Egy orvos-tudós emlékezete: dr. Bakk Elek
Dr. Bakk Elek feleségével és két lányával
Fotó: Forrás: a Bakk család archívuma
Nemcsak Székelyudvarhely és Felsőboldogfalva, de a harmincas években a bukaresti magyar közösség is büszkélkedhetett dr. Bakk Elek orvos tevékenységével. Január 21-én ötven éve múlt, hogy elhunyt – felesége, a szintén orvos Bakk-Takács Sára napra pontosan száz éve, 1922. január 31-én született. Rájuk emlékezünk.
Katona Zoltán
2022. január 31., 18:162022. január 31., 18:16
Az orvosházaspár a negyvenes évek eleje, a „kicsi magyar világ” óta és után lett meghatározó szereplője Székelyudvarhely nemcsak egészségügyi, hanem kulturális életének is. Bethlen Gábor utcai házukban a korszak olyan irodalmi nagyságai fordultak meg, mint Németh László, Féja Géza vagy Móricz Zsigmond, a nagy székely író, Tamási Áron pedig visszatérő vendégük volt (Tamási farkaslaki temetését is az orvosnő szervezte meg 1966-ban, illetve az emlékmű elkészítése is az ő nevéhez fűződik), később Kányádi Sándor vagy Sütő András. Akkor, azokban a nehéz időkben és később is még fontos, meghatározó volt az emberek életében az írott szó és a könyvek, illetve a magyar kultúra életben tartása
Bakk Elek életpályájáról sok mindent tud az utókor, hiszen amellett, hogy nagy felkészültségű orvos volt, közéleti, egyházi és tudományos tevékenysége is ismertté tették, akárcsak feleségét, aki élete végén memoárt is adott ki. Ebben a kötetben részletesen olvashatunk nemcsak Bakk doktorról, hanem a család hétköznapjairól, viszontagságos életéről, illetve Tamási Áron temetéséről, az azt követő kálváriákról és még sok mindenről.
A Tamások és a Bakkok
A későbbi orvos 1899. április 13-án született Felsőboldogfalván (akkor még Felsőboldogasszonyfalvának hívták) egy kecseti származású földműves családban. A farkaslaki Tamás-család (Tamási Áron ősei) anyai ágon távoli rokona volt a Bakkoknak, Elek és a két évvel idősebb Áron édesanyja, Benedek Eszter és Fancsali Márta sokszor együtt árultak az udvarhelyi piacon. Míg Áron a katolikus gimnáziumba került tanulni (annak köszönhetően, hogy gyerekkori pisztolybalesetben súlyosan roncsolódott a bal keze), Elek a református kollégium tanulója lett, kitűnően, ösztöndíjjal tanult, akárcsak a háború után a kolozsvári egyetem orvosi karán. A trianoni diktátum után az egyetem előbb Szegedre költözött, majd Budapestre – Elek ott szakvizsgázott és diplomázott, majd 1925-től kezdődően Bécsben, Lyonban és Párizsban egészítette ki tanulmányait.
A fiatal orvos
Fotó: Forrás: a Bakk család archívuma
1927-ben Bukarestbe került, egy évvel később Jászvásáron tette le a „honosító” vizsgáit (belgyógyász, ideggyógyász és endokrinológus volt, de fürdőgyógyászatból is szakvizsgát tett), majd a román fővárosban igen sikeres és keresett orvos lett – olyan ismerősei voltak, mint például a híres író és költő, Tudor Arghezi.
– írta róla évtizedekkel későbbi, említett emlékirataiban felesége, akivel Székelyudvarhelyen ismerkedett meg.
