
A marosvásárhelyi Apolló-palotát is megrongálta a földrengés
Fotó: wikipédia
Nem csak a gránátok miatt rengett a föld 1916-ban – olvashatták az Ellenzék olvasói 1916 -ban. Tudósítás a földrengésről, pikáns hirdetések, csalókra való figyelmeztetés – szemezgetünk a Székelyhon napilap legfrissebb számának Sajtóhistorikum rovatából.
2021. november 29., 12:572021. november 29., 12:57
„Az erdélyi földrengésről, melynek magva valahol a Balkánon, vagy Kis-Ázsiában volt, csak most érkeznek részletes jelentések. Brassóban, ahol leghevesebbek voltak a rengések, a földrengés pontban 8 óra 40 perckor vonult végig a városon. Előbb szél zúgásához hasonló földalatti moraj hallatszott, utána két kisebb, ezt nyomon követőleg pedig három erőteljes kelet-nyugati irányu kilengés következett be. A három utolsó kilengés olyan erőteljes volt, hogy a lakásokban a bútorok elmozdultak, órák megálltak, képek estek a földre, nehány gyengébb ház kéménye beomlott és számos helyen a falak megrepedtek.
A rengés következtében az ijedt lakosság mindenütt az utcákra szaladt és élénken tárgyalták a váratlan és ijesztő természetű tüneményt” – írta az Ellenzés 1916 január 28-i számában.
Innen tudhatták meg az olvasók, például, hogy „fiatal úrilány levelezne idősebb uriemberrel, akivel szabadon elbeszélgethetne az őt érdeklő dolgokról. Modern pár, férfi és nő keresi szintén modern temesvári aszszony vagy lány ismeretségét, akivel kellemesen elszórakozhatna. Fiatal hivatalnokleány, aki a férfiakban csalódott, megértő női lélek barátságát keresi. Lehetnek vidékiek is. Uriember románul tanulna intelligens, erélyes temesvári hölgytől. Levelek “Szigoru” jeligére küldendők”. A Sajtóhistorikum oldal híreit megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számában.
Nemcsak ropogós, hanem pikánsan fűszeres is a buffalo csirkeszárny, ami akárcsak a KFC csirkemell, ízig-vérig amerikai fogás.
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
szóljon hozzá!