
Ezúttal az iskolakezdéshez kötődő tárgyat választottak ki a Csíki Székely Múzeumban
Fotó: Gegő Imre
Egy írás- és iskolatörténeti tárgyat választottak szeptemberben a hónap műtárgyává a Csíki Székely Múzeumban: az intézmény néprajzi raktárából egy 1783-ból származó csíkvacsárcsi kalamárist emeltek most ki. Folytatjuk a múzeumi sztorik sorozatunkat.
2022. szeptember 07., 18:172022. szeptember 07., 18:17
A kalamáris a középkori latin calamariumból képzett szó, és tintaedényt, tintatartót jelent. A calamarium pedig a calamus szóra vezethető vissza, aminek nád, írónád a jelentése. Az írónádat az ókori Rómában az írnok a viaszos tábla megírásához használta, és saját kezűleg vágta meg.
A kalamárisok használatával egyidőben használták a lúdtollat, mint író alkalmatosságot – mutatott rá Málnási Levente néprajzos-muzeológus. Tőle tudjuk, hogy kezdetben a kalamáris egyszerű szarv volt, amelyet az írópolc nyílásába dugtak, de ha az írnok útra kelt, az övére kötött bőrtokban hordta. A kalamárist később az írópultra, íróasztalra feldőlés nélkül állítható formájúra alakították ki.
A kalamáris nem csak dísze volt a szobának, hanem komoly leltári értéket is képezhetett – véli Málnási Levente
Fotó: Gegő Imre
Az egyszerűbb, népi cserépkalamárisokat ólommázas lapokból formálták meg. Az ilyen tintatartók hasáb vagy szív alakúak voltak. A rézből vagy a főurak számára ezüstből, díszes kivitelezésben készült kalamárist nem házilag készítették, hanem kereskedőktől szerezték be. Ezeket a darabokat már ajándékként is vásárolták. A Nádasdiak 1540–1550-es számadásaiban olvasható: „1545. Septembris. 23. Az nap uöttem asszonomnak eg klamarist Pragaba es eg ollot bele eg forinton es tizen nolcz penzen…” Ilyen módon a kalamáris nem csak dísze volt a szobának, hanem komoly leltári értéket is képezhetett – véli Málnási Levente.
A Csíki Székely Múzeum néprajzi raktárában található ólommázas cserépkalamáris 1783-ból származik
Fotó: Gegő Imre
Kazinczy Ferenc 1812-ben így írt a kalamárisról: „Fa, szaru és kivált metallicus kalamárist tartani nem kell. A’ fa sokat feliszik, a’ réz vagy vas ’s ezüst kalamáris veressé teszi a’ tintát. Az üveg és porcellán kalamárisnál nincs jobb. Nem issza el a’ tintát ’s el nem rontja.” Író ember, aki folyamatosan használta ezeket az eszközöket, jobban tudta, hogy milyen anyagból készüljenek, mint az az arisztokrata, aki leginkább ajándékként vásárolta meg.
A kalamárisokban általában két edény volt, az egyik tinta tárolására, a másik a porzó – ezzel hintették be a frissen írt szöveget, hogy ne kenődjön el. A vacsárcsi kalamáris is kétosztatú, a tetején két, egymástól fallal elválasztott lyuk található, amelyekbe henger alakú, peremes edénykék illeszkedtek, viszont esetünkben már csak a tintásedény van meg, a porzó hiányzik. A kalamárishoz tartozik még egy írónád is. Az edényt nem díszítették különösebben, az előlapján szerepel az 1783-as évszám. A kalamáris használói a helyi iskola mindenkori tanítói lehettek.”
A csíkvacsárcsi kalamáris használói a helyi iskola mindenkori tanítói lehettek
Fotó: Gegő Imre
A különleges darabot a látogatók a jegypénztárnál erre a célra kialakított részen tekinthetik meg.

A közelgő Csíkszeredai Régizene Fesztiválra hangolódva, amelynek a központi témája a természet, ezúttal a doromb kerül a figyelem központjába. A Csíki Székely Múzeumban több, a különböző régészeti ásatások során előkerült dorombot őriznek.

Egy 17. századi levéltári anyagot választott augusztusban a Csíki Székely Múzeum a hónap tárgyának, amely fontos információkat tartalmaz a város történetére, alakulására nézve. Sorozatunk második részében ezt mutatjuk be.
A növények szépen fejlődnek a napsütötte napoknak köszönhetően. Ez a mérgező növények megjelenését is jelenti, ezúttal kettővel is megismerkedünk. A pirosló hunyor és a martilapu kettős hatását, de a hagymaszagú kányazsombort is bemutatjuk.
Hogyan találkozott a nagy mesemondó egy trafikosné aranyszőke hajú lányával, majd hogyan vallott szerelmet neki? Miként lett házasság ebből, hová indultak nászútra? És miről leveleztek egymással? Ez is kiderül a Székely Menyasszony kiállításon.
Kevés olyan étel van, amely ennyire egyszerű alapanyagokból hoz ki ennyire gazdag ízvilágot. A saltimbocca eredetileg borjúhúsból készül, zsályával és sonkával, de csirkemellből is fantasztikusan működik.
Kevés alapanyag utazta be úgy a világ konyháit, mint a bab: egyszerre a szegények eledele és ikonikus fogások lelke. De hogyan lett a paszulyból globális gasztronómiai történet?
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Az ősi japán és koreai kerámiaművészet világába kalauzolja el a látogatókat Máthé Lóránt-Pál keramikus székelyudvarhelyi kiállítása.
A reggelt egy ropogós pestós melegszendviccsel kezdjük, uzsonnára egy könnyű, áfonyás görög joghurtos finomság kerül az asztalra. Ebédre egy ázsiai ízvilágú, zöldséges csirkét készítettünk, a napot egy egyszerű, mégis ízletes vacsorával zárjuk.
Virág helyett egy fontos kérdés: ki viszi a háztartás terhét? Sipos Katalin kutatása több mint ötszáz válaszadó tapasztalatán keresztül mutatja meg, mennyi „láthatatlan munka” hárul ma is a nőkre.
Két történelmi kataklizma, egy eltűnt világ és egy mitikus hely emlékezete: Csíkszeredában mutatták be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, ahol a beszélgetés az irodalom, az emlékezet és az identitás kérdéseit is felnyitotta.
Reggelire, tízóraira kiváló választás ez a könnyen elkészíthető kifli – nálunk a kedvenc hagymás sajtomhoz készült.
szóljon hozzá!