/ Rég+múlt

Izgatott várakozás előzte meg huszonöt évvel ezelőtt Székelyudvarhelyen Cseh Tamás koncertjét, amelyet a Madarasi Hargitán adott. De lázasan készülődtek a környékbeli városokból is a fiatalok. Jöjjenek, üljenek fel velünk a nosztalgiatraktorra, és irány a Hargita, Cseh Tamás 1996-os koncertje.

Bár igazából csak a nyolccsapatos tornák bevezetése (1980) után beszélhetünk az Európa-bajnokságok gólkirályairól, azért az első öt torna egyikén-másikán is akadt igen kiemelkedő teljesítmény, ami a gólokat illeti. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában a gólkirályokat veszik számba.

Mit tudunk a százegy évvel ezelőtt aláírt diktátumról, annak vélt vagy valós előzményeiről és következményeiről? Hogyan élünk együtt Trianonnal mi, az elszakadt nemzetrészeken élő magyarok Erdélyben? Erről beszélgettünk Murádin János Kristóf történésszel, a Sapientia EMTE docensével.

A világbajnokságok és olimpiák mellett a sportvilág egyik legnézettebb, legfontosabb rendezvénysorozata a labdarúgó Európa-bajnokság. Az ismert okok miatt tavalyról idénre halasztott Eb-tornának több évtizedes izgalmas története van. 

„Ostromlott vár vagyunk, de van, aki megvédelmezzen. Ez a mi erősségünk” – fogalmazott 1949-ben Márton Áron a korszak utolsó hagyományos szokásrend szerinti búcsújárásán. A püspök 1949-es bérmaútja, a Csíksomlyóra való bevonulása a fehér lovon ma is elevenen él a hívek emlékezetében.

Vezetőként, csapatmenedzserként, intézőként összesen húsz évet töltött a székelyudvarhelyi futball szolgálatában – a 85 éves Zenglitzky András 1954 és 1974 között volt a székelyudvarhelyi labdarúgás mindenese.

Ötven éve, 1971. május 13-án hunyt el Székelyföld egyik leghíresebb geológus-mérnöke, akinek ma iskola és utca őrzi a nevét Székelyudvarhelyen, abban a városban, ahová élete nagy része, illetve munkássága kötötte. Ízig-vérig tudósember volt, aki – habár megtehette volna – nem hagyta el a Székelyföldet.

Nem finom a cigisek húsa – írja a Székely Nép 1940. január 7-i számában. Hogy még miről írtak a korabeli magyar lapok, arról a Székelyhon napilap legfrissebb száma nyújt ízelítőt. 

A mai majálisok még csak meg sem közelítik azt az érzést, amit mondjuk harmincöt, negyven vagy ötven évvel ezelőtt illett érezni ilyenkor. Szép májusi szellő, lobogó pionírnyakkendők és gondosan befont hajak, beszédek és tapsok, majd délután irány a Szejkére, a Sutába vagy a Sugásba. Visszaforgatjuk az idő kerekét...

Sebes várának elődje a római castrum idejére vezethető vissza, azonban a honfoglaló magyarok építették újra, a tatárjárás után pedig IV. Béla király idején épült ki a ma is látható kővár. 

A Székelyudvarhelyi Szejke SK tíz nappal ezelőtti feljutása a legfelsőbb osztályba az udvarhelyi kézilabdázás gazdag történelmét erősíti. Ez a siker is egy újabb szép történet, illetve bizonyíték arra, hogy kitartó munkával lehet jó eredményt elérni. 

Elbűvölő, hogy milyen cuccokban és milyen ékszerekkel jártak az itteni emberek úgy háromszáz évvel ezelőtt – a Bőségszaru pedig ezekből mutat meg jó néhányat.

Az európai méhésztudomány egyik legnagyobb alakja volt a Kossuth-díjas Örösi Pál Zoltán, akinek híres könyve, a Méhek között több mint fél évszázad alatt több kiadást is megért, a méhészek egyfajta bibliának tartják. Harmincöt éve hunyt el Budafokon, ám szülővárosa Székelyudvarhely.

1944. április 16-án kezdték el a magyarországi zsidók deportálását. 2001 óta április 16. a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. Mi Gárdos Péter könyvének ajánlójával emlékezünk.