
Harry Kane készülődik a tizenegyes elvégzésére Kolumbia ellen, ez volt az utolsó gólja a legutóbbi vébén, ahol hat találatából négyet büntetőből szerzett (2018)
Fotó: Wikimedia Commons
A futballvébék történetében a végső győztes neve mellett mindig megmaradt az, hogy az adott tornán ki lett az aranycipős, vagyis a legtöbb gólt szerző futballista. 1930-tól napjainkig e dicsőségtáblára két magyar játékos neve is felkerült, ám a legtöbb vébécím megszerzése mellett a gólkirályokban is a brazilok adták a legtöbbet – olvashatják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
2022. augusztus 02., 11:062022. augusztus 02., 11:06
Amikor Lucien Laurent a Franciaország–Mexikó (4–1) mérkőzésen gólt szerzett, még nem volt tudatában annak, hogy ő a világbajnokságok történetének legelső gólszerzője. 1930. július 13-án Uruguay fővárosában, Montevideóban ugyanis egyszerre két nyitómeccset játszottak a legelső világbajnokságon: az említett találkozót az Estadio Pocitosban, az Egyesült Államok–Belgium (3–0) összecsapást pedig az Estadio Parque Centralban, ahol Bartholomew McGhee a 23. percben lőtte az első gólt, így ha hitelesek a források és tényleg pontos időben kezdték a mérkőzéseket, akkor a francia futballista az első világbajnoki gólszerző.
Az elveszített döntő után senkit nem vigasztalt, hogy Kocsis vb-aranycipős lett (1954)
Fotó: Wikimedia Commons
Ezzel együtt 21 világbajnoki torna járt le azóta, ezeken összesen 2548 gól született, melyeken nyilvánvalóan több száz futballista osztozott, ám közülük mindegyik tornán kiemelkedett egy, aki az adott vébén a legtöbbet szerezte. 1930-ban sem az említett francia, sem pedig az amerikai játékos nem lett gólkirály, az ugyanis az ezüstérmes argentin csapatból került ki Guillermo Stábile személyében, aki nyolc gólt szerzett a négy vébémeccsén, a házigazdák ellen 4–2-re elveszített fináléban is betalált, az első félidőben még 2–1-re vezettek az argentinok.
Just Fontaine 13 gólos rekordját egy 32-es mezőnyben talán soha nem döntenék meg (1958)
Fotó: Wikimedia Commons
A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!