/ Rég+múlt

Mire emlékezünk augusztus 20-án, és mit jelent mindez Erdélyben? Marchut Réka történésszel arról beszélgettünk, hogyan változott az ünnep értelmezése a történelem során.

A szerelmi ajándék az udvarlás idején a kapcsolat megerősítését szolgálta, a faluközösség előtt pedig jelezte a kapcsolat komoly voltát. Augusztusban egy, a 19. század végéről származó porong a hónap kiemelt tárgya a Csíki Székely Múzeumban.

A Csíki Székely Múzeum kiemelt tárgya júliusban egy 1500-ban Nürnbergben készült ősnyomtatvány: Szent Brigitta mintegy hétszáz kinyilatkoztatása (látomása) a legjelentősebb és legismertebb irodalmi és vallásos középkori szövegegyüttes.

Bach h-moll miséje nem csupán zenemű, hanem spirituális testamentum. A Csíkszeredai Régizene Fesztiválon Steffen Markus Schlandt Bach főművéről tartott előadása segített megérteni e monumentális alkotás mélységeit, történetét és időtlen üzenetét.

Bach szellemisége idén átszövi a Csíkszeredai Régizene Fesztivál minden pillanatát. Az eseménysorozat nem csupán koncertek, hanem egy mélyebb, lelki utazás ígéretét hordozza, amely összeköt múltat, jelent, és az ember legbelsőbb világát.

A Múzeumok Éjszakáján Málnási Levente néprajzos vezetésével különleges bepillantást nyerhettek a látogatók a Csíki Székely Múzeum rejtett kincseibe: a textíliák és bútorok tárolását és történetét bemutató raktárlátogatás ritka élményt kínált.

Mitől hiteles egy költő? Hogyan lehet egyszerre személyes és közösségi hangon megszólalni? Miért fontos ma is a hagyomány és az erkölcsi tartás a lírában? Kányádi Sándor költészetéről, verseinek erejéről beszélgettünk Pécsi Györgyi kritikussal.

Mit őrizhet meg egy fénykép abból, ami már nincs? A csíkszeredai Mikó-várban nyílt kiállítás Weinstock Ernő felvételein keresztül mutatja meg, hogy a haza néha nem több, mint egy megőrzött pillanat az eltűnés határán.

Nem volt hangos élete, de volt benne tartás, méltóság és végtelenül sok munka. Talán így összegezhetnénk azt az emberi és szellemi utat, amelyet Nagy Borbála bejárt, s amelyről most, hosszú évtizedek hallgatása után könyv formájában is tanúskodhat.

Egykor kötelező volt, ma már csak emlék. A mai fiataloknak a május elseje leginkább egy szabadnap, piknikezés vagy egy gyors wellnesshétvége. De volt idő, amikor ez a nap a a meghatározott forgatókönyv szerint zajlott, kötelező programokkal.

Egy idős székely határőr hangja szól a múltból: Benedek Pál naplója nem csatákról, hanem túlélésről, éhségről, bajtársiasságról mesél – egy eltűnt világ utolsó szavai ezek, versekbe rejtve.

Deák Ferenc 1865 húsvétján közölte írását a Pesti Naplóban. A „húsvéti cikkként” emlegetett írás nemcsak a magyar politikai élet új korszakát nyitotta meg, hanem lelki, erkölcsi fordulatot is kínált egy megtört, sebzett nemzet számára.

Kerámiatepsi, fém ruhacsipesz, perem nélküli cserepek, házalapok: ez minden, amit a csíki szlávok az utókorra hagytak. Ittlétükről tehát van bizonyíték, temetkezési helyeik viszont a környéken nincsenek, így azt mondják, halhatatlanok voltak.

A földbe szúrt vagy zárt kard szimbólumával sokan találkozhattunk különböző legendákban, történetekben, vagy akár a Disney-mesékben. De honnan ered ez a szimbólum? És mit jelent a földbe szúrt kard?