„Több a szellem az anyagnál”
A második bécsi döntés után, 1940 őszén (elutasítva a kolozsvári állásokat) Bakk Elek hazaköltözött Udvarhelyre, ahol a kórház főorvosa lett, a fiatal, akkor húszéves Takács Sára orvostanhallgatóval 1942-ben házasodtak össze. Hamarosan két lányuk született, a ma Marosvásárhelyen élő nyugalmazott orvos, Éva és a Kolozsváron zenepedagógusként és szakíróként ismert László-Bakk Anikó. Édesapjuk 1957. szeptember 12-i dátummal egy verset írt hozzájuk Lányaim emlékkönyvébe címmel. „Több a szellem az anyagnál, / Több a lélek a szellemnél, / Több az élet a halálnál, / Szeretet a szerelemnél, // A jóság a gyűlöletnél –, / Megbocsájtás a bosszúnál… / És felül mindezeken / A kegyelem” – írta Bakk Elek, aki abban az időben nemcsak igen ismert és híres orvos volt, hanem elismert tudományos szakíró is.
Tamási Áron testvéreivel és a Bakk családdal utolsó farkaslaki látogatásán, a kép jobb oldalán Tamási jobb karjával öleli Bakk Eleket
Fotó: Forrás: a Bakk család archívuma
A korabeli sajtóban, a Korunkban, majd az Előrében, az 1968-ban létrejövő Hargita napilapban Bakknak rengeteg ismeretterjesztő cikke megjelent, ezek jórészt orvosi ismeretterjesztő jellegű írások voltak, illetve sok-sok cikket írt az Udvarhely környéki gyógyfürdőkről. Az ő nevéhez fűződik a szejkefürdői mofetta kiépítése, azt tervezte, hogy létrehoz egy új udvarhelyi gyógyfürdőt is, hiszen a városban nagy fürdőélet volt még az első világháború előtt: nemcsak a Szejkefürdőn, hanem a város másik felében, a Jézus-kápolna melletti területeken is több ilyen, de azóta tönkrement, mára teljesen eltűnt létesítmény volt.
Befejezetlen emlékirat
Az orvos utolsó élete hónapjaiban, már betegen nekifogott emlékiratai megírásának, de sajnos csak 1914-ig, a háború kitöréséig jutott – az addig leírtakban azért jó képet kaphatunk gyermekkoráról. Felesége kötete teljes terjedelmében tartalmazza ezt a mintegy 15 könyvoldalnyi írást. „1972 januárjában az emlékirat megszakadt. Még pár oldalt papírra vetett, sajnos a számunkra érthetetlen egyéni gyorsírással. Túl későn kezdett hozzá emlékei felidézéséhez, hiába hajszolta magát, nem volt ideje befejezni emlékiratát. Január 18-án jobb oldala lebénult, kómába esett, 21-én örökre megpihent” – fűzte hozzá az emlékirat-töredékhez mindezt felesége, aki majdnem három évtizeddel élte túl férjét, 2010. június 21-én, 88 éves korában hunyt el.
Dr. Bakk Elek
Fotó: Forrás: a Bakk család archívuma
Bakk Eleket a város 2003-ban posztumusz Pro Urbe-díjjal tüntette ki. A család jó ismerőse,
talán utalva arra is, hogy Udvarhelyen sok olyan embernek volt vagy van szobra, akinek itteni tevékenysége nem említhető egy lapon a Bakk Elekével.
korábban írtuk
Az átültetett alföldi asszony: Bakk Takács Sára
A címként adott kifejezést Tamási Áron írta naplójába Bakk Eleknéről a hatvanas években. Dr. Bakk Takács Sára, a Magyarországról Székelyföldre került orvosnő személye megkerülhetetlen Székelyudvarhely városának hely- és kultúrtörténetében. Tíz éve hunyt el.
Ha szobra nincs is, de impozáns síremléke van: Bakk Elek és felesége sírja a székelyudvarhelyi belvárosi református temető felső sétánya mellett található, alig néhány méterre a Csanády-sírtól. Aki arra jár, gondoljon arra, hogy ha ma sokan úgy élnének, dolgoznának és hinnének abban, amit tesznek, mint ahogy e házaspár tette, bizony másabb lenne az itt élők élete és szellemisége.
