Spanyár Pál rajza a családi házáról. Kép forrása: Vofkori György: Székelyudvarhely – Várostörténet képekben (Typografika Kiadó, Békéscsaba, 2009)
85 éve, 1936. november 4-én hunyt el Spanyár Pál festőművész, a székelyudvarhelyi gimnázium rajztanára. A felvidéki származású festő képei ma nagyon sok helyen megtalálhatók a nagyvilágban, ám helyi műgyűjtők is rendelkeznek Spanyár-képekkel. Egykori iskolája szintén Spanyár-képekkel rendezi be tervezett társalgóját.
2021. november 05., 17:572021. november 05., 17:57
Spanyár Pál 1874. január 24-én született a felvidéki Nyitrán, középiskolai tanulmányait is ott végezte, rajztanári oklevelét Budapesten szerezte, egy évig Kaposváron volt tanár. 1899-ben, huszonöt évesen, fiatal tanárként került Székelyudvarhelyre, ahol hamar a diákok kedvence lett – 1905-ben volt egy karikatúra-, illetve képregény-sorozata a Zászlónk című ifjúsági lapban (A tornaterem titkai), amellyel sokak tetszését elnyerte. Rendszeresen és sokat festett már akkor, rengeteget kirándult Székelyudvarhely környékén, igen jó ismerője volt a környéknek, ez pedig festményein is meglátszott. A visszaemlékezések szerint jellegzetes palóc tájszólását megőrizte a székelyek között is.
„Szaktárgyának meleg szeretete mellett nemcsak bámulója lett a vadregényes Székelyföldnek, de székellyé formálódott érzésben és gondolkodásban egyaránt. (…) Természetszeretete késztette arra, hogy a tanulóifjúság művészi érzékének fejlesztése céljából rajzkiállításokat rendezzen, hogy aztán ők is tudjanak gyönyörködni a nagy természetben, Istennek művészi alkotásában. (…) megfestette Majláth püspök, Soó Gáspár, Baróti Szabó Dávid arcképeit, és a beszerzett adatok alapján rekonstruálta az utóbbinak születése házát. És ezeken kívül művészi ecsetét hányszor vette kezébe jótékony célra, szép díszletek készítésére egy-egy műkedvelői előadáshoz” – írta róla a Székely Közélet 1923 júliusában, amikor tanári pályájának 25. évfordulóját ünnepelte az iskola.
Spanyár Pál portréja. Kép forrása: Vofkori György: Székelyudvarhely – Várostörténet képekben (Typografika Kiadó, Békéscsaba, 2009)
Spanyár Pál 62 éves korában, 1936. november 4-én hunyt el Székelyudvarhelyen, sírja a Szent Miklós-hegyi római katolikus temetőben van.
Vofkori György történész Székelyudvarhelyről szóló helytörténeti alapkönyvében több régi képet és rajzot is közöl Spanyárról és munkáiról, illetve Vofkori leánya, Tamás Tímea a gimnázium 2007. évi falinaptárába írt egy visszaemlékezést Spanyár Pálról.
A Spanyár család Nagy-Küküllő partján álló házát az örökösök a kilencvenes évek közepén a Haáz Rezső Múzeumnak adományozták, az épület a Művelődési Házzal szemben, a Benkő József utcában van: ma vendégházként szolgál, de több éve minden nyáron itt tartják a Pulzus elnevezésű művésztábort.
Festményeinek, rajzainak pontos számát nem lehet tudni, mert időről időre újabb Spanyár-munkák kerülnek elő. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum képtára is őriz Spanyár-képeket, vázlatokat, jegyzetfüzeteket, ugyanakkor udvarhelyi magánszemélyek, műgyűjtők is jelentős Spanyár-gyűjteménnyel rendelkeznek, ezekből néhány évvel ezelőtt a városi könyvtárban kiállítást rendeztek.
Kocsmában táncoló székelyek. Spanyár Pál festménye. Kép forrása: Balázs Attila magángyűjteménye
A Tamási Áron Gimnáziumban az említett három nagy kép látható helyen van: az első emelet lépcsőfordulójánál Baróti Szabó Dávid portréja, az igazgatói szobában pedig Sámbár Mátyás (1617–1685) és Soó Gáspár (1854–1918), az iskola egykori vezetői. A gimnázium tulajdonában ezenkívül több mint húsz Spanyár-festmény és rajz van. Laczkó György igazgató közlése szerint az iskola kis épületének felújítása után a főépület első emeletén, a tanári melletti egyik teremben társalgót hoznak létre, ennek falára kerülnek majd az gimnázium egykori híres tanárának képei.
Cikkünkhöz felhasználtuk Vofkori György helytörténész Székelyudvarhely – Várostörténet képekben, id. Péter Attila ny. tanár Egykori tanáraink sírjai című kötetét és Tamás Timea In memoriam Spanyár Pál című írását a gimnázium 2007. évi falinaptárából.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!