
Egy Franciaországból hazakerült domokosi székelyruha lett decemberben a hónap tárgya a Csíki Székely Múzeumban
Fotó: Gegő Imre
Egy csíkszentdomokosi női viseletet választottak a decemberi hónap tárgyává a Csíki Székely Múzeumban, amely augusztusban került az intézmény néprajzi gyűjteményébe más csíki és gyimesi viseletdarabokkal együtt. Ezek a viseleti tárgyak érdekes utat tettek meg.
2022. december 08., 18:402022. december 08., 18:40
A Döményi-Archawski gyűjtemény 258 darabjából a budapesti Néprajzi Múzeum adományaként húsz értékes viseletdarab került a Csíki Székely Múzeumba. Egy Budapesten született előadóművész, Döményi Irén Matild volt a legutolsó tulajdonosuk és viselőjük. Ő Franciaországban élte le az életét, Párizsba ment férjhez egy Michel Archawski nevű francia úrhoz. Döményi Irén előadóművészt szenvedélyesen érdekelték a magyar népviseletek és a magyar folklór – magyarázta Málnási Levente, a Csíki Székely Múzeum néprajzos-muzeológusa. „Férjével beutazta a Kárpát-medencét, és utazásaik során néprajzi tárgyakat – főleg viseleteket – gyűjtöttek.
Döményi Irén nem csak összegyűjtötte a népviseleteket, hanem különböző előadóestjein Párizsban viselte is őket. Ennek megfelelően, a könnyebb viselhetőség érdekében, a gombok mellé patentokat is varrtak a ruhadarabokra, helyenként pedig tépőzárat alkalmaztak.”
Fotó: Gegő Imre
A Döményi-Archawski gyűjtemény 258 darab tárgya a házastársak kívánságának megfelelően visszakerült Magyarországra, a budapesti Néprajzi Múzeumba. Mivel a Néprajzi Múzeum számos hasonló viseletet őriz, az ajándékozó egyetértett azzal a szándékkal, hogy egyes viseletdarabok visszakerüljenek azokba a múzeumokba, amelyeknek a gyűjtőterületéről származnak. Így került a budapesti Néprajzi Múzeum adományaként a Csíki Székely Múzeumba húsz értékes viseletdarab, amelyek közül most a csíkszentdomokosi női viseletet állították ki a decemberi hónap tárgyaként.
Málnási Levente kifejtette, Csíkszentdomokos sajátos népviseleti zóna volt, ahol a legtovább alkalmaztak szigorú szabályokat a népviselet előállításában és viselésében, habár a polgári divat itt is folyamatosan módosított a viseleten. A most kiállított szentdomokosi női viselet hat darabból áll: ing, mellény (lájbi), alsószoknya, rokolya, kötény (előruha, karinca), csizma.
Az ing vászonból készült, fodros nyakú, a mellén lerakásokkal (bolharánccal), kézelője ráncolt. Fehér színű gombokkal gombolható, de patenteket is felvarrtak rá.
A mellény (lájbi) háziszőttesből készült, színe, díszítése hasonló a rokolyáéhoz. A kerek nyakat és a karöltőt piros és fekete farkasfogak (cakkenok) szegélyezik. Az alján széles bársonyszalag figyelhető meg. Csíkszentdomokoson nem nagyon hordták a hímzett lajbikat, ezeket inkább Alcsíkon viselték.
Fotó: Gegő Imre
A szőttesrokolya (szőttes szoknya) piros-fekete csíkos, az aljára széles bársonycsíkot varrtak. (A legszélesebb bársonycsíkokat rokolyákon és kötényeken Csíkszentdomokoson alkalmazták). A rokolya felső harmadánál még három keskeny díszcsíkot varrtak fel. A díszcsíkok alatt fekete bársonnyal bevont gombokat alkalmaztak még díszítésül.
A kötény (nevezik még surcnak, előruhának vagy karincának is) vékonyabb szőttesből készült, mint a rokolya, de díszítése szintén piros és fekete csíkos (vékonyabb csíkok a szoknyáénál). A kötény alján széles bársonycsík található, közvetlen fölötte még két, keskeny, ugyancsak fekete bársonycsík van. A derekánál ráncba szedték és egyenes, piros pánttal szegték be. Ennek a pántnak a folytatása az ugyancsak piros kötő, amivel a kötényt a rokolya fölé, a derekukra erősítették.
Keményszárú fekete csizma egészíti ki a kiállított viseletet. Csizmán kívül fűzős, gombos és cúgos szárascipőt is hordtak a szőtteshez.
A hónap tárgya megtekinthető a jegypénztárnál erre a célra kijelölt helyen.
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.
Sűrű, többrétegű irodalmi térként tárul elénk a Csíkszeredai Könyvvásár programja, ahol a magyarországi és az erdélyi alkotók folyamatos dialógusban jelennek meg, egymásba kapcsolódó eseményeken. Május 7–10. között érdemes ellátogatni a rendezvényre.
szóljon hozzá!