Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:41

Árvízriasztás: háromszéki folyó is kiléphet a medréből

17:13

Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak

17:05

Földrengéssel indult a hétvége Székelyföld közelében

17:01

Fotókon mesélik tovább a parajdi sóbánya történetét

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Harminc mentőautót küldtek ki a tömeges ételmérgezéshez, megvan az első tetemes bírság

Tragikus baleset Csíkszereda közelében: 17 éves fiú vesztette életét

Ferenc pápa által kinevezett megyés püspök lesz a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Gálfi Árpádot

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Nicușor Dan: nem kell túl komolyan venni azt, amit Vlagyimir Putyin mond

Megalakult a Tisza-kormány

Múzeumi sztorik: korabeli felcsíki peres ügyek

A két oldal eredeti szövegének olvasását és értelmezését a mellékelt átírások és a latin kifejezések magyar nyelvű fordításai segítik – emelte ki Kósa Béla

Fotó: Gegő Imre

Milyen viták, konfliktusok határozták meg a 18. században a felcsíki emberek mindennapjait, amelyekből aztán peres ügy is lett? Többek között ez is kiderül a Csíki Székely Múzeum régikönyv-gyűjteményében levő, 1738 és 1745 közötti felcsíki peres jegyzőkönyvből. Az októberi hónap tárgya a Felcsíkszéki protokollum.

Péter Beáta

2022. október 05., 18:192022. október 05., 18:19

Mintegy hónappal ezelőtt került a Csíki Székely Múzeum tulajdonába az a felcsíki peres jegyzőkönyv, amely a református egyház levéltárából került elő, és amelynek keletkezése nagyrészt Mária Terézia uralkodása elejére tehető, az 1738 és 1745 közötti időszakra. Hogy a protokollum hogyan került a Brassói Belvárosi Református Egyház levéltárába, nem tudni, de ott az a javaslat született, hogy adományozzák a Csíki Székely Múzeumnak, lévén, hogy felcsíki perekről van szó benne.

Noha a 33 cm magas, becsukva 20 cm, kinyitva 39 cm széles, 466 oldalas, vaknyomásos somlyói bőrkötéses jegyzőkönyv külsejét tekintve igencsak rossz állapotú, minden lapja ép és hiánytalanul megvan. Az elmúlt évszázadokat leginkább a fekete bőrkötés sínylette meg, a könyv gerince is megtűrődött. Szép vízjellel rendelkezik, fóliókra, azaz ívrétekre nyomtatták.

Tartalmát tekintve felcsíkszéki perekről és a különböző ügyekben nyilatkozó tanúk vallomásáról olvashatunk benne.

A kis történetekből, peres ügyekből rendkívül hasznos, helytörténettel kapcsolatos adatok hámozhatóak ki, a történészek számára igencsak fontos adalékokkal. A periódust tekintve a madéfalvi veszedelem előtti időkbe, állapotokba nyerünk bepillantást.

Segítségével megismerhetjük a felcsíki települések 18. századi lakóinak mindennapjait, valamint a társadalmi viszonyokat, amely talán betekintést enged a később kialakult konfliktusok előzményeibe is. Számos perrel találkozunk a birtoklás és rablás témakörében, ezeknek köszönhetően szinte mindegyik felcsíkszéki település megjelenik a kötetben.

A könyv szép vízjellel rendelkezik

Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum

A kötet elején lévő összefoglaló szerint ekkor Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkirálybírója Szárhegyi Lázár Ferenc volt, a peres ügyek tárgyalásai nagyrészt Csíkszépvízen zajlottak. Szenttamási Abaffi Sándor volt az alkirálybíró, a jelenlévő esküdtek: homoródszentmártoni Bíró Gábor, csíkdelnei Incze Sámuel, madéfalvi Zöld János, végül a jegyző szenttamási Boros Ferenc.

