Egy orvos-tudós emlékezete: dr. Bakk Elek
Dr. Bakk Elek feleségével és két lányával
Fotó: Forrás: a Bakk család archívuma
Nemcsak Székelyudvarhely és Felsőboldogfalva, de a harmincas években a bukaresti magyar közösség is büszkélkedhetett dr. Bakk Elek orvos tevékenységével. Január 21-én ötven éve múlt, hogy elhunyt – felesége, a szintén orvos Bakk-Takács Sára napra pontosan száz éve, 1922. január 31-én született. Rájuk emlékezünk.
Katona Zoltán
2022. január 31., 18:162022. január 31., 18:16
Az orvosházaspár a negyvenes évek eleje, a „kicsi magyar világ” óta és után lett meghatározó szereplője Székelyudvarhely nemcsak egészségügyi, hanem kulturális életének is. Bethlen Gábor utcai házukban a korszak olyan irodalmi nagyságai fordultak meg, mint Németh László, Féja Géza vagy Móricz Zsigmond, a nagy székely író, Tamási Áron pedig visszatérő vendégük volt (Tamási farkaslaki temetését is az orvosnő szervezte meg 1966-ban, illetve az emlékmű elkészítése is az ő nevéhez fűződik), később Kányádi Sándor vagy Sütő András. Akkor, azokban a nehéz időkben és később is még fontos, meghatározó volt az emberek életében az írott szó és a könyvek, illetve a magyar kultúra életben tartása
Bakk Elek életpályájáról sok mindent tud az utókor, hiszen amellett, hogy nagy felkészültségű orvos volt, közéleti, egyházi és tudományos tevékenysége is ismertté tették, akárcsak feleségét, aki élete végén memoárt is adott ki. Ebben a kötetben részletesen olvashatunk nemcsak Bakk doktorról, hanem a család hétköznapjairól, viszontagságos életéről, illetve Tamási Áron temetéséről, az azt követő kálváriákról és még sok mindenről.
A Tamások és a Bakkok
A későbbi orvos 1899. április 13-án született Felsőboldogfalván (akkor még Felsőboldogasszonyfalvának hívták) egy kecseti származású földműves családban. A farkaslaki Tamás-család (Tamási Áron ősei) anyai ágon távoli rokona volt a Bakkoknak, Elek és a két évvel idősebb Áron édesanyja, Benedek Eszter és Fancsali Márta sokszor együtt árultak az udvarhelyi piacon. Míg Áron a katolikus gimnáziumba került tanulni (annak köszönhetően, hogy gyerekkori pisztolybalesetben súlyosan roncsolódott a bal keze), Elek a református kollégium tanulója lett, kitűnően, ösztöndíjjal tanult, akárcsak a háború után a kolozsvári egyetem orvosi karán. A trianoni diktátum után az egyetem előbb Szegedre költözött, majd Budapestre – Elek ott szakvizsgázott és diplomázott, majd 1925-től kezdődően Bécsben, Lyonban és Párizsban egészítette ki tanulmányait.
A fiatal orvos
Fotó: Forrás: a Bakk család archívuma
1927-ben Bukarestbe került, egy évvel később Jászvásáron tette le a „honosító” vizsgáit (belgyógyász, ideggyógyász és endokrinológus volt, de fürdőgyógyászatból is szakvizsgát tett), majd a román fővárosban igen sikeres és keresett orvos lett – olyan ismerősei voltak, mint például a híres író és költő, Tudor Arghezi.
– írta róla évtizedekkel későbbi, említett emlékirataiban felesége, akivel Székelyudvarhelyen ismerkedett meg.
„Több a szellem az anyagnál”
A második bécsi döntés után, 1940 őszén (elutasítva a kolozsvári állásokat) Bakk Elek hazaköltözött Udvarhelyre, ahol a kórház főorvosa lett, a fiatal, akkor húszéves Takács Sára orvostanhallgatóval 1942-ben házasodtak össze. Hamarosan két lányuk született, a ma Marosvásárhelyen élő nyugalmazott orvos, Éva és a Kolozsváron zenepedagógusként és szakíróként ismert László-Bakk Anikó. Édesapjuk 1957. szeptember 12-i dátummal egy verset írt hozzájuk Lányaim emlékkönyvébe címmel. „Több a szellem az anyagnál, / Több a lélek a szellemnél, / Több az élet a halálnál, / Szeretet a szerelemnél, // A jóság a gyűlöletnél –, / Megbocsájtás a bosszúnál… / És felül mindezeken / A kegyelem” – írta Bakk Elek, aki abban az időben nemcsak igen ismert és híres orvos volt, hanem elismert tudományos szakíró is.
