
A marosvásárhelyi Apolló-palotát is megrongálta a földrengés
Fotó: wikipédia
Nem csak a gránátok miatt rengett a föld 1916-ban – olvashatták az Ellenzék olvasói 1916 -ban. Tudósítás a földrengésről, pikáns hirdetések, csalókra való figyelmeztetés – szemezgetünk a Székelyhon napilap legfrissebb számának Sajtóhistorikum rovatából.
2021. november 29., 12:572021. november 29., 12:57
„Az erdélyi földrengésről, melynek magva valahol a Balkánon, vagy Kis-Ázsiában volt, csak most érkeznek részletes jelentések. Brassóban, ahol leghevesebbek voltak a rengések, a földrengés pontban 8 óra 40 perckor vonult végig a városon. Előbb szél zúgásához hasonló földalatti moraj hallatszott, utána két kisebb, ezt nyomon követőleg pedig három erőteljes kelet-nyugati irányu kilengés következett be. A három utolsó kilengés olyan erőteljes volt, hogy a lakásokban a bútorok elmozdultak, órák megálltak, képek estek a földre, nehány gyengébb ház kéménye beomlott és számos helyen a falak megrepedtek.
A rengés következtében az ijedt lakosság mindenütt az utcákra szaladt és élénken tárgyalták a váratlan és ijesztő természetű tüneményt” – írta az Ellenzés 1916 január 28-i számában.
Innen tudhatták meg az olvasók, például, hogy „fiatal úrilány levelezne idősebb uriemberrel, akivel szabadon elbeszélgethetne az őt érdeklő dolgokról. Modern pár, férfi és nő keresi szintén modern temesvári aszszony vagy lány ismeretségét, akivel kellemesen elszórakozhatna. Fiatal hivatalnokleány, aki a férfiakban csalódott, megértő női lélek barátságát keresi. Lehetnek vidékiek is. Uriember románul tanulna intelligens, erélyes temesvári hölgytől. Levelek “Szigoru” jeligére küldendők”. A Sajtóhistorikum oldal híreit megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számában.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!