A protokollum szerint heti rendszerességgel tartották az üléseket, amelyeken három-öt ügyet tárgyaltak. A jegyzőkönyv kiállított formában egy tetszőleges oldalpárra van kinyitva, a 104-105. oldalakon négy üggyel találkozunk.

„Azért esett erre a választás, mert az itt található kézírás viszonylag olvasható, nincs benne sok áthúzás, nem ütnek át a túloldali szövegek, könnyeben értelmezhető felület.

A másik szempont pedig az volt, hogy ahol természetesen tud nyílni, hogy ezt a megviselt gerincű könyvet ne erőltessük túlságosan” – magyarázta Kósa Béla művészettörténész, a múzeum régikönyv-gyűjteményének kezelője.

Számos perrel találkozunk a birtoklás és rablás témakörében, és szinte mindegyik felcsíkszéki település megjelenik a kötetben

Fotó: Gegő Imre

Az előző, 103. oldalon kezdődő 1741. január 20-ai csíkszépvízi gyűlés harmadik és egyben utolsó tárgyalt ügyét a 104. oldalon jegyezték le. Árapataki Geréb Antal perbe hívta csíkszenttamási néhai Abaffi László özvegyét, Boros Annát, azt állítva, hogy néhai urától voltak olyan birtokai, mint Csíkrákoson a Kováts György birtoka és Csíktaplocán a Tekse Szege nevű kaszáló, melyeket Geréb Antal néhai apja szerződéssel adott át nekik. Mivel az örökösök elismerték a felperes igazát, át is adták a rákosi birtokot. A Tekse Szege kaszáló esetében az örökösök a tényleges birtokos ellen kellett volna eljárjon, így tiltakoztak. A felperes erre azt válaszolta, hogy akié a haszon, azé legyen a fizetség is. Az ítélet szerint, mivel néhai Abaffi László minden java az özvegyére és mellette levő gyermekére maradt, első feleségétől való gyermekeinek semmi sem jutott, sőt, meg sem tartotta őket maga mellett, a birtokok utáni három évi jövedelmet és költséget fizesse az alperes a felperesnek, ha további kérdések vannak, intézzék egymás között megtartva az eddigi határozatokat.

A 105. oldalon a következő, 1741. január 28-ai csíkszépvízi gyűlés három ügyét jegyezték le. Az elsőben Kristály Miklósné hitbérének mennyiségéről határoznak.

„Causa levata in Szépvíz, Die 28va Januar(ii) 1741. Kristály Miklósné az urra jószágában ben marad életéig s azok az földek is kezinél maradnak, mellyeket néhai urával edgyüt váltottak volt ki. Az adósságot penig az jószág a kié marad, a fizesse meg, s interezze, dossában is excindáltatik Kristály Miklósnénak az két fordulóra két dara(b) föld. Az marhák penig Kristállyn(a)k maradnak s az tilalom felszabadul.”

Izgalmas időutazás a protokollum tartalmát tanulmányozni

Fotó: Gegő Imre

A másodikban csíkrákosi Veres András és János perelik becsületsértésért Máthé Györgyné Ilonát, az ítéletet elnapolták:

„CsíkiRákosi Veres András és János ut A(ctoro)k proclamáltaták az I(nc)tát de eadem Mathe Györgynét Ilonát állítván ellenne, hogy az elmúlt nyáron T(ekintetes) N(emzetes) Cserei János uram kalákájában, de die protestatur, az edgyik A(ctor)t Tolvajnak az másik A(ctor)t Tolvaj Attyájá/únak diffamálta. Ideo aszt kívánnyák, külön-külön homagiumokon convincáltassék érette toties quoties költséginek, fáratságok(na)k refusiójával. Mivel pro Incta nemo Deliber(atum) convincit(ur.) juxta ac-qui(si)t(i)onem Actor(um) Prohibet(ur) eodem die.”

