Figyelni és szeretni a természetet – az új évben is

Sosem voltam még ennyire fáradt és ennyire boldog életemben, nem tudtam betelni a látvánnyal és a mennyiséggel. Sikerült ebben az időszakban szervezni két gyakorlati oktatást is, így másokkal is megoszthattam ennek az örömét. Az idei évben is hasonló izgalmas kalandokat remélek, már áprilisban a májusi pereszke és a kucsmagomba fajok megjelenésével.

Egyszerre ne akarjunk túl sok fajt megtanulni, az nagyon megnehezíti a dolgunkat. Rendesen megtanulni egy adott növényt vagy gombát csak akkor tudunk, ha egész évben megfigyeljük. Egy kicsit másképp néz ki mindig, a vad murok levele tavasszal másképp fest, ha összehasonlítjuk a nyáron virágzó példányaival. Ezért az adott évszaknak megfelelő arcával érdemes elkezdeni az ismerkedést, majd megismerkedni a többivel is. Minden fajnál meg kell tanulni, hogy mikkel lehet összetéveszteni. A hasonló ehető fajokat is érdemes megtanulni, mert kell látni az apró részleteket is a pontos határozáshoz.

A vadmurok esetében például a halálosan mérgező foltos bürök ismerete nagyon fontos, emiatt a vad murok nem is számít kezdő növénynek felismerés szempontjából. Teljesen kezdőként olyanokkal érdemes elkezdeni a tanulást, melyekre nem hasonlít halálosan, de enyhén mérgező faj sem. Például a közönséges borsfű egy biztonságosan határozható faj, a székelyek vad bazsalikomnak hívják. Aromás gyógy- és fűszernövényünk, nagyon gyakori legelőkön, kaszálókon és gyümölcsösökben is. Minden évben kiválaszthatunk 4–5 fajt, legyen ez gomba vagy növény, amelynek a megismerésére időt fogunk szánni. Ha ezt újévi fogadalomként tesszük, akkor a téli és kora tavaszi időszakban lesz időnk elméleti tudást szerezni velük kapcsolatban, majd ahogy melegszik az idő, ezt gyakorlati tudással és tapasztalattal kiegészítjük. Érdemes olyan fajokat választani, amelyekhez van valamiféle kötődésünk. Lehet ez gyerekkori, de elég annyi is, ha nagyon szeretjük az ízét vagy az illatát. A vadon kosara cikkei is az elméleti tudást szeretnék bővíteni, de mindig olyan szándékkal írom ezeket, hogy olyan gyakorlati tudást is belecsempésszek, amelyet könyvekből nem lehet megtanulni. Javaslom, hogy böngésszétek az eddig megjelent cikkeket. A tavaszi zsongás érkezéséig barátkozhattok a már bemutatott fajokkal, így terepen is könnyebben fog menni a felismerésük.

Kétféle kategória van, ebből az egyik az arbuszkuláris mikorrhiza (AM) kapcsolat, amely során a mikorrhizák behatolnak a növény gyökérsejtjeibe. Ott speciális arbuszkulumokat alakítanak ki, ezek kis gubacsoknak néznek ki. A másik típusú az ektomikorrhizás (EcM) kapcsolat, amely során a gomba a gyökérzet felszínét burkolja be. Nem hatol a sejt belsejébe, így ez egy felszíni kapcsolat. Az AM kapcsolatok a trópusi, egyenlítői zónákat kedvelik. Például Dél-Amerika, Közép-Afrika esőerdői számítanak AM hotspotnak. Ezzel szemben EcM kapcsolatok a magasabb, északi és mérsékelt égövi zónákban gyakoribbak. Észak-Amerika és Észak-Európa hegyvidéki területei számítanak EcM hotspotoknak, mivel a hűvösebb klímát kedvelik.

Remélhetőleg ennek a kutatásnak és majd a jövőbeli kutatásoknak lesz motiváló ereje a védelem szempontjából, és születik törvényes keret is rá. A világot átszövő micéliumhálózat élteti az erdőinket, ezáltal bennünket is. Összekötő szerepe van, tápanyagokat és információkat is továbbít a hálózaton keresztül. Az erdők egészsége és ellenállóképessége nagyban függ a micéliumhálózattól, ezért védelmük esszenciális.