
Lengyel kamaraegyüttes Balatonlellén az 1940-es évek elején
Fotó: Forrás: Erdélyi Napló
Szeptemberben jelent meg Kiss László Emberként az embertelenségben című kötete. A szerző a második világégéskor Magyarországra érkező lengyelek történetét dolgozza fel. Az Erdélyi Napló legfrissebb számában a könyv apropóján olvashatnak a lengyel–magyar kapcsolatról.
2021. november 04., 13:012021. november 04., 13:01
A lengyel–magyar kapcsolatokat kiválónak tekinti a magyar közvélemény: említhetjük a közös királyokat, közös szenteket és a közös harcokat. Összeköt bennünket a magyar alapítású pálos rend, amit Nagy Lajos uralkodónk terjesztett el lengyel földön is. Az árnyoldalakról kevesebbet beszélünk – mutat rá a cikk szerzője.
„Lengyelország 1939-es német–szovjet lerohanása a szabadságra vágyók áradatát indította el. Az egyetlen szabad átjárású magyar–lengyel határon mintegy százezer menekült – köztük ötezer zsidó – érkezett hazánkba. A magyar lakosság szeretettel fogadta a hontalanokat, a politikusok javarésze is támogatta befogadásukat.”
A könyv a történelmi tények mellett számtalan emberi sorsot is megoszt az olvasóval.
A lengyelül kiválóan beszélő szerző felvállalta egy vészterhes időszak feldolgozását, amikor emberként állt helyt az embertelenségben. A krónikás gazdag forrásanyagot dolgozott fel, emlékezők szavaival teszi hitelessé a leírtakat, a képanyag sok újdonságot tartalmaz számomra is.”
Bővebben minderről a Székelyhon napilap Erdélyi Napló kiadványának november 4-ei lapszámában olvashatnak.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!