
A marosvásárhelyi Apolló-palotát is megrongálta a földrengés
Fotó: wikipédia
Nem csak a gránátok miatt rengett a föld 1916-ban – olvashatták az Ellenzék olvasói 1916 -ban. Tudósítás a földrengésről, pikáns hirdetések, csalókra való figyelmeztetés – szemezgetünk a Székelyhon napilap legfrissebb számának Sajtóhistorikum rovatából.
2021. november 29., 12:572021. november 29., 12:57
„Az erdélyi földrengésről, melynek magva valahol a Balkánon, vagy Kis-Ázsiában volt, csak most érkeznek részletes jelentések. Brassóban, ahol leghevesebbek voltak a rengések, a földrengés pontban 8 óra 40 perckor vonult végig a városon. Előbb szél zúgásához hasonló földalatti moraj hallatszott, utána két kisebb, ezt nyomon követőleg pedig három erőteljes kelet-nyugati irányu kilengés következett be. A három utolsó kilengés olyan erőteljes volt, hogy a lakásokban a bútorok elmozdultak, órák megálltak, képek estek a földre, nehány gyengébb ház kéménye beomlott és számos helyen a falak megrepedtek.
A rengés következtében az ijedt lakosság mindenütt az utcákra szaladt és élénken tárgyalták a váratlan és ijesztő természetű tüneményt” – írta az Ellenzés 1916 január 28-i számában.
Innen tudhatták meg az olvasók, például, hogy „fiatal úrilány levelezne idősebb uriemberrel, akivel szabadon elbeszélgethetne az őt érdeklő dolgokról. Modern pár, férfi és nő keresi szintén modern temesvári aszszony vagy lány ismeretségét, akivel kellemesen elszórakozhatna. Fiatal hivatalnokleány, aki a férfiakban csalódott, megértő női lélek barátságát keresi. Lehetnek vidékiek is. Uriember románul tanulna intelligens, erélyes temesvári hölgytől. Levelek “Szigoru” jeligére küldendők”. A Sajtóhistorikum oldal híreit megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számában.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!