
A hónap tárgya a Csíki Székely Múzeumban
Fotó: Gegő Imre
Egy 17. századi levéltári anyagot választott augusztusban a Csíki Székely Múzeum a hónap tárgyának, amely fontos információkat tartalmaz a város történetére, alakulására nézve. Sorozatunk második részében ezt mutatjuk be.
2022. augusztus 03., 17:552022. augusztus 03., 17:55
2022. augusztus 03., 18:412022. augusztus 03., 18:41
Csíkszeredában minden év augusztus első hétvégéjén rendezvénysorozattal ünneplik a város első hivatalos utalását, ugyanis Izabella királynő 1558. augusztus 5-én, Tordán kiadott kiváltságlevelében említi először mezővárosként Csíkszeredát.
A Csíkszeredai Városnapokhoz kapcsolódik tehát augusztusban a Csíki Székely Múzeum által elindított A hónap tárgya elnevezésű kezdeményezés. Ezúttal I. Apafi Mihálynak a város számára kiadott kiváltságlevele kerül a figyelem központjába, hiszen az eredeti dokumentum 2010-től a csíki múzeum tulajdonában van. Azért is kiemelt fontosságú ez az 1670-ben kiadott kiváltságlevél, mert tartalmazza azon korábbi oklevelek tartalmát, amelyek vagy nem maradtak fenn, vagy valamelyik levéltárban lappanganak.
Mindezek a kiváltságok segítették a város gazdasági fejlődését, a település lakosságának a növekedését – tudtuk meg Karda-Markaly Aranka történésztől, a múzeum igazgatójától.
Az eredeti dokumentum a Csíki Székely Múzeum tulajdonában van
Fotó: Gegő Imre
„Izabella királyné 1558-as oklevelét később Erdély fejedelmei, köztük 1606-ban Rákóczi Zsigmond, majd 1608-ban Báthori Gábor erősítette meg. Bethlen Gábor fejedelem trónra kerülését követően elvette a város kiváltságait. A települést hű szolgájának, Mikó Ferencnek adományozta, akit közben Csíkszék főkapitányává is kinevezett. A háromszéki Hídvégről származó nemes idegennek számított, ezért az elöljárói tisztség betöltéséhez helyi birtokokra volt szüksége. Ezzel is magyarázható a település eladományozása” – magyarázta.

A közelgő Csíkszeredai Régizene Fesztiválra hangolódva, amelynek a központi témája a természet, ezúttal a doromb kerül a figyelem központjába. A Csíki Székely Múzeumban több, a különböző régészeti ásatások során előkerült dorombot őriznek.
Rámutatott, a másik ok feltehetően a Mikó-vár építéséhez köthető, amelyhez anyagi forrásokra és munkaerőre is szükség volt. A fejedelem, aki ekkoriban a székelyek eljobbágyosodását igyekezett megakadályozni, a fent említett okokból kifolyólag a város jövedelmeit mégis az új földesúrnak adományozta.
Karda-Markaly Aranka történész, múzeumigazgató
Fotó: Gegő Imre
„A jobbágysorba került városi polgárok kötelesek voltak részt venni a vár építésében. Mikó Ferenc 1635-ös halálát követően a városlakók I. Rákóczi Györgyhöz fordultak a korábbi jogaik visszaszerzése érdekében. A fejedelem még abban az évben visszaadta a korábban szerzett kiváltságokat, amelyeket fia, II. Rákóczi György adománylevelében újra megerősített. I. Apafi Mihály által 1670-ben Csíkszereda mezővárosnak adományozott kiváltságlevele egyben tartalmazza az összes korábbi fejedelemtől kapott oklevelek szövegeit is. A fent említett oklevelek nem maradtak fenn az utókor számára, szövegüket az Apafi Mihály által kibocsátott eredeti oklevélből ismerhetjük meg, amelyet a Csíki Székely Múzeum levéltári gyűjteményében őrzünk.”
Ezúttal I. Apafi Mihály a város számára kiadott kiváltságlevele kerül a figyelem központjába
Fotó: Gegő Imre
A hétoldalas kiváltságlevelet a látogatók a jegypénztárnál az erre a célra kialakított részen és tárlóban tekinthetik meg.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!