
Lengyel kamaraegyüttes Balatonlellén az 1940-es évek elején
Fotó: Forrás: Erdélyi Napló
Szeptemberben jelent meg Kiss László Emberként az embertelenségben című kötete. A szerző a második világégéskor Magyarországra érkező lengyelek történetét dolgozza fel. Az Erdélyi Napló legfrissebb számában a könyv apropóján olvashatnak a lengyel–magyar kapcsolatról.
2021. november 04., 13:012021. november 04., 13:01
A lengyel–magyar kapcsolatokat kiválónak tekinti a magyar közvélemény: említhetjük a közös királyokat, közös szenteket és a közös harcokat. Összeköt bennünket a magyar alapítású pálos rend, amit Nagy Lajos uralkodónk terjesztett el lengyel földön is. Az árnyoldalakról kevesebbet beszélünk – mutat rá a cikk szerzője.
„Lengyelország 1939-es német–szovjet lerohanása a szabadságra vágyók áradatát indította el. Az egyetlen szabad átjárású magyar–lengyel határon mintegy százezer menekült – köztük ötezer zsidó – érkezett hazánkba. A magyar lakosság szeretettel fogadta a hontalanokat, a politikusok javarésze is támogatta befogadásukat.”
A könyv a történelmi tények mellett számtalan emberi sorsot is megoszt az olvasóval.
A lengyelül kiválóan beszélő szerző felvállalta egy vészterhes időszak feldolgozását, amikor emberként állt helyt az embertelenségben. A krónikás gazdag forrásanyagot dolgozott fel, emlékezők szavaival teszi hitelessé a leírtakat, a képanyag sok újdonságot tartalmaz számomra is.”
Bővebben minderről a Székelyhon napilap Erdélyi Napló kiadványának november 4-ei lapszámában olvashatnak.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!