
Fotó: Maja Dumat, Flickr, CC BY 2.0
A téli időszak lelassuló tétlensége sokunk számára kellemetlen, és nehezen tudunk alábbhagyni az év közbeni megszokott tempóból. A természet télen sem alszik, csak lelassul és regenerálódik. Érdemes a természet példája mentén nekünk is tanulni ebből, alábbhagyni és megengedni, hogy a pihenés és a lelassulás teret és időt teremtsen. A tél csendjében még a medvék élete is egészen különös fordulatot vesz, ahol a lelassulás az élet továbbadásának záloga lesz.
2025. december 25., 17:322025. december 25., 17:32
Az állandó fejlődést és termelést megkívánó életünk kiég az ilyen termékeny pihenőidőszakok nélkül, és kikopik belőle a kreativitás. Sokunk idegrendszere a pihenést egyfajta „halálnak” éli meg, de a természetben sem szűnik meg teljesen az élet, csak lelassul.
A lombhullató fák télen nem fotoszintetizálnak, ilyenkor lassulnak az anyagcsere-folyamatok, addig, amíg a környezeti feltételek nem válnak újra ideálissá. A szénhidrát-tartalékokra támaszkodnak ilyenkor a fák, ez fedezi a lassított életfolyamatok energiaigényét. Számomra ez a melegebb hónapokban szerzett jó élmények tárháza, ezeket felidézve vészelem át a telet és remélek.
Fotó: Keith Laverack, Flickr, CC BY-ND 2.0
A téli időszak nemcsak nekünk, embereknek nehéz, hanem az összes körülöttünk élő élőlényt érinti. A fák gyökérzete jelentős szénhidrát-raktár, de a törzs élő és raktározó szöveteiben és a vastagabb ágakban is történik raktározás. Számunkra is úgy a legjobb, ha nem csak egy dologra támaszkodunk, keressünk más kapaszkodókat is, amelyek táplálhatják a lelkünket a téli időszakban. Én a madáretetésben nagy örömöt lelek, az ablakból is szoktam figyelni, ahogy csipegetnek. Az etetőhöz látogató fajokat is meg lehet így tanulni, és a viselkedésüket is. Látszik, hogy melyik agresszívebb, melyik madár mennyire félénk, és hogy melyik fajok szoktak inkább csoportosan vonulni.
Állatnyomok a hóban
Fotó: David (Davo) Smith, Flickr, CC BY-SA 2.0
Amint megérkezik a valódi tél a vidékünkre, a friss hóban izgalmas lesz megfigyelni az állatnyomokat is. A nyomazonosítás egy tanulható tevékenység, és hasznunkra is válhat még valamikor az életben. Amikor már nagyon ingerszegény a lakásban bent lenni, akkor olykor direkt kimondottan állatnyomokat megfigyelni szoktam kimenni a közeli erdőbe, a megfigyelés által a jelenbe érkezek, és nem gondolkodom máson, csak a természetben szembejövő elemekre figyelek. Nagyon kikapcsoló tevékenység, gyerekekkel közösen még izgalmasabb, és játék is lehet.
Olvasás a kandalló melege mellett
Fotó: Logan Ingalls, Flickr, CC BY 2.0
Télen a kandalló melletti olvasás is nagyon hangulatos tud lenni, ilyenkor van időm a szakirodalmon kívül másfajta könyveket is olvasni, amelyekre év közben sajnos egyáltalán nincs időm. Így nem érzem fölöslegesnek és terméketlennek a pihenést, lelassulok eléggé, de közben tágul az agyam és inspirációt is nyerek. Keressünk ilyen kapaszkodókat, ez mindenkinek lehet egyéni, nem kell egyformán találjunk támaszra.
A tél sok élőlény számára nem visszalépés, hanem felkészülés. Az éli túl a telet, aki megfelelően gazdálkodik az erőforrásaival. Erre sokféle példa és stratégia létezik a természetben, a hideg sok szempontból ellenség, de egyfajta szabályozó tényező is.
