Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

12:45

A feljutás óta egy fél csapatra való alapember maradt az FK Csíkszeredánál

12:15

Portugáliában képezheti tovább magát a csíkszeredai patológus főorvos

12:05

Hat díjjal ismerték el a székelyföldi Matula Média munkáját

11:20

Gyergyói és bolgár győzelemmel kezdődött a Három Nemzet Női Jégkorongtorna

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Több mint ötszáz sofőr maradt jogosítvány nélkül egyetlen nap alatt

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Bérpótlékot kapnak a városháza alkalmazottai a számítógépes sugárzás miatt

A Csíki plázáéhoz hasonló emeletes parkolót terveznek Csíkszeredában

Több mint 30 ezer lej értékben bírságoltak egy rendőrségi akció alkalmával Csíkszeredában

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

A milánói Scaláig vitte az „énekes legény”: Palló Imre életútja

A székelyudvarhelyi művészeti középiskola már húsz éve viseli a világhírű operaénekes nevét

Fotó: Barabás Ákos

Százhúsz éve, 1891. október 23-án született a Székelyudvarhelytől nem messze levő Mátisfalván Palló Imre, minden idők leghíresebb és legismertebb székelyföldi operaénekese. Nevét ma művészeti középiskola viseli, egykoron 45 koronával a zsebében ment szerencsét próbálni Budapestre.

Katona Zoltán

2021. október 22., 18:382021. október 22., 18:38

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Szépen énekelt már gyermekkorában, mégpedig a mindennapi munka alatt az édesapjával a mezőn. Zengtek a népdalok a mátisfalvi határban, ugyanis az 1891. október 23-án született kisfiú e kis faluban, Agyagfalvától egy „hajítófányira” látta meg a napvilágot.

Mivel az egyik évben a környéken jó volt a gyümölcstermés, a jó hangú fiút taníttatni tudta a család:

az udvarhelyi Református Kollégium, majd a Főgimnázium voltak tanulmányainak első helyei, de már a gimnázium énekkarában énekelt, énekversenyeket nyert és már ekkor tudta, hogy operaénekes lesz.

Palló Imre portréja

Fotó: Kép forrása: Zeneakadémia.hu

1910-ben Kolozsváron tett érettségi vizsgát, rövidesen pedig Budapestre ment (akkor mindössze 45 korona volt a zsebében), ahol eleinte nem éneklésből élt, hanem a Statisztikai Hivatalban dolgozott.

Szopránról a baritonra váltott

A Zeneakadémiára 1911-ben vették fel, vezető tanára Sík József lett, ezekben az években a hangja a szopránról a baritonra váltott. Az első világháborúban katonáskodott, 1917-ben lett a budapesti Operaház szerződött énekese. Még abban az évben, szeptember 29-én volt az első fellépése, Pietro Mascagni operájában, a Parasztbecsületben Alfio figuráját énekelte és játszotta.

Sikere óriási volt, onnantól kezdve pedig töretlen, hiszen 1967-ig, nyugdíjba vonulásáig a magyar operajátszás egyik legkiemelkedőbb alakjaként tartotta számon a szakma.

1925-ben Mascagni társulatába szerződött, bejárta a nyugat-európai színpadokat, de Amerikában és Egyiptomban is fellépett, a milánói Scala és a római opera is hallotta Palló hangját. A magyar zene nem kisebb személyiségeivel volt jó barátságban, mint Bartók Béla és Kodály Zoltán. Bartók művének, a Cantata profana ősbemutatóján is énekelt 1936-ban, Kodály pedig ráírta Háry János címszerepét, ezt 1926-ban mutatták be először.

Palló Imre az Ország Világ folyóiratban 1931-ben

Fotó: Kép forrása: Wikimedia Commons

Kodály több ízben kijelentette, hogy Palló Imre tudta leghívebben megszólaltatni énekes műveinek eredeti hangulatát, különös tekintettel a Háry Jánosra, „a magyar népdalok mesterdalnoka” címmel is illette, több népdalfüzetet is neki ajánlott, Palló Imre volt a Székelyfonó Kérője is 1932-ben. Egyik első magyar énekes volt, aki Verdi-operákban énekelt és játszott, a magyar színpadon elsőként alakította Falstaffot és Simone Boccanegrát. Nem volt idegen tőle a film sem, hiszen a János vitéz operafilm-változatában, 1938-ban is énekelt, hangját számos felvétel, lemez, illetve filmfelvétel is őrzi, amelyekből szép számmal találunk a világhálón is. A nagysikerű énekes szülei egyszerű székely földművesek maradtak. Fiukat csupán egyszer látták énekelni Budapesten, 1925-ben az Operaházban – Palló Pál és Palló Lídia székelyruhában ültek a díszpáholyban.

Nevét iskola viseli

Díjai igen jelentősek, karrierje során többször is kitüntették: 1938-ban Corvin-koszorút, 1949-ben Kossuth-díjat kapott, 1950-ben a Kiváló művész címét is megkapta, 1954-ben pedig a Munka Érdemrendet. Az ötvenes évek végén rövid ideig az Operaház igazgatója is volt, 1967-ben vonult nyugdíjba. Dr. Palló Imre 1978. január 25-én halt meg Budapesten, 87 éves korában, sírja a Farkasréti temetőben van.

Székelyudvarhelyen a művészeti szakközépiskola a rendszerváltás után, 1991-ben, születésének századik évfordulóján vette fel Palló Imre nevét,

leszármazottai (fia, ifj. Palló Imre neves karmester lett) többször is meglátogatták az iskolát az elmúlt évtizedekben, felesége az iskola névadó ünnepségen is jelen volt.