
Spanyár Pál rajza a családi házáról. Kép forrása: Vofkori György: Székelyudvarhely – Várostörténet képekben (Typografika Kiadó, Békéscsaba, 2009)
85 éve, 1936. november 4-én hunyt el Spanyár Pál festőművész, a székelyudvarhelyi gimnázium rajztanára. A felvidéki származású festő képei ma nagyon sok helyen megtalálhatók a nagyvilágban, ám helyi műgyűjtők is rendelkeznek Spanyár-képekkel. Egykori iskolája szintén Spanyár-képekkel rendezi be tervezett társalgóját.
2021. november 05., 17:572021. november 05., 17:57
Spanyár Pál 1874. január 24-én született a felvidéki Nyitrán, középiskolai tanulmányait is ott végezte, rajztanári oklevelét Budapesten szerezte, egy évig Kaposváron volt tanár. 1899-ben, huszonöt évesen, fiatal tanárként került Székelyudvarhelyre, ahol hamar a diákok kedvence lett – 1905-ben volt egy karikatúra-, illetve képregény-sorozata a Zászlónk című ifjúsági lapban (A tornaterem titkai), amellyel sokak tetszését elnyerte. Rendszeresen és sokat festett már akkor, rengeteget kirándult Székelyudvarhely környékén, igen jó ismerője volt a környéknek, ez pedig festményein is meglátszott. A visszaemlékezések szerint jellegzetes palóc tájszólását megőrizte a székelyek között is.
„Szaktárgyának meleg szeretete mellett nemcsak bámulója lett a vadregényes Székelyföldnek, de székellyé formálódott érzésben és gondolkodásban egyaránt. (…) Természetszeretete késztette arra, hogy a tanulóifjúság művészi érzékének fejlesztése céljából rajzkiállításokat rendezzen, hogy aztán ők is tudjanak gyönyörködni a nagy természetben, Istennek művészi alkotásában. (…) megfestette Majláth püspök, Soó Gáspár, Baróti Szabó Dávid arcképeit, és a beszerzett adatok alapján rekonstruálta az utóbbinak születése házát. És ezeken kívül művészi ecsetét hányszor vette kezébe jótékony célra, szép díszletek készítésére egy-egy műkedvelői előadáshoz” – írta róla a Székely Közélet 1923 júliusában, amikor tanári pályájának 25. évfordulóját ünnepelte az iskola.
Spanyár Pál portréja. Kép forrása: Vofkori György: Székelyudvarhely – Várostörténet képekben (Typografika Kiadó, Békéscsaba, 2009)
Spanyár Pál 62 éves korában, 1936. november 4-én hunyt el Székelyudvarhelyen, sírja a Szent Miklós-hegyi római katolikus temetőben van.
Vofkori György történész Székelyudvarhelyről szóló helytörténeti alapkönyvében több régi képet és rajzot is közöl Spanyárról és munkáiról, illetve Vofkori leánya, Tamás Tímea a gimnázium 2007. évi falinaptárába írt egy visszaemlékezést Spanyár Pálról.
A Spanyár család Nagy-Küküllő partján álló házát az örökösök a kilencvenes évek közepén a Haáz Rezső Múzeumnak adományozták, az épület a Művelődési Házzal szemben, a Benkő József utcában van: ma vendégházként szolgál, de több éve minden nyáron itt tartják a Pulzus elnevezésű művésztábort.
Festményeinek, rajzainak pontos számát nem lehet tudni, mert időről időre újabb Spanyár-munkák kerülnek elő. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum képtára is őriz Spanyár-képeket, vázlatokat, jegyzetfüzeteket, ugyanakkor udvarhelyi magánszemélyek, műgyűjtők is jelentős Spanyár-gyűjteménnyel rendelkeznek, ezekből néhány évvel ezelőtt a városi könyvtárban kiállítást rendeztek.
Kocsmában táncoló székelyek. Spanyár Pál festménye. Kép forrása: Balázs Attila magángyűjteménye
A Tamási Áron Gimnáziumban az említett három nagy kép látható helyen van: az első emelet lépcsőfordulójánál Baróti Szabó Dávid portréja, az igazgatói szobában pedig Sámbár Mátyás (1617–1685) és Soó Gáspár (1854–1918), az iskola egykori vezetői. A gimnázium tulajdonában ezenkívül több mint húsz Spanyár-festmény és rajz van. Laczkó György igazgató közlése szerint az iskola kis épületének felújítása után a főépület első emeletén, a tanári melletti egyik teremben társalgót hoznak létre, ennek falára kerülnek majd az gimnázium egykori híres tanárának képei.
Cikkünkhöz felhasználtuk Vofkori György helytörténész Székelyudvarhely – Várostörténet képekben, id. Péter Attila ny. tanár Egykori tanáraink sírjai című kötetét és Tamás Timea In memoriam Spanyár Pál című írását a gimnázium 2007. évi falinaptárából.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
szóljon hozzá!