
Lengyel kamaraegyüttes Balatonlellén az 1940-es évek elején
Fotó: Forrás: Erdélyi Napló
Szeptemberben jelent meg Kiss László Emberként az embertelenségben című kötete. A szerző a második világégéskor Magyarországra érkező lengyelek történetét dolgozza fel. Az Erdélyi Napló legfrissebb számában a könyv apropóján olvashatnak a lengyel–magyar kapcsolatról.
2021. november 04., 13:012021. november 04., 13:01
A lengyel–magyar kapcsolatokat kiválónak tekinti a magyar közvélemény: említhetjük a közös királyokat, közös szenteket és a közös harcokat. Összeköt bennünket a magyar alapítású pálos rend, amit Nagy Lajos uralkodónk terjesztett el lengyel földön is. Az árnyoldalakról kevesebbet beszélünk – mutat rá a cikk szerzője.
„Lengyelország 1939-es német–szovjet lerohanása a szabadságra vágyók áradatát indította el. Az egyetlen szabad átjárású magyar–lengyel határon mintegy százezer menekült – köztük ötezer zsidó – érkezett hazánkba. A magyar lakosság szeretettel fogadta a hontalanokat, a politikusok javarésze is támogatta befogadásukat.”
A könyv a történelmi tények mellett számtalan emberi sorsot is megoszt az olvasóval.
A lengyelül kiválóan beszélő szerző felvállalta egy vészterhes időszak feldolgozását, amikor emberként állt helyt az embertelenségben. A krónikás gazdag forrásanyagot dolgozott fel, emlékezők szavaival teszi hitelessé a leírtakat, a képanyag sok újdonságot tartalmaz számomra is.”
Bővebben minderről a Székelyhon napilap Erdélyi Napló kiadványának november 4-ei lapszámában olvashatnak.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!