A Nagyboldogasszony-ünnep az Istenszülő mennybevétele testestül-lelkestül
Francesco Botticini: Mária mennybevétele
Fotó: Forrás: Wikipédia
Egyik legfontosabb ünnepünk, a Nagyboldogasszony napja nemcsak vallási, hanem mély kulturális és közösségformáló jelentőséggel is bír. Heinczinger Mikával, a Kossuth-díjas Misztrál Együttes alapító tagjával beszélgettünk arról, hogy az ünnep hogyan köt össze múltat és jelent, hitet és hagyományt, és miért nélkülözhetetlen az ünnepi asztalhoz való megérkezés ebben a rohanó világban.
Ilyés Krisztinka
2025. augusztus 15., 17:392025. augusztus 15., 17:39
2025. augusztus 15., 21:302025. augusztus 15., 21:30
– A kulturális emlékezet nemcsak történelmi eseményeket, hanem ritmusokat, szakrális ciklusokat is őriz. Miként látod, milyen szerepet tölt be az ünnep a közösségek életében a 21. század elején? Az ünnep mint „időn kívüli idő” még működő keret ma?
– Inkább úgy mondanám, hogy az kellene, hogy legyen. Ma jobb esetben a családi ünnepeket éljük, üljük meg. A rohanó világban az ünnepek lehetnek – lehetnének – számunkra a lelassulás, a visszatalálás pillanatai a családhoz, az egyházközösséghez, a nemzethez. De ehhez meg kell érkeznünk az ünnepi asztalhoz, viszont nemcsak a rajta levő finomságok miatt.
– A vallásos ünnepek szerkezete – különösen a Mária-ünnepeké – gyakran épül archetipikus történetekre, a szentek életén túl a népi imaginációra is. Miben különbözik a Nagyboldogasszony-ünnep e tekintetben a többi szakrális eseménytől?
– A Nagyboldogasszony ünnepe az Istenszülő mennybevétele testestül-lelkestül. Rajta kívül a Megváltónkat és Illés prófétát emelte magához így a Teremtő. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ezen a napon emlékszünk arra, hogy István király az országot, Kárpát-Magyarországot a Boldogasszony oltalmába ajánlotta. Ilyen felajánlásra azóta sem volt példa.
Heinczinger Mika
Fotó: Forrás: Heinczinger Mika magánarchívuma
– Nem pusztán egyházi évközi ünnepről van szó, hiszen a Nagyboldogasszony a katolikus közösségek számára búcsúi időpont is. Milyen tapasztalataid vannak, milyen közösségformáló erőt hordoz ez az ünnep a mai diaszpórában élő vagy szórványban maradt magyarok számára?
– Ezek az ünnepek akkor tudnak bármilyen hatással lenni a közösség életére, ha ténylegesen megélik azokat. Ehhez egy élő istenkapcsolatra van szüksége az embereknek. Egy búcsúnap a földi-égi összetartozásról szól. Ez egy megtartó, megerősítő nap. De ehhez, mint mondtam, hinnünk kell abban, amiről az ünnep is szól.
A csíksomlyói Mária-kegyszobor
Fotó: Pinti Attila
– Ha a Boldogasszony-képzetet nézzük – különösen annak archaikus formáit –, akkor nemcsak vallási figuráról beszélünk, hanem egy asszonyi princípiumról, mely néha a magyar mitológia rétegeiből is visszhangzik. Mennyiben él tovább ez a szimbolika a hagyományainkban?
– A mitológia teljesen áthatja a Boldogasszony-ünnepeinket. Maga a Boldogasszony elnevezés is a régi hitvilágból, az ősmagyar vallásból maradhatott ránk. Ha megnézzük mikor, milyen időpontokban vannak a Boldogasszony-ünnepeink, észrevehetjük a magyar írott történelem előtti korokból átbukkanó gyökereit. A várandós asszony ágyát a néphagyományban Boldogasszony ágyának hívták, de van egy gyönyörű orchideánk is, amit Boldogasszony papucsának neveznek. Emellett a Boldogasszony tenyere gyógynövény is, hiszen ismert gyógyhatásáról, illetve a Boldogasszony almáját se felejtsük el, s még sorolhatnánk tovább ezt a sort. Ez is azt jelenti, hogy
– Mit mondanak el az ünnephez kapcsolódó rítusok (például körmenet, zarándoklat, virág- és gyógynövényáldás) az emberek közös tapasztalatairól, emlékezéséről, és a női alakok szerepéről a közösségi emlékezetben?
– Talán a legegyszerűbb válasz az, hogy minden rítus összeköt, közösségi élménnyé teszi az ember személyes kapcsolatát a Teremtővel.
– Látszik-e változás abban, hogyan élik meg ezt az ünnepet a különböző generációk? Lehet-e beszélni egyfajta „turisztifikált” búcsújárásról vagy „emlékezeti performanszról” a mai világban?
– Amikor életemben először voltam a csíksomlyói búcsúban Pünkösdkor, s várakoztunk a szentmisére, furcsáltam, hogy az emberek között székelyruhába öltözött fiúk és leányok zászlókat, rózsafüzéreket árulnak. Gondoltam, jó, még várakozunk... De a szentmise alatt is folytatódott. Ha erre gondolok, akkor igen, van egy turisztifikálódott része a búcsújárásnak. Viszont
Így volt ez a virrasztásnál, amikor várakoztunk a felkelő napra. Aznap felhős volt a reggel. Komámmal, Csomortáni Gál Lacival elindultunk lefelé, beszélgettünk arról, hogy aznap nem láttuk meg a Napba Öltözött Asszonyt. Megfordultunk, hogy megköszönjük neki az életünket, s abban a pillanatban kinyílt az ég, a felhők fölött megpillantottuk a Napot. Mindez tíz-tizenöt másodpercig tartott. Hálás szívvel mentünk haza.
A budavári Nagyboldogasszony templom és Szent István király lovas szobra a Halászbástyán
Fotó: Forrás: Wikipédia
– Végezetül: ha az ünnepek valóban egy közösség „tudattalanjának” lenyomatai – ahogy egyes antropológusok állítják –, akkor te hogyan látod kívülről, mit árul el a Nagyboldogasszony-ünnep az erdélyi magyarság önképéről és jövőjéről?
– Hiszem azt, hogy Boldogasszonyunk minden kérést, imát meghall. Ne felejtsünk el hálát adni Neki azért, amink van, ha az még oly kicsinek, semmiségnek is látszik. Az a nemzet, amelynek ilyen pártfogója, édesanyja van, annak kötelessége összefogni s felállni, nem porladni, de őrt állni.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Kék a kökény, recece...
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
Kék a kökény, recece...
A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok
Az elveszett üvegszem
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Az elveszett üvegszem
Amikor a libák elárulták Mártont
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
Amikor a libák elárulták Mártont
Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok
Zöldségek, gyümölcsök tartósítása: a fermentálás csodálatos világa
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Zöldségek, gyümölcsök tartósítása: a fermentálás csodálatos világa
A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
Babérleveles sertésszelet édesburgonya-pürével
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
Babérleveles sertésszelet édesburgonya-pürével
A kékülő tinóruk nyomában
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
A kékülő tinóruk nyomában
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!