
1932 tavaszán felújították a Kollégium-kerti labdarúgópályát is, az UMTE akkori tagjai új kapukat ásnak a földbe
Fotó: Katona Zoltán archívuma
A több mint százéves udvarhelyi focitörténetnek rengeteg érdekes sztorija van. Ezek közé tartozott az UMTE megalakulása, majd évtizedek alatti átalakulásai és névváltoztatásai is. UMTE-ből Csaba FC, majd újból UMTE lett, hiszen a munkás szó több korszakban is jól hangzott. Pörgessük vissza az időt a Székelyhon Erdélyi Sport mellékletének a segítségével.
2021. november 09., 08:252021. november 09., 08:25
2021. november 09., 09:202021. november 09., 09:20
A Hargita Testedző Egylet 1921 óta vitte az udvarhelyi futball zászlóját, de még az évtized végén létrejött egy másik együttes is a városban: az Udvarhelyi Munkás Testedző Egylet (UMTE) 1928-ban alakult meg, játékosait munkásfiatalokból verbuválták. A lila-fehér színekben játszó Hargita inkább az értelmiségiek, kereskedők csapata volt, az UMTE pedig a kisiparosoké és a munkásfiataloké. Az új, piros-fekete színeket viselő csapat is eleinte több bemutatkozómeccset játszott 1929-ben. Szeptember 8-án például a Baróti ROMKA együttesével 1–1-es döntetlent játszott, a „munkások” gólját Molnár János szerezte, majd októberben 2–0-ra verték Keresztúrt, a gólokat Sándor Attila és Nagy Pál rúgták.
Az UMTE egy győztes meccs után, 1938. október 4-én az új futballpályán, balról jobbra: Kiss Lajos (labdával), Sille Lajos, Üveges Ferenc, Grünspán Tibor, Vári Zsigmond, Lőrincz Zoltán, Mano L., Szalay Dénes, Pásztor Tibor, Szabó László és
Fotó: Katona Zoltán archívuma
A Hargita és az UMTE viszonya azonban nem mindig volt felhőtlen: az 1930-ban elkészült új pályát utóbbiak is szerették volna használni, ebből is vita lett. Arra is volt példa a harmincas években, hogy
1930-tól az UMTE is benevezett a kerületi bajnokságba, de egyik udvarhelyi csapat sem tudott bekerülni még a harmadosztályba se – a Hargita és az UMTE továbbra is a Brassó kerületi (körzeti) bajnokságban játszott. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
szóljon hozzá!