/ Rég+múlt

Időről időre feltűnik a közösségi oldalakon egy, az 1960-as években Csíkszeredában készült fotó: egy szökőkút közepén egy tálcát tartó női szobor. Az egykor Csíkszeredában és Marosvásárhelyen található alkotás mára már az enyészeté.

Hogy a csíksomlyói kegytemplom alatt lévő kriptának melyik a legrégebbi sírhelye, azt máig nem tudni, jóval könnyebb megtalálni viszont a legfrissebbet. Urbán János Erik ferences szerzetest, tartományfőnököt arra kértük, vezessen körbe a kriptában.

Noha több mint tizenkétezer kilométer választja el őket egymástól, de a közös emlékek felidézése hamar összekapcsolja őket: közel száz év után találtak egymásra az Argentínába emigrált és az itthon élő gyergyóremetei Laczkó-Benedek család tagjai.

Nyolcvannyolc éve született Kosz Szilveszter táncmester, koreográfus, ötvenöt éve született ifj. Kosz Szilveszter. Az apai táncörökséget továbbvivő fiú édesapja emlékére és tiszteletére ezelőtt huszonöt évvel gyermeknéptánc-csoportot alapított.

A Nyárád- vagy a Kis-Küküllő-mentén járva felfigyelhetünk a domboldalakon látható kisebb-nagyobb halmokra, amelyek a táj látványát kissé megváltoztatva vonják magukra a tekintetet. Ezek az úgynevezett halomsírok.

Százötven éve született az idősebbik Szemlér Ferenc – a Székelyudvarhelyen ismertté vált gimnáziumi tanár fia híres író és műfordító lett. Ugyan kettejük életpályája, karrierje igencsak eltért egymástól.

Nem csak a gránátok miatt rengett a föld 1916-ban – olvashatták az Ellenzék olvasói 1916 -ban. Tudósítás a földrengésről, pikáns hirdetések, csalókra való figyelmeztetés – szemezgetünk a Székelyhon napilap legfrissebb számának Sajtóhistorikum rovatából.

A Házsongárd Alapítvány a nemrég felújított bethleni Bethlen-kripta után újabb sírokat mentett meg az utókor számára. 

A több mint százéves udvarhelyi focitörténetnek rengeteg érdekes sztorija van. Ezek közé tartozott az UMTE megalakulása, majd évtizedek alatti átalakulásai és névváltoztatásai is. 

A felvidéki származású festő képei ma nagyon sok helyen megtalálhatók a nagyvilágban, ám helyi műgyűjtők is rendelkeznek Spanyár-képekkel. Egykori székelyudvarhelyi iskolája szintén Spanyár-képekkel rendezi be tervezett társalgóját.

Szeptemberben jelent meg Kiss László Emberként az embertelenségben című kötete. A szerző a második világégéskor Magyarországra érkező lengyelek történetét dolgozza fel. A könyv apropóján olvashatnak a lengyel–magyar kapcsolatról az Erdélyi Naplóban.

Százhúsz éve, 1891. október 23-án született Mátisfalván Palló Imre, minden idők leghíresebb és legismertebb székelyföldi operaénekese. Nevét ma művészeti középiskola viseli, egykoron 45 koronával a zsebében ment szerencsét próbálni Budapestre.

A több mint százéves udvarhelyi focitörténetből a hatvanas-hetvenes évek két nagyon jelentős futballistájának, Bálint Ferencnek és Széll Károlynak a karrierjét eleveníti fel a Székelyhon napilap Erdélyi Sport melléklete. 

Egy hűvös októberi délutánon a csíkszeredai Petőfi utca 7. szám felé igyekszem. Jelenleg gyógyszertár működik itt, de nem ide készültem. Gondolatban az 1993 és 2009 közötti időszak meghatározó helyszínére nyitok be: a híres Tilos kávéházba.