
A csíksomlyói kegytemplom különleges akusztikája méltó nyitánya volt a fesztiválnak
Fotó: Csíkszeredai Régizene Fesztivál / Fejér Magor
Bach szellemisége idén átszövi a Csíkszeredai Régizene Fesztivál minden pillanatát. Az eseménysorozat nem csupán koncertek, hanem egy mélyebb, lelki utazás ígéretét hordozza, amely összeköt múltat, jelent, és az ember legbelsőbb világát.
2025. július 07., 12:352025. július 07., 12:35
Csíkszereda kilenc napon át újra a régizene fővárosává válik. A városban a múlt hangjai otthonra lelnek, és a csendbe burkolózó idő megszólalni tanul. Megkezdődött a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, és vele együtt valami több is:
A német zeneszerző születésének 340., halálának 275. évfordulóján a világ számos pontján emlékeznek rá és tisztelegnek munkássága előtt, de a Hargita alatti kisvárosban valami különös, szinte személyes közelségben.
Ferencz Angéla megnyitóbeszéde emlékeztetett: Bach zenéje nemcsak hangok sora, hanem belső otthon a lélek számára
Fotó: Csíkszeredai Régizene Fesztivál / Ádám Gyula
Ez a fesztivál mindig is többről szólt, mint koncertekről. Idén több mint 250 fellépő, 17 koncert, kilenc mesterkurzus és számos kísérőprogram hívja a látogatókat – de ezek mögött ott húzódik az igazi lényeg: az emberi kapcsolódás, az elmélyülés, az a fajta figyelem, amelyet csak a régizene tud nyújtani. A fesztivál vasárnap este, méltó módon, a csíksomlyói kegytemplomban kezdődött el hivatalosan. Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ és a fesztivál igazgatója ünnepi köszöntőjében arra emlékeztetett mindannyiunkat, amit talán sokan éreznek, amikor Bach zenéje megszólal: hogy ez több mint művészet. Ez ima is, struktúra is, érzelem is. Egy egész világ. Egy világ, amelyet újra és újra felfedezni kötelesség és ajándék is egyszerre.
A gyorsaság és felületesség világában Bach a minőség, a mélység és a kitartás példája”– hangsúlyozta.
Filip Ignác, a fesztivál művészeti vezetője Bach hitének mélységeit idézte meg – Soli Deo Gloria: egyedül Istené a dicsőség
Fotó: Csíkszeredai Régizene Fesztivál / Szőcs Lehel
Filip Ignác, a fesztivál művészeti vezetője beszédében Bach életének spirituális mélységeit idézte fel. Elmondta, hogy a zeneszerző minden darabját Jézus Krisztusnak ajánlotta, és a kotta végén rendre ott állt:
A zenéje ebben a szellemben pedig nemcsak megszólal, hanem felemel. Híd a spirituális és a földi világ között.
Hangszerek, amelyek évszázadokat hordoznak – és zenészek, akik ma is élővé teszik azt, ami örök
Fotó: Csíkszeredai Régizene Fesztivál / Szőcs Lehel
A régizene iránt érdeklődők már tudják, mit jelent ez a kilenc nap. Találkozásokat, felfedezést, a régi mesterségbeli tudás újraéledését. A nyári egyetem mesterkurzusai is zajlanak, ahol a zenészek nemcsak hangszert, de múltat is tanulhatnak. A fesztivál tehát elkezdődött. A város újra megtelik korhű hangzással, barokk harmóniákkal, templomi visszhangokkal, és legfőképpen: figyelemmel. Aki belép ebbe a világba, azt talán ugyanaz a belső, de hangos csend érinti meg, amit Bach is ismert.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
szóljon hozzá!