A csíki szlávok halhatatlansága

Az előadó elmondta, a térképen tátongó lyuk nem bizonyíték arra, hogy nem éltek szlávok Székelyföldön, csupán annyit jelent, hogy korlátozott a tudásunk, kevés adat áll rendelkezésünkre.

A szláv ingóságok

Botár István a csíksomlyói Fodor-kertben végzett ásatásokat, erről is mesélt A szlávok régészeti és helynévi nyomai Csíkban című előadáson. Mint kiderült, kutatásai során több, eddig homályos részletet tudott tisztázni a szlávokkal kapcsolatban. Ilyen például a temetkezés kérdése: ha voltak itt szlávok, miért nincs régészeti nyoma a szlávok temetkezésének? Erre egyszerű a válasz: más liturgikus, vallási szokásaik voltak a szlávoknak, így a halottaikat nem eltemették, hanem hegytetőre vitték, s egyfajta áldozatként mutatták be. A holttesteket otthagyták, valószínűleg vadállatok gondoskodtak a sorsukról.

A régész a Fodor-kertben végzett ásatásai során gödörházak nyomaira is lelt, amelyekről megállapította, hogy a hatodik század végén már nem voltak használatban, tehát egy-két generációval korábbra kell datálni a szlávok itteni tevékenységét. A régészeti munkálatok ideje alatt előkerült több, a szlávokra jellemző használati tárgy is, így például az ikonikus szláv kerámia, amelyről egyértelműen meg lehet mondani, hogy szláv eredetű, hiszen gyenge kerámiájuk volt, ami primitív technikával készült. Tipikusan a szlávokra jellemző darabok ezek, például a szláv kerámiatepsi. Az egyedüli fémlelet a Fodor-kertből egy ruhacsipesz, amely valószínüleg egy bizánci tömegáru volt, ez bizonyítja a civilizált világgal való kapcsolatukat. A szláv ugyanis nagyon szegény nép volt, viszont a „mi, csíki szlávjaink” valamiképp egyediek voltak. Ezt bizonyítja az is, hogy a cserepeik perem nélküleik voltak – magyarázta Botár.

Egyedi épített örökség

Az előadó a szlávok építészeti örökségéről is beszélt. A 2017-ben végzett ásatásai például épületalapok feltárását eredményezték. Az egyik ilyen épület igencsak egyedi, hiszen „nem volt a sarokban lemélyülő cölöp nyoma”, ami boronafalas megoldásra utalhat. Ugyanitt 418 és 540 közé datálható egy nagy épület, amelynek a deszkabélését C14-es vizsgálatra is küldték. A vizsgálat kimutatta, hogy a mintafa égett, így lehet, hogy a fa gyűrűi is leégtek, ezért tűnhet ilyen réginek. Botár István azt is hangsúlyozta, hogy Csíksomlyón mindegyik szláv háztípus megtalálható.

A szláv tepsik

Csíksomlyón sok szláv tepsit talált Botár István az évek során. „Ennek oka kell legyen, máshol egy helyen nem volt ennyi” – hangsúlyozta. A 2022-ben végzett ásatások alkalmával talált egy különleges darabot is: egy nyeles tepsit. Az előadó kiemelte, ahány ilyen tepsit nézett a szakirodalomban, egyiknek sem volt nyele.

Szláv helynevek

Helyneveink eredete sok esetben tisztázatlan, Botár István azonban kísérletet tett arra, hogy néhánynak gyökereit a szlávokhoz kösse. Ilyen például Csicsó, hiszen a szláv alapítású, de bizonyos mértékben vegyes lakosságú vagy nyelvhatáron elhelyezkedő helységek nevében az -ova képző a magyar nyelvhasználók körében szabályos változással a képző -ó formában jelentkezik. Éppen a Csicsóra a már elemzett Somogycsicsót hozta példának, aminek eredete a szláv Chichovhoz köthető. Szláv helységnevek ezen kívül a térségünkben út vagy útterelő objektum formájában maradtak ránk, ilyen a Tündérek útja, az Óriások útja, a Tatárok útja, vagy a Szépasszonyok útja helynevek.