Tamási Áron testvéreivel és a Bakk családdal utolsó farkaslaki látogatásán, a kép jobb oldalán Tamási jobb karjával öleli Bakk Eleket
Fotó: Forrás: a Bakk család archívuma
A korabeli sajtóban, a Korunkban, majd az Előrében, az 1968-ban létrejövő Hargita napilapban Bakknak rengeteg ismeretterjesztő cikke megjelent, ezek jórészt orvosi ismeretterjesztő jellegű írások voltak, illetve sok-sok cikket írt az Udvarhely környéki gyógyfürdőkről. Az ő nevéhez fűződik a szejkefürdői mofetta kiépítése, azt tervezte, hogy létrehoz egy új udvarhelyi gyógyfürdőt is, hiszen a városban nagy fürdőélet volt még az első világháború előtt: nemcsak a Szejkefürdőn, hanem a város másik felében, a Jézus-kápolna melletti területeken is több ilyen, de azóta tönkrement, mára teljesen eltűnt létesítmény volt.
Befejezetlen emlékirat
Az orvos utolsó élete hónapjaiban, már betegen nekifogott emlékiratai megírásának, de sajnos csak 1914-ig, a háború kitöréséig jutott – az addig leírtakban azért jó képet kaphatunk gyermekkoráról. Felesége kötete teljes terjedelmében tartalmazza ezt a mintegy 15 könyvoldalnyi írást. „1972 januárjában az emlékirat megszakadt. Még pár oldalt papírra vetett, sajnos a számunkra érthetetlen egyéni gyorsírással. Túl későn kezdett hozzá emlékei felidézéséhez, hiába hajszolta magát, nem volt ideje befejezni emlékiratát. Január 18-án jobb oldala lebénult, kómába esett, 21-én örökre megpihent” – fűzte hozzá az emlékirat-töredékhez mindezt felesége, aki majdnem három évtizeddel élte túl férjét, 2010. június 21-én, 88 éves korában hunyt el.
Dr. Bakk Elek
Fotó: Forrás: a Bakk család archívuma
Bakk Eleket a város 2003-ban posztumusz Pro Urbe-díjjal tüntette ki. A család jó ismerőse,
talán utalva arra is, hogy Udvarhelyen sok olyan embernek volt vagy van szobra, akinek itteni tevékenysége nem említhető egy lapon a Bakk Elekével.
korábban írtuk
Az átültetett alföldi asszony: Bakk Takács Sára
A címként adott kifejezést Tamási Áron írta naplójába Bakk Eleknéről a hatvanas években. Dr. Bakk Takács Sára, a Magyarországról Székelyföldre került orvosnő személye megkerülhetetlen Székelyudvarhely városának hely- és kultúrtörténetében. Tíz éve hunyt el.
Ha szobra nincs is, de impozáns síremléke van: Bakk Elek és felesége sírja a székelyudvarhelyi belvárosi református temető felső sétánya mellett található, alig néhány méterre a Csanády-sírtól. Aki arra jár, gondoljon arra, hogy ha ma sokan úgy élnének, dolgoznának és hinnének abban, amit tesznek, mint ahogy e házaspár tette, bizony másabb lenne az itt élők élete és szellemisége.
Írásunkhoz felhasználtuk dr. Bakk-Takács Sára: Hazulról haza – Székelyudvarhelyről Székkutasra (Kriterion Könyvkiadó, 2009) című memoárját valamint korábbi cikkeinket. A fotókat Biró István fényképész, dr. Bakk Elek és dr. Bakk-Takács Sára unokája bocsátotta rendelkezésünkre.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Házi granola – videó
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
Házi granola – videó
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
Gyors és finom almás sütemény
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
Gyors és finom almás sütemény
Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
Mátrai borzaska – videó
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Mátrai borzaska – videó
Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások
Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Egyszerű megoldások a mindennapokra
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
Egyszerű megoldások a mindennapokra
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!