
1932 tavaszán felújították a Kollégium-kerti labdarúgópályát is, az UMTE akkori tagjai új kapukat ásnak a földbe
Fotó: Katona Zoltán archívuma
A több mint százéves udvarhelyi focitörténetnek rengeteg érdekes sztorija van. Ezek közé tartozott az UMTE megalakulása, majd évtizedek alatti átalakulásai és névváltoztatásai is. UMTE-ből Csaba FC, majd újból UMTE lett, hiszen a munkás szó több korszakban is jól hangzott. Pörgessük vissza az időt a Székelyhon Erdélyi Sport mellékletének a segítségével.
2021. november 09., 08:252021. november 09., 08:25
2021. november 09., 09:202021. november 09., 09:20
A Hargita Testedző Egylet 1921 óta vitte az udvarhelyi futball zászlóját, de még az évtized végén létrejött egy másik együttes is a városban: az Udvarhelyi Munkás Testedző Egylet (UMTE) 1928-ban alakult meg, játékosait munkásfiatalokból verbuválták. A lila-fehér színekben játszó Hargita inkább az értelmiségiek, kereskedők csapata volt, az UMTE pedig a kisiparosoké és a munkásfiataloké. Az új, piros-fekete színeket viselő csapat is eleinte több bemutatkozómeccset játszott 1929-ben. Szeptember 8-án például a Baróti ROMKA együttesével 1–1-es döntetlent játszott, a „munkások” gólját Molnár János szerezte, majd októberben 2–0-ra verték Keresztúrt, a gólokat Sándor Attila és Nagy Pál rúgták.
Az UMTE egy győztes meccs után, 1938. október 4-én az új futballpályán, balról jobbra: Kiss Lajos (labdával), Sille Lajos, Üveges Ferenc, Grünspán Tibor, Vári Zsigmond, Lőrincz Zoltán, Mano L., Szalay Dénes, Pásztor Tibor, Szabó László és
Fotó: Katona Zoltán archívuma
A Hargita és az UMTE viszonya azonban nem mindig volt felhőtlen: az 1930-ban elkészült új pályát utóbbiak is szerették volna használni, ebből is vita lett. Arra is volt példa a harmincas években, hogy
1930-tól az UMTE is benevezett a kerületi bajnokságba, de egyik udvarhelyi csapat sem tudott bekerülni még a harmadosztályba se – a Hargita és az UMTE továbbra is a Brassó kerületi (körzeti) bajnokságban játszott. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!