
Harry Kane készülődik a tizenegyes elvégzésére Kolumbia ellen, ez volt az utolsó gólja a legutóbbi vébén, ahol hat találatából négyet büntetőből szerzett (2018)
Fotó: Wikimedia Commons
A futballvébék történetében a végső győztes neve mellett mindig megmaradt az, hogy az adott tornán ki lett az aranycipős, vagyis a legtöbb gólt szerző futballista. 1930-tól napjainkig e dicsőségtáblára két magyar játékos neve is felkerült, ám a legtöbb vébécím megszerzése mellett a gólkirályokban is a brazilok adták a legtöbbet – olvashatják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
2022. augusztus 02., 11:062022. augusztus 02., 11:06
Amikor Lucien Laurent a Franciaország–Mexikó (4–1) mérkőzésen gólt szerzett, még nem volt tudatában annak, hogy ő a világbajnokságok történetének legelső gólszerzője. 1930. július 13-án Uruguay fővárosában, Montevideóban ugyanis egyszerre két nyitómeccset játszottak a legelső világbajnokságon: az említett találkozót az Estadio Pocitosban, az Egyesült Államok–Belgium (3–0) összecsapást pedig az Estadio Parque Centralban, ahol Bartholomew McGhee a 23. percben lőtte az első gólt, így ha hitelesek a források és tényleg pontos időben kezdték a mérkőzéseket, akkor a francia futballista az első világbajnoki gólszerző.
Az elveszített döntő után senkit nem vigasztalt, hogy Kocsis vb-aranycipős lett (1954)
Fotó: Wikimedia Commons
Ezzel együtt 21 világbajnoki torna járt le azóta, ezeken összesen 2548 gól született, melyeken nyilvánvalóan több száz futballista osztozott, ám közülük mindegyik tornán kiemelkedett egy, aki az adott vébén a legtöbbet szerezte. 1930-ban sem az említett francia, sem pedig az amerikai játékos nem lett gólkirály, az ugyanis az ezüstérmes argentin csapatból került ki Guillermo Stábile személyében, aki nyolc gólt szerzett a négy vébémeccsén, a házigazdák ellen 4–2-re elveszített fináléban is betalált, az első félidőben még 2–1-re vezettek az argentinok.
Just Fontaine 13 gólos rekordját egy 32-es mezőnyben talán soha nem döntenék meg (1958)
Fotó: Wikimedia Commons
A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
Egy magyar Úr New Yorkból – Kövi Pál és az Erdélyi lakoma címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, amelyen jeles személyiség életébe engednek betekintést, aki könyvével a 20. század receptjeit mentette át az utókornak.
szóljon hozzá!