Házimunka: ki mennyit vállal?

A szüleim esetében is azt láttam, hogy felosztották a teendőket, édesapám – bár falusi származású volt – porszívózott, főzött vagy éppenséggel hajat font a lányainak, ha arra volt szükség.

Célzottan az első egyetemi évem alatt kezdtem boncolgatni a témát. Humánerőforrás szakra jártam a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán, és azt kaptuk szemináriumi feladatként szociológiából, hogy egy szabadon választott társadalomtudományi témáról készítsünk egy szakirodalmi jegyzetet. Én a háztartási munkamegosztás témájához találtam a legtöbb szakirodalmat, így erre esett a választásom. Tízest kaptam, nagyon tetszett a dolgozatom a tanárnőmnek (aki amúgy később a témavezetőm lett).

Másodév végén már kutatási tervet kellett készítenünk a leendő államvizsga-témánkhoz, és én elkezdtem kutakodni a HR témakörében. De valahogy egy téma sem ragadta meg az érdeklődésemet, így elővettem az elsőéves szemináriumi dolgozatomat, és az alapján készítettem el a kutatási tervemet. Eldöntöttem, hogy a Csíki-medencében fogom vizsgálni a háztartási munkát, mint „láthatatlan munkát”. Szerencsére a témavezetőm, dr. Bálint Gyöngyvér maximálisan támogatott, és ezzel elkezdődött egy izgalmas kutatói munka.

Ezzel szemben a nők által végzett házimunka mennyiségét a férfiak és a nők is hasonlóan ítélték meg. Az eltérés mögött az állhat, hogy a nők több olyan feladatot végeznek, amelyek kevésbé feltűnőek, míg a férfiak inkább az alkalmankénti, jól észlelhető munkákat vállalják magukra. Lehet, hogy az is számít, ki mennyire van jelen fejben és lélekben a háztartás működtetésében. Vagy csak egyszerűen teljesen másképpen gondolkodunk mi nők és férfiak.

Láthatatlan munka és társadalmi szerepek

– Mit ért pontosan „láthatatlan munka” alatt, és miért nehéz ezt számszerűsíteni?

– „Láthatatlan munkának” azokat az otthoni teendőket nevezik, amelyek nélkül nem működne a család, mégsem tekintjük őket igazán munkának. Főzés, mosás, takarítás, bevásárlás, gyermekek nevelése, idős családtagok gondozása, háziállat sétáltatása, de ugyanígy az is ide tartozik, amikor valaki fejben tartja, hogy mi fogyott el, mikor kell a számlákat befizetni vagy időpontot kérni valahová, vagy hogyan szervezzük meg a következő hetet.

Nem kap érte senki fizetést, és gyakran észre sem vesszük, ki mennyi időt és energiát tesz bele. Számszerűsíteni pontosan azért nehéz, mert nemcsak konkrét feladatokról van szó, hanem egy folyamatos odafigyelésről is – ezt nevezi a szakirodalom mentális tehernek. Ráadásul sokszor több dolgot is végzünk egy időben, főzés közben mosunk, gyermeknevelés közben a nyaralást szervezzük, és ezt nem igazán lehet percekben mérni.

– Mennyiben befolyásolják ma is a hagyományos nemi szerepek a házimunka megosztását a térségben?

– Bár ma már a legtöbb családban mindkét fél dolgozik, a házimunka elosztásában még mindig érződik a hagyományos szerepek hatása. A nők inkább a mindennapi, rutinfeladatokat végzik, a férfiak pedig gyakrabban a fizikai és a jobban látható teendőket vállalják. Sokszor ez nem tudatos döntés, inkább egy megszokott minta, amit észrevétlenül viszünk tovább.

Úgy gondoltam, hogy a fiatal értelmiségiek kevésbé ragaszkodnak a hagyományos szerepekhez, és meg voltam győződve, hogy az 55 év felettiek és az alacsonyabb iskolázottságúak nyerik az egyenlőtlenségi versenyt. Tény, hogy ebből a szempontból is mérséklődik kicsit a helyzet hétvégére, a férjeknek/apukáknak nem kell munkába menniük és megpróbálják bepótolni az egész heti lemaradást.

Egy másik meglepetés a vallásos családok kérdése volt. Meg voltam győződve arról, hogy a vallásosabb családokban tradicionálisabb lesz a házimunka megosztása, a saját adataim ezt sem igazolták: a nem vallásos nők is több mint másfélszer annyi időt fordítanak házimunkára, mint a férfiak.

Technika, segítség, modernitás

– Meglepte-e, hogy például a mosogatógép megléte inkább növeli a különbséget a férfiak és nők házimunkára fordított ideje között?

– Igen, nagyon! Ezen nevettünk a legtöbbet a férjemmel. Gondoltam én (nyilván a szakirodalomban olvasottakkal egybecsengően), hogy az okoseszközök majd jól megváltják a világot, és végre kevesebb teher marad a nőkön. Ehhez képest az derült ki, hogy míg a szárítógép inkább az egyenlőbb munkamegosztás irányába hat, a robotporszívónál nem túl látványos a különbség, a mosogatógép pedig kifejezetten növeli az eltérést, főleg hétköznap. Hát… erre nem számítottam.

– Véleménye szerint az okoseszközök valóban csökkentik a nők terheit, vagy inkább csak átalakítják azokat?

– Azt látom, hogy ezek az eszközök önmagukban nem csökkentik a házimunka mennyiségét, inkább csak átalakítják. Egy részét automatizálják, de attól még be kell pakolni, ki kell pakolni, el kell indítani. És ezek a „láthatatlan” lépések jellemzően továbbra is a nőkre maradnak.

Elégedettség és jóllét

– Hogyan értékeli azt az eredményt, hogy a nők esetében a nagyobb házimunkateher egyértelműen rontja a párkapcsolattal és az élettel való elégedettséget?

– Ez az eredmény egyáltalán nem lepett meg. Ha a házimunka tartósan egyenlőtlenül oszlik meg, az könnyen igazságtalanságérzetet kelt. Mint említettem, ez nemcsak fizikai munka, hanem folyamatos mentális jelenlét és szervezés is. Amikor valaki azt érzi, hogy aránytalanul nagy terhet visz, és ez természetesnek van véve, az idővel a párkapcsolati és az általános elégedettségét is rontja. Nem maga a házimunka a probléma, hanem az egyensúly hiánya.