Múzeumi sztorik: a kiváltságos mezőváros
A hónap tárgya a Csíki Székely Múzeumban
Fotó: Gegő Imre
Egy 17. századi levéltári anyagot választott augusztusban a Csíki Székely Múzeum a hónap tárgyának, amely fontos információkat tartalmaz a város történetére, alakulására nézve. Sorozatunk második részében ezt mutatjuk be.
Péter Beáta
2022. augusztus 03., 17:552022. augusztus 03., 17:55
2022. augusztus 03., 18:412022. augusztus 03., 18:41
Csíkszeredában minden év augusztus első hétvégéjén rendezvénysorozattal ünneplik a város első hivatalos utalását, ugyanis Izabella királynő 1558. augusztus 5-én, Tordán kiadott kiváltságlevelében említi először mezővárosként Csíkszeredát.
A Csíkszeredai Városnapokhoz kapcsolódik tehát augusztusban a Csíki Székely Múzeum által elindított A hónap tárgya elnevezésű kezdeményezés. Ezúttal I. Apafi Mihálynak a város számára kiadott kiváltságlevele kerül a figyelem központjába, hiszen az eredeti dokumentum 2010-től a csíki múzeum tulajdonában van. Azért is kiemelt fontosságú ez az 1670-ben kiadott kiváltságlevél, mert tartalmazza azon korábbi oklevelek tartalmát, amelyek vagy nem maradtak fenn, vagy valamelyik levéltárban lappanganak.
Mindezek a kiváltságok segítették a város gazdasági fejlődését, a település lakosságának a növekedését – tudtuk meg Karda-Markaly Aranka történésztől, a múzeum igazgatójától.
Az eredeti dokumentum a Csíki Székely Múzeum tulajdonában van
Fotó: Gegő Imre
„Izabella királyné 1558-as oklevelét később Erdély fejedelmei, köztük 1606-ban Rákóczi Zsigmond, majd 1608-ban Báthori Gábor erősítette meg. Bethlen Gábor fejedelem trónra kerülését követően elvette a város kiváltságait. A települést hű szolgájának, Mikó Ferencnek adományozta, akit közben Csíkszék főkapitányává is kinevezett. A háromszéki Hídvégről származó nemes idegennek számított, ezért az elöljárói tisztség betöltéséhez helyi birtokokra volt szüksége. Ezzel is magyarázható a település eladományozása” – magyarázta.
korábban írtuk
Múzeumi sztorik: hogy került Erdélybe a doromb?
A közelgő Csíkszeredai Régizene Fesztiválra hangolódva, amelynek a központi témája a természet, ezúttal a doromb kerül a figyelem központjába. A Csíki Székely Múzeumban több, a különböző régészeti ásatások során előkerült dorombot őriznek.
Rámutatott, a másik ok feltehetően a Mikó-vár építéséhez köthető, amelyhez anyagi forrásokra és munkaerőre is szükség volt. A fejedelem, aki ekkoriban a székelyek eljobbágyosodását igyekezett megakadályozni, a fent említett okokból kifolyólag a város jövedelmeit mégis az új földesúrnak adományozta.
Karda-Markaly Aranka történész, múzeumigazgató
Fotó: Gegő Imre
„A jobbágysorba került városi polgárok kötelesek voltak részt venni a vár építésében. Mikó Ferenc 1635-ös halálát követően a városlakók I. Rákóczi Györgyhöz fordultak a korábbi jogaik visszaszerzése érdekében. A fejedelem még abban az évben visszaadta a korábban szerzett kiváltságokat, amelyeket fia, II. Rákóczi György adománylevelében újra megerősített. I. Apafi Mihály által 1670-ben Csíkszereda mezővárosnak adományozott kiváltságlevele egyben tartalmazza az összes korábbi fejedelemtől kapott oklevelek szövegeit is. A fent említett oklevelek nem maradtak fenn az utókor számára, szövegüket az Apafi Mihály által kibocsátott eredeti oklevélből ismerhetjük meg, amelyet a Csíki Székely Múzeum levéltári gyűjteményében őrzünk.”
Ezúttal I. Apafi Mihály a város számára kiadott kiváltságlevele kerül a figyelem központjába
Fotó: Gegő Imre
A hétoldalas kiváltságlevelet a látogatók a jegypénztárnál az erre a célra kialakított részen és tárlóban tekinthetik meg.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában
Házi granola – videó
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
Házi granola – videó
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
Gyors és finom almás sütemény
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
Gyors és finom almás sütemény
Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
Mátrai borzaska – videó
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Mátrai borzaska – videó
Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások
Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!