A székelyudvarhelyi művészeti középiskola már húsz éve viseli a világhírű operaénekes nevét
Fotó: Barabás Ákos
Százhúsz éve, 1891. október 23-án született a Székelyudvarhelytől nem messze levő Mátisfalván Palló Imre, minden idők leghíresebb és legismertebb székelyföldi operaénekese. Nevét ma művészeti középiskola viseli, egykoron 45 koronával a zsebében ment szerencsét próbálni Budapestre.
2021. október 22., 18:382021. október 22., 18:38
Szépen énekelt már gyermekkorában, mégpedig a mindennapi munka alatt az édesapjával a mezőn. Zengtek a népdalok a mátisfalvi határban, ugyanis az 1891. október 23-án született kisfiú e kis faluban, Agyagfalvától egy „hajítófányira” látta meg a napvilágot.
az udvarhelyi Református Kollégium, majd a Főgimnázium voltak tanulmányainak első helyei, de már a gimnázium énekkarában énekelt, énekversenyeket nyert és már ekkor tudta, hogy operaénekes lesz.
Palló Imre portréja
Fotó: Kép forrása: Zeneakadémia.hu
1910-ben Kolozsváron tett érettségi vizsgát, rövidesen pedig Budapestre ment (akkor mindössze 45 korona volt a zsebében), ahol eleinte nem éneklésből élt, hanem a Statisztikai Hivatalban dolgozott.
A Zeneakadémiára 1911-ben vették fel, vezető tanára Sík József lett, ezekben az években a hangja a szopránról a baritonra váltott. Az első világháborúban katonáskodott, 1917-ben lett a budapesti Operaház szerződött énekese. Még abban az évben, szeptember 29-én volt az első fellépése, Pietro Mascagni operájában, a Parasztbecsületben Alfio figuráját énekelte és játszotta.
1925-ben Mascagni társulatába szerződött, bejárta a nyugat-európai színpadokat, de Amerikában és Egyiptomban is fellépett, a milánói Scala és a római opera is hallotta Palló hangját. A magyar zene nem kisebb személyiségeivel volt jó barátságban, mint Bartók Béla és Kodály Zoltán. Bartók művének, a Cantata profana ősbemutatóján is énekelt 1936-ban, Kodály pedig ráírta Háry János címszerepét, ezt 1926-ban mutatták be először.
Palló Imre az Ország Világ folyóiratban 1931-ben
Fotó: Kép forrása: Wikimedia Commons
Kodály több ízben kijelentette, hogy Palló Imre tudta leghívebben megszólaltatni énekes műveinek eredeti hangulatát, különös tekintettel a Háry Jánosra, „a magyar népdalok mesterdalnoka” címmel is illette, több népdalfüzetet is neki ajánlott, Palló Imre volt a Székelyfonó Kérője is 1932-ben. Egyik első magyar énekes volt, aki Verdi-operákban énekelt és játszott, a magyar színpadon elsőként alakította Falstaffot és Simone Boccanegrát. Nem volt idegen tőle a film sem, hiszen a János vitéz operafilm-változatában, 1938-ban is énekelt, hangját számos felvétel, lemez, illetve filmfelvétel is őrzi, amelyekből szép számmal találunk a világhálón is. A nagysikerű énekes szülei egyszerű székely földművesek maradtak. Fiukat csupán egyszer látták énekelni Budapesten, 1925-ben az Operaházban – Palló Pál és Palló Lídia székelyruhában ültek a díszpáholyban.
Díjai igen jelentősek, karrierje során többször is kitüntették: 1938-ban Corvin-koszorút, 1949-ben Kossuth-díjat kapott, 1950-ben a Kiváló művész címét is megkapta, 1954-ben pedig a Munka Érdemrendet. Az ötvenes évek végén rövid ideig az Operaház igazgatója is volt, 1967-ben vonult nyugdíjba. Dr. Palló Imre 1978. január 25-én halt meg Budapesten, 87 éves korában, sírja a Farkasréti temetőben van.
leszármazottai (fia, ifj. Palló Imre neves karmester lett) többször is meglátogatták az iskolát az elmúlt évtizedekben, felesége az iskola névadó ünnepségen is jelen volt.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!