Az emlősök világában különösen érdekes téli jelenség a medvék hibernációszerű nyugalmi időszaka, amely biológiai értelemben nem tekinthető valódi hibernációnak. A barnamedve testhőmérséklete csak mérsékelten csökken, anyagcseréje lelassul, de életfolyamatai folyamatosan fennmaradnak. A nőstény medvék ebben a téli nyugalmi állapotban hozzák világra bocsaikat, méghozzá rendkívül szokatlan módon. A szülés közben nem ébrednek fel a hétköznapi értelemben. Emberi ésszel ezt nehéz elképzelni, ám a magyarázat a bocsok nagyon kis méretében rejlik. A születés és szülés így az anya számára nem jelent akkora fizikai megterhelést. A medvebocsok rendkívül fejletlenek, születéskori testtömegük mindössze 300–500 gramm, ami emberi léptékben körülbelül egy dió súlyának felelne meg. A szoptatás ideje alatt az anyamedve továbbra is nyugalmi állapotban marad, a bocsok vakon jönnek a világra, szemük csak 30–40 napos koruk körül kezd kinyílni. Ebben az időszakban rendkívül kiszolgáltatottak mind az utódok, mind az anya.
Mivel a bocsok rendkívül kis testtömeggel születnek, fejlődésük jelentős része a születés után zajlik. Ehhez alkalmazkodik a medvék teje is, amely rendkívül zsírdús, zsírtartalma eléri a 20–30%-ot, szemben az emberi anyatej 3–5%-os értékével. Nagyon jelentős különbségek ezek, és számomra nagyon megdöbbentő is volt, amikor először olvastam erről. A medve számára a tél nem a teljesítményről szól, hanem az okos, takarékos energiahasználatról. A legfontosabb folyamatok nem mindig látványosak, és nem járnak fokozott aktivitással.
A természet működése arra emlékeztet, hogy a fenntarthatóság nem a folyamatos pörgésben, hanem az egyensúlyban rejlik. A lelassulás sem kivétel, hanem az élet esszenciális része. Minden évben újra és újra erre kényszerülünk, és talán éppen ezért ez nem teher, hanem valójában áldás.
A karácsonyi időszak a lelassulást tanitja
Fotó: Olti Angyalka
A fák téli rügyei kívülről élettelennek tűnnek, de valójában teli vannak energiával, csak kivárják a megfelelő körülményeket. Tavasszal majd ebből fakad az erőteljes kibontakozás, a várakozás és a megfelelő időzítés az egyik legfontosabb erőforrás. Karácsony idején talán különösen fontos emlékeztetnünk magunkat arra, hogy a természet ritmusa nem véletlenül ilyen. A tél nem elvesz, hanem teret ad. Nem kell minden időszakban kifelé teljesítenünk. Ahogy a természet is csendben készül a következő ciklusra, úgy mi is megengedhetjük magunknak a lassulást. Ha figyelünk erre a belső ritmusra, a tél nem üres idő lesz, hanem megtartó. Ne harcoljunk a tél ellen, hanem alkalmazkodjunk hozzá.

A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.

A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A krumplipüré az a köret, amit sokféleképpen el lehet készíteni. Vannak, akik csak egyszerűen, villával összetörik a főtt krumplit, ízesítik sóval, borssal és tejföllel gazdagítják. Hogy valóban tökéletes legyen, eláruljuk a titkait.
Elmaradhatatlan összetevője a téli hónapok gasztronómiájának a savanyú káposzta. Ám a hagyományos erdélyi finomságok nem merítik ki a lehetőségek változatos, gazdag tárházat hiszen a savanyú káposztát számos nép ismeri és készíti évszázadok óta.
Omlós tészta, jellegzetes márványos felület és bőséges, ízes töltelék – a karácsonyi asztal egyik legfinomabb süteménye a bejgli. De hogy hogyan lesz tökéletes? Borbil Anna Éva pék-cukrász avat be a folyamatba.
Pörgünk, futunk, vásárolunk, takarítunk, sütünk-főzünk, túlélünk, majd holtfáradtan beesünk az ünnepre. Fényezzük a felszínt, miközben nincs időnk a lényegre. Pedig ez utóbbi mindig fontosabb – kellene legyen.
Ha kedveled a mexikói konyhát, de nincs sok időd a főzésre, a csirkés taco tökéletes választás. Ropogós tortilla, szaftos csirkefalatok, paradicsom, fűszerek és lime – mindössze ennyi kell a különleges vacsorához.
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
A sertéspörkölt a magyar gasztronómia egyik alapfogása. Kínálhatjuk házi nokedlivel, főtt tésztával, de akár krumplival is. A savanyúság nem hiányozhat mellőle.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
szóljon hozzá!