A Nagyboldogasszony-ünnep az Istenszülő mennybevétele testestül-lelkestül
Francesco Botticini: Mária mennybevétele
Fotó: Forrás: Wikipédia
Egyik legfontosabb ünnepünk, a Nagyboldogasszony napja nemcsak vallási, hanem mély kulturális és közösségformáló jelentőséggel is bír. Heinczinger Mikával, a Kossuth-díjas Misztrál Együttes alapító tagjával beszélgettünk arról, hogy az ünnep hogyan köt össze múltat és jelent, hitet és hagyományt, és miért nélkülözhetetlen az ünnepi asztalhoz való megérkezés ebben a rohanó világban.
Ilyés Krisztinka
2025. augusztus 15., 17:392025. augusztus 15., 17:39
2025. augusztus 15., 21:302025. augusztus 15., 21:30
– A kulturális emlékezet nemcsak történelmi eseményeket, hanem ritmusokat, szakrális ciklusokat is őriz. Miként látod, milyen szerepet tölt be az ünnep a közösségek életében a 21. század elején? Az ünnep mint „időn kívüli idő” még működő keret ma?
– Inkább úgy mondanám, hogy az kellene, hogy legyen. Ma jobb esetben a családi ünnepeket éljük, üljük meg. A rohanó világban az ünnepek lehetnek – lehetnének – számunkra a lelassulás, a visszatalálás pillanatai a családhoz, az egyházközösséghez, a nemzethez. De ehhez meg kell érkeznünk az ünnepi asztalhoz, viszont nemcsak a rajta levő finomságok miatt.
– A vallásos ünnepek szerkezete – különösen a Mária-ünnepeké – gyakran épül archetipikus történetekre, a szentek életén túl a népi imaginációra is. Miben különbözik a Nagyboldogasszony-ünnep e tekintetben a többi szakrális eseménytől?
– A Nagyboldogasszony ünnepe az Istenszülő mennybevétele testestül-lelkestül. Rajta kívül a Megváltónkat és Illés prófétát emelte magához így a Teremtő. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ezen a napon emlékszünk arra, hogy István király az országot, Kárpát-Magyarországot a Boldogasszony oltalmába ajánlotta. Ilyen felajánlásra azóta sem volt példa.
Heinczinger Mika
Fotó: Forrás: Heinczinger Mika magánarchívuma
– Nem pusztán egyházi évközi ünnepről van szó, hiszen a Nagyboldogasszony a katolikus közösségek számára búcsúi időpont is. Milyen tapasztalataid vannak, milyen közösségformáló erőt hordoz ez az ünnep a mai diaszpórában élő vagy szórványban maradt magyarok számára?
– Ezek az ünnepek akkor tudnak bármilyen hatással lenni a közösség életére, ha ténylegesen megélik azokat. Ehhez egy élő istenkapcsolatra van szüksége az embereknek. Egy búcsúnap a földi-égi összetartozásról szól. Ez egy megtartó, megerősítő nap. De ehhez, mint mondtam, hinnünk kell abban, amiről az ünnep is szól.
A csíksomlyói Mária-kegyszobor
Fotó: Pinti Attila
– Ha a Boldogasszony-képzetet nézzük – különösen annak archaikus formáit –, akkor nemcsak vallási figuráról beszélünk, hanem egy asszonyi princípiumról, mely néha a magyar mitológia rétegeiből is visszhangzik. Mennyiben él tovább ez a szimbolika a hagyományainkban?
– A mitológia teljesen áthatja a Boldogasszony-ünnepeinket. Maga a Boldogasszony elnevezés is a régi hitvilágból, az ősmagyar vallásból maradhatott ránk. Ha megnézzük mikor, milyen időpontokban vannak a Boldogasszony-ünnepeink, észrevehetjük a magyar írott történelem előtti korokból átbukkanó gyökereit. A várandós asszony ágyát a néphagyományban Boldogasszony ágyának hívták, de van egy gyönyörű orchideánk is, amit Boldogasszony papucsának neveznek. Emellett a Boldogasszony tenyere gyógynövény is, hiszen ismert gyógyhatásáról, illetve a Boldogasszony almáját se felejtsük el, s még sorolhatnánk tovább ezt a sort. Ez is azt jelenti, hogy
– Mit mondanak el az ünnephez kapcsolódó rítusok (például körmenet, zarándoklat, virág- és gyógynövényáldás) az emberek közös tapasztalatairól, emlékezéséről, és a női alakok szerepéről a közösségi emlékezetben?
