
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Egy izraeli exportra gyártott, 1987-ből származó ásványvizes üveg címkéjét választották a májusi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban.
2025. május 20., 19:152025. május 20., 19:15
A Csíki Székely Múzeum természettudományi gyűjteményének külön csoportját képezik az ásványvizek témáját érintő tárgyak, amelyek többnyire címkék és plakátok, reklámtáblák, de néhány borvizes üveg és egyéb tárgy is található közöttük.
A ’70-es és ’80-as években a múzeumban dolgozó Miklóssy Vári Vilmos munkájának – és nyilván elköteleződésének – részét képezte az ásványvizes üvegek címkegyűjteményének elindítása és bővítése is, mely többnyire a következőképpen zajlott:
A válaszokból ítélhetően nagyon sokféle címke érkezett be postán vagy a közelebbiektől valószínűleg személyesen, szép lassan kialakítva ebből nemcsak magát a gyűjteményt, de ezzel együtt egy számottevő „dupla” csomagot is, melyek bármikor az egyéb gyűjtőkkel való cserélgetések alapjai voltak és még lehetnek – mesélte dr. Kelemen Imola, a gyűjtemény kezelője.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
„Az az izgalmas az ilyesfajta gyűjtésekben, hogy a borvízpalackozóktól mindig csak az aktuális év vagy időszak címkéit tudjuk elkérni, hiszen ők sem tartogatják azokat több évre visszamenőleg. Tehát, amelyik évben a gyűjtés kimaradt, arra az évre címkét sem fogunk találni már. Ez így is történt a későbbiekben, míg a gyűjtemény legkorábbi címkéje 1902-ből van, a legkésőbbi 1989-ből. A legtöbbjük a ’70-es és 80’-as évekből való, amikor erre a bizonyos kiállításra készültek, de aztán a rendszerváltás és Miklóssy Vári Vilmos múzeumból való távozásával ez a fajta gyűjtés abbamaradt.”
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Maga a leltározás folyamata nagyon izgalmas volt, és szűk szakterület ide vagy oda, ez idő alatt nagyon sokat tanultam az ásványokról, növényekről, s persze az ásványvizekről is.”
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Az ásványvizes palackok címkéi között számos érdekességet találhatunk a gyűjteményben: van például kifejezetten a TAROM repülőtársaságnak palackozott borvíz címkéje, vannak német, francia nyelvű címkék, de Amerikába, például Clevelandbe exportált víz is, de ezen kívül vannak ízesített, gyümölcsös (citromos, narancsos) borvízek címkéi, és egyéb kuriózumok.
A hónap tárgyaként kiállított címke a BORSEC ásványvíz egy izraeli exportra gyártott, 750 ml-es üveg címkéje, miszerint a víz kóser, zsidó vallásúak által is bátran fogyasztható. 1987. július 20-án palackozták, az importőr székhelye pedig Tel Aviv, Rotschild utca 79. szám.
Az ásványvizes üveg címkéje megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
A keményebb téli idő beálltával elérkezett a gyanták gyűjtésének ideje. Enyhébb időjárás esetén folyékonyabbak és nagyon ragadnak, így emiatt a téli hideg kedvez a leginkább a gyűjtés szempontjából. Ismerkedjünk meg a felhasználásuk lehetőségeivel.
Irodalom, zene, film, színház és közösségi események Erdély-szerte: a magyar kultúra napja alkalmából Székelyföld és a nagyvárosok is gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Mindössze harminc perc alatt, könnyen elkészíthető két adagnyi ebből a finomságból.
Az első okostelefon nemcsak eszköz, hanem felelősség is. Új prevenciós videósorozat segít a családoknak eligazodni a digitális világ lehetőségei és kockázatai között – ítélkezés nélkül, közösen gondolkodva.
A januári fagyban, amikor mind jobban szomjazzuk a fényt és a meleget, egy olyan festményt mutatunk be, mely témáját, hangulatát tekintve ezt a fény fele törekvést, a fény hatására történő átalakulást jeleníti meg.
A narancs nem csak süteményekbe való. Húsokhoz, halakhoz, salátákhoz is karakteres társ, különösen, ha nem cukorral bánunk vele. A Krónikán megjelent cikk megmutatja, hol lesz igazán izgalmas.
Megidézem föléd a napot,
bolyongó árnyad a rózsatövek közt.
A januári hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeum Bethlen Gábor 1626-os ezüstgarasát választotta, amely a stabilitás üzenete.
Van film, amelyet megnézünk, és van film, amely eseménnyé válik. A Magyar menyegző csíkszeredai vetítése az utóbbiak közé tartozott: közösségi önvizsgálat volt, ahol a vásznon megjelenő hagyomány és a nézőtéren ülő közönség egymásra ismert.
A teremtett világ szépségét mindig meg kell mutatnunk – véli Káel Csaba, a Magyar menyegző rendezője, akivel a magyar néptánc, népzene erejét és egy szerelem történetét egybesodró film csíkszeredai vetítésén beszélgettünk.
szóljon hozzá!