
A marosvásárhelyi Apolló-palotát is megrongálta a földrengés
Fotó: wikipédia
Nem csak a gránátok miatt rengett a föld 1916-ban – olvashatták az Ellenzék olvasói 1916 -ban. Tudósítás a földrengésről, pikáns hirdetések, csalókra való figyelmeztetés – szemezgetünk a Székelyhon napilap legfrissebb számának Sajtóhistorikum rovatából.
2021. november 29., 12:572021. november 29., 12:57
„Az erdélyi földrengésről, melynek magva valahol a Balkánon, vagy Kis-Ázsiában volt, csak most érkeznek részletes jelentések. Brassóban, ahol leghevesebbek voltak a rengések, a földrengés pontban 8 óra 40 perckor vonult végig a városon. Előbb szél zúgásához hasonló földalatti moraj hallatszott, utána két kisebb, ezt nyomon követőleg pedig három erőteljes kelet-nyugati irányu kilengés következett be. A három utolsó kilengés olyan erőteljes volt, hogy a lakásokban a bútorok elmozdultak, órák megálltak, képek estek a földre, nehány gyengébb ház kéménye beomlott és számos helyen a falak megrepedtek.
A rengés következtében az ijedt lakosság mindenütt az utcákra szaladt és élénken tárgyalták a váratlan és ijesztő természetű tüneményt” – írta az Ellenzés 1916 január 28-i számában.
Innen tudhatták meg az olvasók, például, hogy „fiatal úrilány levelezne idősebb uriemberrel, akivel szabadon elbeszélgethetne az őt érdeklő dolgokról. Modern pár, férfi és nő keresi szintén modern temesvári aszszony vagy lány ismeretségét, akivel kellemesen elszórakozhatna. Fiatal hivatalnokleány, aki a férfiakban csalódott, megértő női lélek barátságát keresi. Lehetnek vidékiek is. Uriember románul tanulna intelligens, erélyes temesvári hölgytől. Levelek “Szigoru” jeligére küldendők”. A Sajtóhistorikum oldal híreit megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számában.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!