– Talán a legegyszerűbb válasz az, hogy minden rítus összeköt, közösségi élménnyé teszi az ember személyes kapcsolatát a Teremtővel.
– Látszik-e változás abban, hogyan élik meg ezt az ünnepet a különböző generációk? Lehet-e beszélni egyfajta „turisztifikált” búcsújárásról vagy „emlékezeti performanszról” a mai világban?
– Amikor életemben először voltam a csíksomlyói búcsúban Pünkösdkor, s várakoztunk a szentmisére, furcsáltam, hogy az emberek között székelyruhába öltözött fiúk és leányok zászlókat, rózsafüzéreket árulnak. Gondoltam, jó, még várakozunk... De a szentmise alatt is folytatódott. Ha erre gondolok, akkor igen, van egy turisztifikálódott része a búcsújárásnak. Viszont
Így volt ez a virrasztásnál, amikor várakoztunk a felkelő napra. Aznap felhős volt a reggel. Komámmal, Csomortáni Gál Lacival elindultunk lefelé, beszélgettünk arról, hogy aznap nem láttuk meg a Napba Öltözött Asszonyt. Megfordultunk, hogy megköszönjük neki az életünket, s abban a pillanatban kinyílt az ég, a felhők fölött megpillantottuk a Napot. Mindez tíz-tizenöt másodpercig tartott. Hálás szívvel mentünk haza.
A budavári Nagyboldogasszony templom és Szent István király lovas szobra a Halászbástyán
Fotó: Forrás: Wikipédia
– Végezetül: ha az ünnepek valóban egy közösség „tudattalanjának” lenyomatai – ahogy egyes antropológusok állítják –, akkor te hogyan látod kívülről, mit árul el a Nagyboldogasszony-ünnep az erdélyi magyarság önképéről és jövőjéről?
– Hiszem azt, hogy Boldogasszonyunk minden kérést, imát meghall. Ne felejtsünk el hálát adni Neki azért, amink van, ha az még oly kicsinek, semmiségnek is látszik. Az a nemzet, amelynek ilyen pártfogója, édesanyja van, annak kötelessége összefogni s felállni, nem porladni, de őrt állni.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Akinek a lelke mindig itthon volt. Domokos Pál Péterre emlékezünk
A csángók apostola – így emlegetik. Százhuszonöt éve született Várdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas tanár, néprajzkutató, történész. Az évforduló apropóján lányával, Domokos Máriával beszélgettünk.
Akinek a lelke mindig itthon volt. Domokos Pál Péterre emlékezünk
A múlt fűszerezte jelen: Észak-Komárom ízei és kincsei nyomában
Büszkék gazdag szellemi örökségükre, jeles személyiségeikre, történelmi múltjukra, és szívesen meg is mutatják, mesélnek ezekről az idelátogatóknak. A felvidéki városban, a magyar-szlovák határ menti Észak-Komáromban jártunk.
A múlt fűszerezte jelen: Észak-Komárom ízei és kincsei nyomában
Erősödhetnek a színházi kapcsolatok: több társulat is csatlakozott a Magyar Színházi Társasághoz
Új lehetőségeket remélnek az erdélyi magyar színházak attól, hogy csatlakozhattak a Magyar Színházi Társasághoz. A tagságtól szorosabb szakmai kapcsolatokat, koprodukciókat és nagyobb mobilitást várnak a társulatok.
Erősödhetnek a színházi kapcsolatok: több társulat is csatlakozott a Magyar Színházi Társasághoz
Tócsni – videó
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
Tócsni – videó
Azzal kezdett a Sárkányok háza ami két évvel ezelőtt a finálé kellett volna legyen
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
Azzal kezdett a Sárkányok háza ami két évvel ezelőtt a finálé kellett volna legyen
Bőröndből előbújó dallamok
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Bőröndből előbújó dallamok
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!