
A hónap tárgya a Csíki Székely Múzeumban
Fotó: Gegő Imre
Egy 17. századi levéltári anyagot választott augusztusban a Csíki Székely Múzeum a hónap tárgyának, amely fontos információkat tartalmaz a város történetére, alakulására nézve. Sorozatunk második részében ezt mutatjuk be.
2022. augusztus 03., 17:552022. augusztus 03., 17:55
2022. augusztus 03., 18:412022. augusztus 03., 18:41
Csíkszeredában minden év augusztus első hétvégéjén rendezvénysorozattal ünneplik a város első hivatalos utalását, ugyanis Izabella királynő 1558. augusztus 5-én, Tordán kiadott kiváltságlevelében említi először mezővárosként Csíkszeredát.
A Csíkszeredai Városnapokhoz kapcsolódik tehát augusztusban a Csíki Székely Múzeum által elindított A hónap tárgya elnevezésű kezdeményezés. Ezúttal I. Apafi Mihálynak a város számára kiadott kiváltságlevele kerül a figyelem központjába, hiszen az eredeti dokumentum 2010-től a csíki múzeum tulajdonában van. Azért is kiemelt fontosságú ez az 1670-ben kiadott kiváltságlevél, mert tartalmazza azon korábbi oklevelek tartalmát, amelyek vagy nem maradtak fenn, vagy valamelyik levéltárban lappanganak.
Mindezek a kiváltságok segítették a város gazdasági fejlődését, a település lakosságának a növekedését – tudtuk meg Karda-Markaly Aranka történésztől, a múzeum igazgatójától.
Az eredeti dokumentum a Csíki Székely Múzeum tulajdonában van
Fotó: Gegő Imre
„Izabella királyné 1558-as oklevelét később Erdély fejedelmei, köztük 1606-ban Rákóczi Zsigmond, majd 1608-ban Báthori Gábor erősítette meg. Bethlen Gábor fejedelem trónra kerülését követően elvette a város kiváltságait. A települést hű szolgájának, Mikó Ferencnek adományozta, akit közben Csíkszék főkapitányává is kinevezett. A háromszéki Hídvégről származó nemes idegennek számított, ezért az elöljárói tisztség betöltéséhez helyi birtokokra volt szüksége. Ezzel is magyarázható a település eladományozása” – magyarázta.

A közelgő Csíkszeredai Régizene Fesztiválra hangolódva, amelynek a központi témája a természet, ezúttal a doromb kerül a figyelem központjába. A Csíki Székely Múzeumban több, a különböző régészeti ásatások során előkerült dorombot őriznek.
Rámutatott, a másik ok feltehetően a Mikó-vár építéséhez köthető, amelyhez anyagi forrásokra és munkaerőre is szükség volt. A fejedelem, aki ekkoriban a székelyek eljobbágyosodását igyekezett megakadályozni, a fent említett okokból kifolyólag a város jövedelmeit mégis az új földesúrnak adományozta.
Karda-Markaly Aranka történész, múzeumigazgató
Fotó: Gegő Imre
„A jobbágysorba került városi polgárok kötelesek voltak részt venni a vár építésében. Mikó Ferenc 1635-ös halálát követően a városlakók I. Rákóczi Györgyhöz fordultak a korábbi jogaik visszaszerzése érdekében. A fejedelem még abban az évben visszaadta a korábban szerzett kiváltságokat, amelyeket fia, II. Rákóczi György adománylevelében újra megerősített. I. Apafi Mihály által 1670-ben Csíkszereda mezővárosnak adományozott kiváltságlevele egyben tartalmazza az összes korábbi fejedelemtől kapott oklevelek szövegeit is. A fent említett oklevelek nem maradtak fenn az utókor számára, szövegüket az Apafi Mihály által kibocsátott eredeti oklevélből ismerhetjük meg, amelyet a Csíki Székely Múzeum levéltári gyűjteményében őrzünk.”
Ezúttal I. Apafi Mihály a város számára kiadott kiváltságlevele kerül a figyelem központjába
Fotó: Gegő Imre
A hétoldalas kiváltságlevelet a látogatók a jegypénztárnál az erre a célra kialakított részen és tárlóban tekinthetik meg.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!