A Nagyboldogasszony-ünnep az Istenszülő mennybevétele testestül-lelkestül
Francesco Botticini: Mária mennybevétele
Fotó: Forrás: Wikipédia
Egyik legfontosabb ünnepünk, a Nagyboldogasszony napja nemcsak vallási, hanem mély kulturális és közösségformáló jelentőséggel is bír. Heinczinger Mikával, a Kossuth-díjas Misztrál Együttes alapító tagjával beszélgettünk arról, hogy az ünnep hogyan köt össze múltat és jelent, hitet és hagyományt, és miért nélkülözhetetlen az ünnepi asztalhoz való megérkezés ebben a rohanó világban.
Ilyés Krisztinka
2025. augusztus 15., 17:392025. augusztus 15., 17:39
2025. augusztus 15., 21:302025. augusztus 15., 21:30
– A kulturális emlékezet nemcsak történelmi eseményeket, hanem ritmusokat, szakrális ciklusokat is őriz. Miként látod, milyen szerepet tölt be az ünnep a közösségek életében a 21. század elején? Az ünnep mint „időn kívüli idő” még működő keret ma?
– Inkább úgy mondanám, hogy az kellene, hogy legyen. Ma jobb esetben a családi ünnepeket éljük, üljük meg. A rohanó világban az ünnepek lehetnek – lehetnének – számunkra a lelassulás, a visszatalálás pillanatai a családhoz, az egyházközösséghez, a nemzethez. De ehhez meg kell érkeznünk az ünnepi asztalhoz, viszont nemcsak a rajta levő finomságok miatt.
– A vallásos ünnepek szerkezete – különösen a Mária-ünnepeké – gyakran épül archetipikus történetekre, a szentek életén túl a népi imaginációra is. Miben különbözik a Nagyboldogasszony-ünnep e tekintetben a többi szakrális eseménytől?
– A Nagyboldogasszony ünnepe az Istenszülő mennybevétele testestül-lelkestül. Rajta kívül a Megváltónkat és Illés prófétát emelte magához így a Teremtő. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ezen a napon emlékszünk arra, hogy István király az országot, Kárpát-Magyarországot a Boldogasszony oltalmába ajánlotta. Ilyen felajánlásra azóta sem volt példa.
Heinczinger Mika
Fotó: Forrás: Heinczinger Mika magánarchívuma
– Nem pusztán egyházi évközi ünnepről van szó, hiszen a Nagyboldogasszony a katolikus közösségek számára búcsúi időpont is. Milyen tapasztalataid vannak, milyen közösségformáló erőt hordoz ez az ünnep a mai diaszpórában élő vagy szórványban maradt magyarok számára?
– Ezek az ünnepek akkor tudnak bármilyen hatással lenni a közösség életére, ha ténylegesen megélik azokat. Ehhez egy élő istenkapcsolatra van szüksége az embereknek. Egy búcsúnap a földi-égi összetartozásról szól. Ez egy megtartó, megerősítő nap. De ehhez, mint mondtam, hinnünk kell abban, amiről az ünnep is szól.
A csíksomlyói Mária-kegyszobor
Fotó: Pinti Attila
– Ha a Boldogasszony-képzetet nézzük – különösen annak archaikus formáit –, akkor nemcsak vallási figuráról beszélünk, hanem egy asszonyi princípiumról, mely néha a magyar mitológia rétegeiből is visszhangzik. Mennyiben él tovább ez a szimbolika a hagyományainkban?
– A mitológia teljesen áthatja a Boldogasszony-ünnepeinket. Maga a Boldogasszony elnevezés is a régi hitvilágból, az ősmagyar vallásból maradhatott ránk. Ha megnézzük mikor, milyen időpontokban vannak a Boldogasszony-ünnepeink, észrevehetjük a magyar írott történelem előtti korokból átbukkanó gyökereit. A várandós asszony ágyát a néphagyományban Boldogasszony ágyának hívták, de van egy gyönyörű orchideánk is, amit Boldogasszony papucsának neveznek. Emellett a Boldogasszony tenyere gyógynövény is, hiszen ismert gyógyhatásáról, illetve a Boldogasszony almáját se felejtsük el, s még sorolhatnánk tovább ezt a sort. Ez is azt jelenti, hogy
– Mit mondanak el az ünnephez kapcsolódó rítusok (például körmenet, zarándoklat, virág- és gyógynövényáldás) az emberek közös tapasztalatairól, emlékezéséről, és a női alakok szerepéről a közösségi emlékezetben?
– Talán a legegyszerűbb válasz az, hogy minden rítus összeköt, közösségi élménnyé teszi az ember személyes kapcsolatát a Teremtővel.
– Látszik-e változás abban, hogyan élik meg ezt az ünnepet a különböző generációk? Lehet-e beszélni egyfajta „turisztifikált” búcsújárásról vagy „emlékezeti performanszról” a mai világban?
– Amikor életemben először voltam a csíksomlyói búcsúban Pünkösdkor, s várakoztunk a szentmisére, furcsáltam, hogy az emberek között székelyruhába öltözött fiúk és leányok zászlókat, rózsafüzéreket árulnak. Gondoltam, jó, még várakozunk... De a szentmise alatt is folytatódott. Ha erre gondolok, akkor igen, van egy turisztifikálódott része a búcsújárásnak. Viszont
Így volt ez a virrasztásnál, amikor várakoztunk a felkelő napra. Aznap felhős volt a reggel. Komámmal, Csomortáni Gál Lacival elindultunk lefelé, beszélgettünk arról, hogy aznap nem láttuk meg a Napba Öltözött Asszonyt. Megfordultunk, hogy megköszönjük neki az életünket, s abban a pillanatban kinyílt az ég, a felhők fölött megpillantottuk a Napot. Mindez tíz-tizenöt másodpercig tartott. Hálás szívvel mentünk haza.
A budavári Nagyboldogasszony templom és Szent István király lovas szobra a Halászbástyán
Fotó: Forrás: Wikipédia
– Végezetül: ha az ünnepek valóban egy közösség „tudattalanjának” lenyomatai – ahogy egyes antropológusok állítják –, akkor te hogyan látod kívülről, mit árul el a Nagyboldogasszony-ünnep az erdélyi magyarság önképéről és jövőjéről?
– Hiszem azt, hogy Boldogasszonyunk minden kérést, imát meghall. Ne felejtsünk el hálát adni Neki azért, amink van, ha az még oly kicsinek, semmiségnek is látszik. Az a nemzet, amelynek ilyen pártfogója, édesanyja van, annak kötelessége összefogni s felállni, nem porladni, de őrt állni.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Eltűnt marosvásárhelyi férfit keresnek
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!