója, édesanyja van, annak kötelessége összefogni s felállni, nem porladni, de őrt állni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 12., csütörtök

Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény

A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.

Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
Hirdetés
2026. február 12., csütörtök

A tavasz első hírnökei

A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.

A tavasz első hírnökei
A tavasz első hírnökei
2026. február 12., csütörtök

A tavasz első hírnökei

2026. február 11., szerda

Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben

Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.

Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben
2026. február 10., kedd

Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad

A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?

Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
Hirdetés
2026. február 10., kedd

Egy pohár frissesség a könyv mellé

A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.

Egy pohár frissesség a könyv mellé
Egy pohár frissesség a könyv mellé
2026. február 10., kedd

Egy pohár frissesség a könyv mellé

2026. február 09., hétfő

Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát

Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.

Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
2026. február 09., hétfő

Komfort és könnyedség: jól ismert fogások újragondolva

Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.

Komfort és könnyedség: jól ismert fogások újragondolva
Hirdetés
2026. február 08., vasárnap

Péter Beáta: Pablo cica víg napjai

Pablo cicának ma jó napja volt.

Péter Beáta: Pablo cica víg napjai
Péter Beáta: Pablo cica víg napjai
2026. február 08., vasárnap

Péter Beáta: Pablo cica víg napjai

2026. február 07., szombat

Korhelyleves – videó

A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.

Korhelyleves – videó
Korhelyleves – videó
2026. február 07., szombat

Korhelyleves – videó

2026. február 06., péntek

Csípős állásfoglalás a konyhában – miért szeretjük a tormát?

A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.

Csípős állásfoglalás a konyhában – miért szeretjük a tormát?
Hirdetés