Hirdetés
Hirdetés

Múzeumi sztorik: székelyruha Franciaországból

Egy Franciaországból hazakerült domokosi székelyruha lett decemberben a hónap tárgya a Csíki Székely Múzeumban •  Fotó: Gegő Imre

Egy Franciaországból hazakerült domokosi székelyruha lett decemberben a hónap tárgya a Csíki Székely Múzeumban

Fotó: Gegő Imre

Egy csíkszentdomokosi női viseletet választottak a decemberi hónap tárgyává a Csíki Székely Múzeumban, amely augusztusban került az intézmény néprajzi gyűjteményébe más csíki és gyimesi viseletdarabokkal együtt. Ezek a viseleti tárgyak érdekes utat tettek meg.

Péter Beáta

2022. december 08., 18:402022. december 08., 18:40

A Döményi-Archawski gyűjtemény 258 darabjából a budapesti Néprajzi Múzeum adományaként húsz értékes viseletdarab került a Csíki Székely Múzeumba. Egy Budapesten született előadóművész, Döményi Irén Matild volt a legutolsó tulajdonosuk és viselőjük. Ő Franciaországban élte le az életét, Párizsba ment férjhez egy Michel Archawski nevű francia úrhoz. Döményi Irén előadóművészt szenvedélyesen érdekelték a magyar népviseletek és a magyar folklór – magyarázta Málnási Levente, a Csíki Székely Múzeum néprajzos-muzeológusa. „Férjével beutazta a Kárpát-medencét, és utazásaik során néprajzi tárgyakat – főleg viseleteket – gyűjtöttek.

Idézet
Jó barátságban lévén János Pállal, a Csíki Székely Múzeum volt igazgatójával, az Archawski-házaspár vele együtt is eljárt gyűjtőutakra Csíkban és a Gyimesekben. Ekkor vásárolták meg azokat a viseletdarabokat, amelyek most már intézményünk gyűjteményét gazdagítják.

Döményi Irén nem csak összegyűjtötte a népviseleteket, hanem különböző előadóestjein Párizsban viselte is őket. Ennek megfelelően, a könnyebb viselhetőség érdekében, a gombok mellé patentokat is varrtak a ruhadarabokra, helyenként pedig tépőzárat alkalmaztak.”

Hirdetés

•  Fotó: Gegő Imre Galéria

Fotó: Gegő Imre

A Döményi-Archawski gyűjtemény 258 darab tárgya a házastársak kívánságának megfelelően visszakerült Magyarországra, a budapesti Néprajzi Múzeumba. Mivel a Néprajzi Múzeum számos hasonló viseletet őriz, az ajándékozó egyetértett azzal a szándékkal, hogy egyes viseletdarabok visszakerüljenek azokba a múzeumokba, amelyeknek a gyűjtőterületéről származnak. Így került a budapesti Néprajzi Múzeum adományaként a Csíki Székely Múzeumba húsz értékes viseletdarab, amelyek közül most a csíkszentdomokosi női viseletet állították ki a decemberi hónap tárgyaként.

Málnási Levente kifejtette, Csíkszentdomokos sajátos népviseleti zóna volt, ahol a legtovább alkalmaztak szigorú szabályokat a népviselet előállításában és viselésében, habár a polgári divat itt is folyamatosan módosított a viseleten. A most kiállított szentdomokosi női viselet hat darabból áll: ing, mellény (lájbi), alsószoknya, rokolya, kötény (előruha, karinca), csizma.

Az ing vászonból készült, fodros nyakú, a mellén lerakásokkal (bolharánccal), kézelője ráncolt. Fehér színű gombokkal gombolható, de patenteket is felvarrtak rá.

A mellény (lájbi) háziszőttesből készült, színe, díszítése hasonló a rokolyáéhoz. A kerek nyakat és a karöltőt piros és fekete farkasfogak (cakkenok) szegélyezik. Az alján széles bársonyszalag figyelhető meg. Csíkszentdomokoson nem nagyon hordták a hímzett lajbikat, ezeket inkább Alcsíkon viselték.

•  Fotó: Gegő Imre Galéria

Fotó: Gegő Imre

A szőttesrokolya (szőttes szoknya) piros-fekete csíkos, az aljára széles bársonycsíkot varrtak. (A legszélesebb bársonycsíkokat rokolyákon és kötényeken Csíkszentdomokoson alkalmazták). A rokolya felső harmadánál még három keskeny díszcsíkot varrtak fel. A díszcsíkok alatt fekete bársonnyal bevont gombokat alkalmaztak még díszítésül.

A kiállított rokolya piros-fekete színű ugyan, de régebb Csíkszentdomokoson sokszínű szőttesszoknyákat is hordtak. A rokolya alá fehér gyolcsból készült egyszerű alsószoknyát (porcelánrokolyát) vettek fel. Egészen az 1920-30-as évekig egy leány 2-9 rokolyát vitt férjhez a perefernumlevelek tanúsága szerint.

A kötény (nevezik még surcnak, előruhának vagy karincának is) vékonyabb szőttesből készült, mint a rokolya, de díszítése szintén piros és fekete csíkos (vékonyabb csíkok a szoknyáénál). A kötény alján széles bársonycsík található, közvetlen fölötte még két, keskeny, ugyancsak fekete bársonycsík van. A derekánál ráncba szedték és egyenes, piros pánttal szegték be. Ennek a pántnak a folytatása az ugyancsak piros kötő, amivel a kötényt a rokolya fölé, a derekukra erősítették.

Keményszárú fekete csizma egészíti ki a kiállított viseletet. Csizmán kívül fűzős, gombos és cúgos szárascipőt is hordtak a szőtteshez.

A hónap tárgya megtekinthető a jegypénztárnál erre a célra kijelölt helyen.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 04., szerda

Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban

Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.

Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
Hirdetés
2026. február 03., kedd

A hiány térben való felmutatása

„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.

A hiány térben való felmutatása
A hiány térben való felmutatása
2026. február 03., kedd

A hiány térben való felmutatása

2026. február 02., hétfő

Farsangi fánk mákos töltelékkel

A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.

Farsangi fánk mákos töltelékkel
Farsangi fánk mákos töltelékkel
2026. február 02., hétfő

Farsangi fánk mákos töltelékkel

2026. február 02., hétfő

Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig

Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.

Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig
Hirdetés
2026. február 01., vasárnap

Fenntartható farsang

Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.

Fenntartható farsang
Fenntartható farsang
2026. február 01., vasárnap

Fenntartható farsang

2026. január 30., péntek

Zacskón túl: zöldségcsipsz könyv mellé

Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.

Zacskón túl: zöldségcsipsz könyv mellé
2026. január 30., péntek

Mennyi a normális képernyőidő?

A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.

Mennyi a normális képernyőidő?
Mennyi a normális képernyőidő?
2026. január 30., péntek

Mennyi a normális képernyőidő?

Hirdetés
2026. január 29., csütörtök

Lombhullatók és örökzöldek túlélési stratégiái

Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.

Lombhullatók és örökzöldek túlélési stratégiái
2026. január 29., csütörtök

Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.

Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be
2026. január 27., kedd

Identitásról, emlékezetről és kultúráról az ízeken keresztül

Egy magyar Úr New Yorkból – Kövi Pál és az Erdélyi lakoma címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, amelyen jeles személyiség életébe engednek betekintést, aki könyvével a 20. század receptjeit mentette át az utókornak.

Identitásról, emlékezetről és kultúráról az ízeken keresztül
Hirdetés