A harmadikban a Csíkdelnén lakó Bánffi Miklós cigány, gr. Királyhalmi Petki Dávid jobbágya pereli delnei Ladó Bartalist harmadmagával, lovának istállóbéli elvesztéséért. Kártérítési ítélet születik.

A 466 oldalas vaknyomásos somlyói bőrkötéses jegyzőkönyv külsejét tekintve igencsak rossz állapotú, de minden lapja ép, és hiánytalanul megvan

Fotó: Gegő Imre

A kiállított jegyzőkönyv egy sorozat része, korábban és utána is születtek ilyenek, a Csíki Székely Múzeum gyűjteményében is található néhány. „Van elődje is, utóda is, van, ami megmaradt, van, amiről tudunk, és vannak olyanok is, amelyek – reményeink szerint – még lappanganak. Ez egy sorozat része, amikor betelt az egyik könyv, nyitották a másikat. Megtudjuk belőlük, hogy ezek a bírói testületek a különböző időszakokban hogyan működtek, kikből állt össze, milyen sűrűn tartották a gyűléseket és hol. Az is kiderül, hogy milyen típusú ügyeket tárgyaltak. Az esetek tárgyalása során sok személynév szerepel benne, és ezek az ügyek általában valamilyen viszonyt is tükröznek, nagyon sok esetben rokonsági viszonyt, mert ugyanabból a családból voltak érdekeltek egy-egy ilyen ügyben.

Tehát a családfakutatás miatt is fontos. Azon kívül megtudjuk jónéhány embernek a státusát, hivatalát, hogy milyen címmel, ranggal rendelkezett, mi volt a foglalkozása, tehát valamennyire a társadalmi rétegződést is megismerjük ebből. Minimálisan az etnikai összetételt is, rálátunk az állandóan változó birtokviszonyokra.

Természetesen ezekből azt látjuk, ami nem ment könnyen. Mert ahol családon belül meg tudtak egyezni, azok az ügyek nem kerültek ide. Megismerjük továbbá a helyneveket. Ha földbirtokokról van szó, meghatározták, hogy hol találhatóak. Dűlőnevek, településnevek jelennek meg, azon kívül több esetben megemlítik a szomszédokat is. Nagyon sok olyan ügy van, amit nem egy ülésen tárgyaltak, hanem több ülésen keresztül is. Elkezdődött az ügy tárgyalása, kiderült, hogy még tanúkat kell esetleg hívni, azokat a következő valamelyik gyűlésre oda kell rendelni, és megint felvették az ügy fonalát. Tehát akkor is voltak olyan ügyek, amelyek egyből nem oldódtak meg” – mutatott rá Kósa Béla.

A két oldal eredeti szövegének olvasását és értelmezését a mellékelt átírások és a latin kifejezések magyar nyelvű fordításai segítik.

A protokollumot a látogatók a jegypénztárnál az erre a célra kialakított részen és tárlóban tekinthetik meg keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.

korábban írtuk

Múzeumi sztorik: hogy került Erdélybe a doromb?

A közelgő Csíkszeredai Régizene Fesztiválra hangolódva, amelynek a központi témája a természet, ezúttal a doromb kerül a figyelem központjába. A Csíki Székely Múzeumban több, a különböző régészeti ásatások során előkerült dorombot őriznek.

korábban írtuk

Múzeumi sztorik: a kiváltságos mezőváros

Egy 17. századi levéltári anyagot választott augusztusban a Csíki Székely Múzeum a hónap tárgyának, amely fontos információkat tartalmaz a város történetére, alakulására nézve. Sorozatunk második részében ezt mutatjuk be.

korábban írtuk

Múzeumi sztorik: tintaedény iskolakezdésre

Egy írás- és iskolatörténeti tárgyat választottak szeptemberben a hónap műtárgyává a Csíki Székely Múzeumban: az intézmény néprajzi raktárából egy 1783-ból származó csíkvacsárcsi kalamárist emeltek most ki. Folytatjuk a múzeumi sztorik sorozatunkat.