
Spanyár Pál rajza a családi házáról. Kép forrása: Vofkori György: Székelyudvarhely – Várostörténet képekben (Typografika Kiadó, Békéscsaba, 2009)
85 éve, 1936. november 4-én hunyt el Spanyár Pál festőművész, a székelyudvarhelyi gimnázium rajztanára. A felvidéki származású festő képei ma nagyon sok helyen megtalálhatók a nagyvilágban, ám helyi műgyűjtők is rendelkeznek Spanyár-képekkel. Egykori iskolája szintén Spanyár-képekkel rendezi be tervezett társalgóját.
2021. november 05., 17:572021. november 05., 17:57
Spanyár Pál 1874. január 24-én született a felvidéki Nyitrán, középiskolai tanulmányait is ott végezte, rajztanári oklevelét Budapesten szerezte, egy évig Kaposváron volt tanár. 1899-ben, huszonöt évesen, fiatal tanárként került Székelyudvarhelyre, ahol hamar a diákok kedvence lett – 1905-ben volt egy karikatúra-, illetve képregény-sorozata a Zászlónk című ifjúsági lapban (A tornaterem titkai), amellyel sokak tetszését elnyerte. Rendszeresen és sokat festett már akkor, rengeteget kirándult Székelyudvarhely környékén, igen jó ismerője volt a környéknek, ez pedig festményein is meglátszott. A visszaemlékezések szerint jellegzetes palóc tájszólását megőrizte a székelyek között is.
„Szaktárgyának meleg szeretete mellett nemcsak bámulója lett a vadregényes Székelyföldnek, de székellyé formálódott érzésben és gondolkodásban egyaránt. (…) Természetszeretete késztette arra, hogy a tanulóifjúság művészi érzékének fejlesztése céljából rajzkiállításokat rendezzen, hogy aztán ők is tudjanak gyönyörködni a nagy természetben, Istennek művészi alkotásában. (…) megfestette Majláth püspök, Soó Gáspár, Baróti Szabó Dávid arcképeit, és a beszerzett adatok alapján rekonstruálta az utóbbinak születése házát. És ezeken kívül művészi ecsetét hányszor vette kezébe jótékony célra, szép díszletek készítésére egy-egy műkedvelői előadáshoz” – írta róla a Székely Közélet 1923 júliusában, amikor tanári pályájának 25. évfordulóját ünnepelte az iskola.
Spanyár Pál portréja. Kép forrása: Vofkori György: Székelyudvarhely – Várostörténet képekben (Typografika Kiadó, Békéscsaba, 2009)
Spanyár Pál 62 éves korában, 1936. november 4-én hunyt el Székelyudvarhelyen, sírja a Szent Miklós-hegyi római katolikus temetőben van.
Vofkori György történész Székelyudvarhelyről szóló helytörténeti alapkönyvében több régi képet és rajzot is közöl Spanyárról és munkáiról, illetve Vofkori leánya, Tamás Tímea a gimnázium 2007. évi falinaptárába írt egy visszaemlékezést Spanyár Pálról.
A Spanyár család Nagy-Küküllő partján álló házát az örökösök a kilencvenes évek közepén a Haáz Rezső Múzeumnak adományozták, az épület a Művelődési Házzal szemben, a Benkő József utcában van: ma vendégházként szolgál, de több éve minden nyáron itt tartják a Pulzus elnevezésű művésztábort.
Festményeinek, rajzainak pontos számát nem lehet tudni, mert időről időre újabb Spanyár-munkák kerülnek elő. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum képtára is őriz Spanyár-képeket, vázlatokat, jegyzetfüzeteket, ugyanakkor udvarhelyi magánszemélyek, műgyűjtők is jelentős Spanyár-gyűjteménnyel rendelkeznek, ezekből néhány évvel ezelőtt a városi könyvtárban kiállítást rendeztek.
Kocsmában táncoló székelyek. Spanyár Pál festménye. Kép forrása: Balázs Attila magángyűjteménye
A Tamási Áron Gimnáziumban az említett három nagy kép látható helyen van: az első emelet lépcsőfordulójánál Baróti Szabó Dávid portréja, az igazgatói szobában pedig Sámbár Mátyás (1617–1685) és Soó Gáspár (1854–1918), az iskola egykori vezetői. A gimnázium tulajdonában ezenkívül több mint húsz Spanyár-festmény és rajz van. Laczkó György igazgató közlése szerint az iskola kis épületének felújítása után a főépület első emeletén, a tanári melletti egyik teremben társalgót hoznak létre, ennek falára kerülnek majd az gimnázium egykori híres tanárának képei.
Cikkünkhöz felhasználtuk Vofkori György helytörténész Székelyudvarhely – Várostörténet képekben, id. Péter Attila ny. tanár Egykori tanáraink sírjai című kötetét és Tamás Timea In memoriam Spanyár Pál című írását a gimnázium 2007. évi falinaptárából.
Ez a menü egyszerű, mégis változatos fogásokkal kíséri végig a napot – a reggelitől a vacsoráig. Olyan ételeket tartalmaz, amelyek gyorsan elkészíthetőek, mégis jól ötvözik a megszokott alapanyagokat egy kis frissességgel.
Korai reggelik, bográcsban rotyogó ebédek és strandos junk food: Kanabé Dávid mesélt a Csíkszentsimoni Ifjúsági Zenekar turnés étkezéseiről, ahol a túlélés, a csapatmunka és a Balaton ízei találkoznak.
Sokoldalú művész, művészetszervező, akinek az évek során a figyelme egyre inkább a lényegi kérdések felé fordult. A Jelenlét házigazdája, Túros Eszter művészettörténész vendége ezúttal Verebes György Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész.
Azok a jó mesék, amelyek megőriztek valamit aktualitásukból, tehát örökérvényű tanulságokkal bírnak – véli Dávid Péter rendező, akivel a bábszínház világnapja és Janikovszky Éva születésének centenáriuma apropóján beszélgettünk.
Az aranytej az utóbbi években kedvenccé vált az egészségtudatos konyhákban, hiszen ez a meleg, fűszeres ital számos jótékony hatással bír a szervezetre. Nevét élénksárga színéről kapta, amelyet a kurkuma ad neki.
Egy egyszerű, gyorsan elkészíthető paradicsomleves, melyet a levesbetét tesz különlegessé.
Nem így kezdődik egy kiállításmegnyitó. Egy mondattal azonban minden megváltozott: Halász Péter aznap reggel meghalt. Csíkszeredában az életmű bemutatása egy időben vált búcsúvá és végleges lezárássá. A kör bezárult.
A medvehagymaszezon érkezéséig érdemes megismerkednünk a kígyóhagymával. Ez az aromás fűszernövény sokféle étel különleges kiegészítője lehet. Az ibolyák sem csupán illatukkal hódítanak, virágaikból meglepően számtalan finomság készíthető.
Képesek vagyunk-e valóban meghallani egymást, mielőtt ítéletet mondunk? Ezt a kérdést állítja a középpontba a Csíki Játékszín legújabb előadása, a 12 dühös ember. A tizenkettők közül két szereplővel, Veress Alberttel és Kitay Leventtel beszélgettünk.
Egy klasszikus tapas receptjét mutatjuk, amely garantáltan feldobja a közösen töltött családi, baráti esték hangulatát.
szóljon hozzá!