
Egy Franciaországból hazakerült domokosi székelyruha lett decemberben a hónap tárgya a Csíki Székely Múzeumban
Fotó: Gegő Imre
Egy csíkszentdomokosi női viseletet választottak a decemberi hónap tárgyává a Csíki Székely Múzeumban, amely augusztusban került az intézmény néprajzi gyűjteményébe más csíki és gyimesi viseletdarabokkal együtt. Ezek a viseleti tárgyak érdekes utat tettek meg.
2022. december 08., 18:402022. december 08., 18:40
A Döményi-Archawski gyűjtemény 258 darabjából a budapesti Néprajzi Múzeum adományaként húsz értékes viseletdarab került a Csíki Székely Múzeumba. Egy Budapesten született előadóművész, Döményi Irén Matild volt a legutolsó tulajdonosuk és viselőjük. Ő Franciaországban élte le az életét, Párizsba ment férjhez egy Michel Archawski nevű francia úrhoz. Döményi Irén előadóművészt szenvedélyesen érdekelték a magyar népviseletek és a magyar folklór – magyarázta Málnási Levente, a Csíki Székely Múzeum néprajzos-muzeológusa. „Férjével beutazta a Kárpát-medencét, és utazásaik során néprajzi tárgyakat – főleg viseleteket – gyűjtöttek.
Döményi Irén nem csak összegyűjtötte a népviseleteket, hanem különböző előadóestjein Párizsban viselte is őket. Ennek megfelelően, a könnyebb viselhetőség érdekében, a gombok mellé patentokat is varrtak a ruhadarabokra, helyenként pedig tépőzárat alkalmaztak.”
Fotó: Gegő Imre
A Döményi-Archawski gyűjtemény 258 darab tárgya a házastársak kívánságának megfelelően visszakerült Magyarországra, a budapesti Néprajzi Múzeumba. Mivel a Néprajzi Múzeum számos hasonló viseletet őriz, az ajándékozó egyetértett azzal a szándékkal, hogy egyes viseletdarabok visszakerüljenek azokba a múzeumokba, amelyeknek a gyűjtőterületéről származnak. Így került a budapesti Néprajzi Múzeum adományaként a Csíki Székely Múzeumba húsz értékes viseletdarab, amelyek közül most a csíkszentdomokosi női viseletet állították ki a decemberi hónap tárgyaként.
Málnási Levente kifejtette, Csíkszentdomokos sajátos népviseleti zóna volt, ahol a legtovább alkalmaztak szigorú szabályokat a népviselet előállításában és viselésében, habár a polgári divat itt is folyamatosan módosított a viseleten. A most kiállított szentdomokosi női viselet hat darabból áll: ing, mellény (lájbi), alsószoknya, rokolya, kötény (előruha, karinca), csizma.
Az ing vászonból készült, fodros nyakú, a mellén lerakásokkal (bolharánccal), kézelője ráncolt. Fehér színű gombokkal gombolható, de patenteket is felvarrtak rá.
A mellény (lájbi) háziszőttesből készült, színe, díszítése hasonló a rokolyáéhoz. A kerek nyakat és a karöltőt piros és fekete farkasfogak (cakkenok) szegélyezik. Az alján széles bársonyszalag figyelhető meg. Csíkszentdomokoson nem nagyon hordták a hímzett lajbikat, ezeket inkább Alcsíkon viselték.
Fotó: Gegő Imre
A szőttesrokolya (szőttes szoknya) piros-fekete csíkos, az aljára széles bársonycsíkot varrtak. (A legszélesebb bársonycsíkokat rokolyákon és kötényeken Csíkszentdomokoson alkalmazták). A rokolya felső harmadánál még három keskeny díszcsíkot varrtak fel. A díszcsíkok alatt fekete bársonnyal bevont gombokat alkalmaztak még díszítésül.
A kötény (nevezik még surcnak, előruhának vagy karincának is) vékonyabb szőttesből készült, mint a rokolya, de díszítése szintén piros és fekete csíkos (vékonyabb csíkok a szoknyáénál). A kötény alján széles bársonycsík található, közvetlen fölötte még két, keskeny, ugyancsak fekete bársonycsík van. A derekánál ráncba szedték és egyenes, piros pánttal szegték be. Ennek a pántnak a folytatása az ugyancsak piros kötő, amivel a kötényt a rokolya fölé, a derekukra erősítették.
Keményszárú fekete csizma egészíti ki a kiállított viseletet. Csizmán kívül fűzős, gombos és cúgos szárascipőt is hordtak a szőtteshez.
A hónap tárgya megtekinthető a jegypénztárnál erre a célra kijelölt helyen.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!