
Egy Franciaországból hazakerült domokosi székelyruha lett decemberben a hónap tárgya a Csíki Székely Múzeumban
Fotó: Gegő Imre
Egy csíkszentdomokosi női viseletet választottak a decemberi hónap tárgyává a Csíki Székely Múzeumban, amely augusztusban került az intézmény néprajzi gyűjteményébe más csíki és gyimesi viseletdarabokkal együtt. Ezek a viseleti tárgyak érdekes utat tettek meg.
2022. december 08., 18:402022. december 08., 18:40
A Döményi-Archawski gyűjtemény 258 darabjából a budapesti Néprajzi Múzeum adományaként húsz értékes viseletdarab került a Csíki Székely Múzeumba. Egy Budapesten született előadóművész, Döményi Irén Matild volt a legutolsó tulajdonosuk és viselőjük. Ő Franciaországban élte le az életét, Párizsba ment férjhez egy Michel Archawski nevű francia úrhoz. Döményi Irén előadóművészt szenvedélyesen érdekelték a magyar népviseletek és a magyar folklór – magyarázta Málnási Levente, a Csíki Székely Múzeum néprajzos-muzeológusa. „Férjével beutazta a Kárpát-medencét, és utazásaik során néprajzi tárgyakat – főleg viseleteket – gyűjtöttek.
Döményi Irén nem csak összegyűjtötte a népviseleteket, hanem különböző előadóestjein Párizsban viselte is őket. Ennek megfelelően, a könnyebb viselhetőség érdekében, a gombok mellé patentokat is varrtak a ruhadarabokra, helyenként pedig tépőzárat alkalmaztak.”
Fotó: Gegő Imre
A Döményi-Archawski gyűjtemény 258 darab tárgya a házastársak kívánságának megfelelően visszakerült Magyarországra, a budapesti Néprajzi Múzeumba. Mivel a Néprajzi Múzeum számos hasonló viseletet őriz, az ajándékozó egyetértett azzal a szándékkal, hogy egyes viseletdarabok visszakerüljenek azokba a múzeumokba, amelyeknek a gyűjtőterületéről származnak. Így került a budapesti Néprajzi Múzeum adományaként a Csíki Székely Múzeumba húsz értékes viseletdarab, amelyek közül most a csíkszentdomokosi női viseletet állították ki a decemberi hónap tárgyaként.
Málnási Levente kifejtette, Csíkszentdomokos sajátos népviseleti zóna volt, ahol a legtovább alkalmaztak szigorú szabályokat a népviselet előállításában és viselésében, habár a polgári divat itt is folyamatosan módosított a viseleten. A most kiállított szentdomokosi női viselet hat darabból áll: ing, mellény (lájbi), alsószoknya, rokolya, kötény (előruha, karinca), csizma.
Az ing vászonból készült, fodros nyakú, a mellén lerakásokkal (bolharánccal), kézelője ráncolt. Fehér színű gombokkal gombolható, de patenteket is felvarrtak rá.
A mellény (lájbi) háziszőttesből készült, színe, díszítése hasonló a rokolyáéhoz. A kerek nyakat és a karöltőt piros és fekete farkasfogak (cakkenok) szegélyezik. Az alján széles bársonyszalag figyelhető meg. Csíkszentdomokoson nem nagyon hordták a hímzett lajbikat, ezeket inkább Alcsíkon viselték.
Fotó: Gegő Imre
A szőttesrokolya (szőttes szoknya) piros-fekete csíkos, az aljára széles bársonycsíkot varrtak. (A legszélesebb bársonycsíkokat rokolyákon és kötényeken Csíkszentdomokoson alkalmazták). A rokolya felső harmadánál még három keskeny díszcsíkot varrtak fel. A díszcsíkok alatt fekete bársonnyal bevont gombokat alkalmaztak még díszítésül.
A kötény (nevezik még surcnak, előruhának vagy karincának is) vékonyabb szőttesből készült, mint a rokolya, de díszítése szintén piros és fekete csíkos (vékonyabb csíkok a szoknyáénál). A kötény alján széles bársonycsík található, közvetlen fölötte még két, keskeny, ugyancsak fekete bársonycsík van. A derekánál ráncba szedték és egyenes, piros pánttal szegték be. Ennek a pántnak a folytatása az ugyancsak piros kötő, amivel a kötényt a rokolya fölé, a derekukra erősítették.
Keményszárú fekete csizma egészíti ki a kiállított viseletet. Csizmán kívül fűzős, gombos és cúgos szárascipőt is hordtak a szőtteshez.
A hónap tárgya megtekinthető a jegypénztárnál erre a célra kijelölt helyen.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!