A milánói Scaláig vitte az „énekes legény”: Palló Imre életútja
A székelyudvarhelyi művészeti középiskola már húsz éve viseli a világhírű operaénekes nevét
Fotó: Barabás Ákos
Százhúsz éve, 1891. október 23-án született a Székelyudvarhelytől nem messze levő Mátisfalván Palló Imre, minden idők leghíresebb és legismertebb székelyföldi operaénekese. Nevét ma művészeti középiskola viseli, egykoron 45 koronával a zsebében ment szerencsét próbálni Budapestre.
Katona Zoltán
2021. október 22., 18:382021. október 22., 18:38
Szépen énekelt már gyermekkorában, mégpedig a mindennapi munka alatt az édesapjával a mezőn. Zengtek a népdalok a mátisfalvi határban, ugyanis az 1891. október 23-án született kisfiú e kis faluban, Agyagfalvától egy „hajítófányira” látta meg a napvilágot.
az udvarhelyi Református Kollégium, majd a Főgimnázium voltak tanulmányainak első helyei, de már a gimnázium énekkarában énekelt, énekversenyeket nyert és már ekkor tudta, hogy operaénekes lesz.
Palló Imre portréja
Fotó: Kép forrása: Zeneakadémia.hu
1910-ben Kolozsváron tett érettségi vizsgát, rövidesen pedig Budapestre ment (akkor mindössze 45 korona volt a zsebében), ahol eleinte nem éneklésből élt, hanem a Statisztikai Hivatalban dolgozott.
Szopránról a baritonra váltott
A Zeneakadémiára 1911-ben vették fel, vezető tanára Sík József lett, ezekben az években a hangja a szopránról a baritonra váltott. Az első világháborúban katonáskodott, 1917-ben lett a budapesti Operaház szerződött énekese. Még abban az évben, szeptember 29-én volt az első fellépése, Pietro Mascagni operájában, a Parasztbecsületben Alfio figuráját énekelte és játszotta.
1925-ben Mascagni társulatába szerződött, bejárta a nyugat-európai színpadokat, de Amerikában és Egyiptomban is fellépett, a milánói Scala és a római opera is hallotta Palló hangját. A magyar zene nem kisebb személyiségeivel volt jó barátságban, mint Bartók Béla és Kodály Zoltán. Bartók művének, a Cantata profana ősbemutatóján is énekelt 1936-ban, Kodály pedig ráírta Háry János címszerepét, ezt 1926-ban mutatták be először.
Palló Imre az Ország Világ folyóiratban 1931-ben
Fotó: Kép forrása: Wikimedia Commons
Kodály több ízben kijelentette, hogy Palló Imre tudta leghívebben megszólaltatni énekes műveinek eredeti hangulatát, különös tekintettel a Háry Jánosra, „a magyar népdalok mesterdalnoka” címmel is illette, több népdalfüzetet is neki ajánlott, Palló Imre volt a Székelyfonó Kérője is 1932-ben. Egyik első magyar énekes volt, aki Verdi-operákban énekelt és játszott, a magyar színpadon elsőként alakította Falstaffot és Simone Boccanegrát. Nem volt idegen tőle a film sem, hiszen a János vitéz operafilm-változatában, 1938-ban is énekelt, hangját számos felvétel, lemez, illetve filmfelvétel is őrzi, amelyekből szép számmal találunk a világhálón is. A nagysikerű énekes szülei egyszerű székely földművesek maradtak. Fiukat csupán egyszer látták énekelni Budapesten, 1925-ben az Operaházban – Palló Pál és Palló Lídia székelyruhában ültek a díszpáholyban.
Nevét iskola viseli
Díjai igen jelentősek, karrierje során többször is kitüntették: 1938-ban Corvin-koszorút, 1949-ben Kossuth-díjat kapott, 1950-ben a Kiváló művész címét is megkapta, 1954-ben pedig a Munka Érdemrendet. Az ötvenes évek végén rövid ideig az Operaház igazgatója is volt, 1967-ben vonult nyugdíjba. Dr. Palló Imre 1978. január 25-én halt meg Budapesten, 87 éves korában, sírja a Farkasréti temetőben van.
leszármazottai (fia, ifj. Palló Imre neves karmester lett) többször is meglátogatták az iskolát az elmúlt évtizedekben, felesége az iskola névadó ünnepségen is jelen volt.
CsíkszékA rovat további cikkei
Gyermekszemmel a felnőttek világa
Azok a jó mesék, amelyek megőriztek valamit aktualitásukból, tehát örökérvényű tanulságokkal bírnak – véli Dávid Péter rendező, akivel a bábszínház világnapja és Janikovszky Éva születésének centenáriuma apropóján beszélgettünk.
Gyermekszemmel a felnőttek világa
Aranytej – videó
Az aranytej az utóbbi években kedvenccé vált az egészségtudatos konyhákban, hiszen ez a meleg, fűszeres ital számos jótékony hatással bír a szervezetre. Nevét élénksárga színéről kapta, amelyet a kurkuma ad neki.
Aranytej – videó
Túrógombócos paradicsomleves
Egy egyszerű, gyorsan elkészíthető paradicsomleves, melyet a levesbetét tesz különlegessé.
Túrógombócos paradicsomleves
A kör bezárult – egy este Halász Péter emlékére
Nem így kezdődik egy kiállításmegnyitó. Egy mondattal azonban minden megváltozott: Halász Péter aznap reggel meghalt. Csíkszeredában az életmű bemutatása egy időben vált búcsúvá és végleges lezárássá. A kör bezárult.
A kör bezárult – egy este Halász Péter emlékére
Az ibolyák és hangyák titkos kapcsolata
A medvehagymaszezon érkezéséig érdemes megismerkednünk a kígyóhagymával. Ez az aromás fűszernövény sokféle étel különleges kiegészítője lehet. Az ibolyák sem csupán illatukkal hódítanak, virágaikból meglepően számtalan finomság készíthető.
Az ibolyák és hangyák titkos kapcsolata
Ha tizenkét embert összezárnak
Képesek vagyunk-e valóban meghallani egymást, mielőtt ítéletet mondunk? Ezt a kérdést állítja a középpontba a Csíki Játékszín legújabb előadása, a 12 dühös ember. A tizenkettők közül két szereplővel, Veress Alberttel és Kitay Leventtel beszélgettünk.
Ha tizenkét embert összezárnak
Patatas bravas – videó
Egy klasszikus tapas receptjét mutatjuk, amely garantáltan feldobja a közösen töltött családi, baráti esték hangulatát.
Patatas bravas – videó
Szavak, amelyekben élünk – A Hazaszótár rendje
Mit jelent ma a haza, az anyanyelv vagy a teremtés rendje? Egy könyvbemutatóhoz kapcsolódó beszélgetésen nemcsak fogalmakat értelmeztek újra, hanem azt is, hogyan lehet túlélni – szellemileg és emberileg – a 21. század zajában.
Szavak, amelyekben élünk – A Hazaszótár rendje
Lencse: a szerény szuperétel, ami túlélte az évszázadokat
Volt idő, amikor a szegények ették, és volt, amikor bölcsek tanítottak róla – ma pedig újra felfedezzük, hogy a lencse nemcsak böjti kényszermegoldás, hanem az egyik legsokoldalúbb alapanyag a konyhában.
Lencse: a szerény szuperétel, ami túlélte az évszázadokat
Padlizsánnal töltött darált húsos párna
Ebben a fogásban a darált hús nem csupán alapanyag, hanem egy puha „takaró”, ami magában rejti a fokhagymán megfuttatott padlizsánkockákat.
Padlizsánnal töltött darált húsos párna
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!