
Kalauzunk Urbán János Erik tartományfőnök, érseki helynök
Fotó: Veres Nándor
Hogy a csíksomlyói kegytemplom alatt lévő kriptának melyik a legrégebbi sírhelye, azt máig nem tudni, jóval könnyebb megtalálni viszont a legfrissebbet. Urbán János Erik ferences szerzetest, tartományfőnököt arra kértük, vezessen körbe a kriptában.
2022. január 19., 18:182022. január 19., 18:18
A feljegyzések szerint a jelenlegi kriptát 1732-ben építették, 1838-ban pedig kibővítették, majd később átalakították. Ferences szerzetesek és a kolostor jótevőinek, tiszteletbeli tagjainak, konfrátereinek a földi maradványai találhatók itt. Itt nyugszik többek között az 1826-ban elhunyt Losteiner Leonard, a rend történetírója, az 1941-ben elhunyt Hirsch Hugó sebész-főorvos, konfráter, 1982-től pedig P. Écsy János főatya, tudós szerzetes is.
Például Kolozsváron a ferences templomunk alatt három kripta is van, az egyik a szerzetesek számára van fenntartva, a másik kettő pedig egy-egy nemesi családé, nekik itt külön temetkezési helyük volt. Somlyón együtt temetkeztek a kolostornak, a kegyhelynek a jótevői, de sok esetben ide temették az úgynevezett konfráterek családtagjait is. Látjuk, hogy itt nyugszik Hirsch Hugó sebész, orvos, azt mesélték róla, hogy nagyon sok testvért operált, de ide temették el Tima Dénes nyugalmazott képzőintézeti zenetanárt, vikáriust. Van, ahol egy monogram és egy évszám jelenik meg, nehéz kitalálni, hogy melyik az első sírhely, az utolsókat könnyebb megmutatni. 2020-ban ide temettük el P. Márk József atyát, illetve 2021-ben egy 41 éves ferences testvérünket. Somlyón még használjuk a kriptát, egyéb kolostorokban már nem igazán vannak kripták, temetőkben vannak a temetkezési helyek. Látható, hogy vannak még bőven üres helyek” – mutat körbe Urbán Erik.
Ferences szerzetesek és a kolostor jótevőinek, tiszteletbeli tagjainak, konfrátereinek a földi maradványai találhatók itt
Fotó: Veres Nándor
Bevett szokás – fűzi hozzá –, hogy ki ahol elhuny, abban a kolostorban temetik el, ritkább az a kivétel, amikor végrendeletben rendelkezik egy ferences szerzetes arról, hogy a családi sírboltban szeretne nyugodni. Egy ilyen kivétel volt a 2016-ban elhunyt Ervin atya, akit Gyergyószárhegyen temettek el, „ez volt az ő kívánsága, ezt pedig a rendtagok tiszteletben tartották”.
Mint Urbán János Erik meséli, igencsak előkelőnek számító kripta van a kaplonyi templom alatt, amelyet Károlyi Sándor építtetett elődeinek és leszármazottainak, itt rézkoporsók is láthatók.
Külön kérésre le lehet jönni, ha valakinek hozzátartozója, ismerőse, barátja nyugszik itt. Egyébként minden év november 2-án este van a kriptában a megemlékező szertartás az itt nyugvók emlékére. A helyi rendtagok mindannyian lejövünk az esti szentmise után a hívekkel együtt. Ennek hagyománya van, ilyenkor megtelik a kripta.”
Egyszerű falmegoldásos kripta, azaz a koporsót betolják az egymás fölött lévő üregekbe és fölfalazzák, légmentesen elzárják
Fotó: Veres Nándor
Nézegetjük a feliratokat,
köztük egy kétéves kislányt. Ugyancsak itt van eltemetve gróf Mikes Kelemen főkirálybíró, akinek a temetésén Teleki Mihály kancellár is részt vett.
A ma L alakú kripta átalakítása Écsy János ferences tartományfőnök nevéhez kötődik. Korábban ugyanis a kripta bejárata a sekrestyébe vezető folyosóról volt, fölnyitható ajtóval. Ezt a lejáratot végül megszüntették, és az oldalfalba vágtak ajtót.
Nem tudni, melyik a legrégebbi sírhely
Fotó: Veres Nándor
„Milyen régi a csíksomlyói templom kriptája, erre a kérdésre határozott feletet adni nem tudunk, mert e legrégebbi följegyzésünk csak a XVII. század végéről maradt fenn, amely Mikes Kelemen eltemetéséről emlékezik meg. Mikes Kelemen, aki 1686. január 27-én halt meg. (...) A templom alatt a kripta megépítése Bakó Imre házfőnök nevéhez fűződik, aki 1732-ben, hogy elejét vegye az egyes családok azon kívánságának, hogy ki-ki tetszése szerint építtessen temetkezési helyet a templom alá, és ezáltal a templom falait gyengítse, ezért a templom szélességében megépítette a kriptát, ide szállíttatta a Mikes-család (Kelemen és felesége, Mihály) csontjait, és a szentély és Szent Ferenc oltára közé eső kriptába temette el” – olvashatunk a kripta keletkezésének körülményeiről Dr. P. Boros Fortunát O.F.M. Csíksomlyó, a kegyhely című könyvében.
Hirsch Hugót kiváló sebészorvosként említik, évekig ő volt az egyetlen képzett sebészorvos Csíkban. Az ő nevéhez kötődik a modern orvosi ellátás bevezetése Csíkszeredában
Fotó: Veres Nándor
Ugyaninnen tudhatjuk meg, hogy többek között még kik alusszák itt örök álmukat. Például itt nyugszik a templomhajó alatt Lukács Mihály, a szeminárium alapítója is (1730). 1733-ban nagy halott került a kriptába, Mikó Judit úrnőt, a szegények és árvák anyját és pártfogóját br. Zorger György erdélyi püspök temette el május 22-én. Ide kívánt temetkezni a rendháznak apostoli fősyndikusa, Bors Mihály is 1740-ben.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!