Írásunkhoz felhasználtuk dr. Bakk-Takács Sára: Hazulról haza – Székelyudvarhelyről Székkutasra (Kriterion Könyvkiadó, 2009) című memoárját valamint korábbi cikkeinket. A fotókat Biró István fényképész, dr. Bakk Elek és dr. Bakk-Takács Sára unokája bocsátotta rendelkezésünkre.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Formában tartó menü – könnyű, gyors receptekkel
Ez a menü egyszerű, mégis változatos fogásokkal kíséri végig a napot – a reggelitől a vacsoráig. Olyan ételeket tartalmaz, amelyek gyorsan elkészíthetőek, mégis jól ötvözik a megszokott alapanyagokat egy kis frissességgel.
Formában tartó menü – könnyű, gyors receptekkel
Bográcsos, lángos és defektek – így étkezik turnén a Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar
Korai reggelik, bográcsban rotyogó ebédek és strandos junk food: Kanabé Dávid mesélt a Csíkszentsimoni Ifjúsági Zenekar turnés étkezéseiről, ahol a túlélés, a csapatmunka és a Balaton ízei találkoznak.
Bográcsos, lángos és defektek – így étkezik turnén a Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar
Az emberi test tájképei: Verebes György világa
Sokoldalú művész, művészetszervező, akinek az évek során a figyelme egyre inkább a lényegi kérdések felé fordult. A Jelenlét házigazdája, Túros Eszter művészettörténész vendége ezúttal Verebes György Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész.
Az emberi test tájképei: Verebes György világa
Gyermekszemmel a felnőttek világa
Azok a jó mesék, amelyek megőriztek valamit aktualitásukból, tehát örökérvényű tanulságokkal bírnak – véli Dávid Péter rendező, akivel a bábszínház világnapja és Janikovszky Éva születésének centenáriuma apropóján beszélgettünk.
Gyermekszemmel a felnőttek világa
Aranytej – videó
Az aranytej az utóbbi években kedvenccé vált az egészségtudatos konyhákban, hiszen ez a meleg, fűszeres ital számos jótékony hatással bír a szervezetre. Nevét élénksárga színéről kapta, amelyet a kurkuma ad neki.
Aranytej – videó
Túrógombócos paradicsomleves
Egy egyszerű, gyorsan elkészíthető paradicsomleves, melyet a levesbetét tesz különlegessé.
Túrógombócos paradicsomleves
A kör bezárult – egy este Halász Péter emlékére
Nem így kezdődik egy kiállításmegnyitó. Egy mondattal azonban minden megváltozott: Halász Péter aznap reggel meghalt. Csíkszeredában az életmű bemutatása egy időben vált búcsúvá és végleges lezárássá. A kör bezárult.
A kör bezárult – egy este Halász Péter emlékére
Az ibolyák és hangyák titkos kapcsolata
A medvehagymaszezon érkezéséig érdemes megismerkednünk a kígyóhagymával. Ez az aromás fűszernövény sokféle étel különleges kiegészítője lehet. Az ibolyák sem csupán illatukkal hódítanak, virágaikból meglepően számtalan finomság készíthető.
Az ibolyák és hangyák titkos kapcsolata
Ha tizenkét embert összezárnak
Képesek vagyunk-e valóban meghallani egymást, mielőtt ítéletet mondunk? Ezt a kérdést állítja a középpontba a Csíki Játékszín legújabb előadása, a 12 dühös ember. A tizenkettők közül két szereplővel, Veress Alberttel és Kitay Leventtel beszélgettünk.
Ha tizenkét embert összezárnak
Patatas bravas – videó
Egy klasszikus tapas receptjét mutatjuk, amely garantáltan feldobja a közösen töltött családi, baráti esték hangulatát.
Patatas bravas – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!