
Ezúttal az iskolakezdéshez kötődő tárgyat választottak ki a Csíki Székely Múzeumban
Fotó: Gegő Imre
Egy írás- és iskolatörténeti tárgyat választottak szeptemberben a hónap műtárgyává a Csíki Székely Múzeumban: az intézmény néprajzi raktárából egy 1783-ból származó csíkvacsárcsi kalamárist emeltek most ki. Folytatjuk a múzeumi sztorik sorozatunkat.
2022. szeptember 07., 18:172022. szeptember 07., 18:17
A kalamáris a középkori latin calamariumból képzett szó, és tintaedényt, tintatartót jelent. A calamarium pedig a calamus szóra vezethető vissza, aminek nád, írónád a jelentése. Az írónádat az ókori Rómában az írnok a viaszos tábla megírásához használta, és saját kezűleg vágta meg.
A kalamárisok használatával egyidőben használták a lúdtollat, mint író alkalmatosságot – mutatott rá Málnási Levente néprajzos-muzeológus. Tőle tudjuk, hogy kezdetben a kalamáris egyszerű szarv volt, amelyet az írópolc nyílásába dugtak, de ha az írnok útra kelt, az övére kötött bőrtokban hordta. A kalamárist később az írópultra, íróasztalra feldőlés nélkül állítható formájúra alakították ki.
A kalamáris nem csak dísze volt a szobának, hanem komoly leltári értéket is képezhetett – véli Málnási Levente
Fotó: Gegő Imre
Az egyszerűbb, népi cserépkalamárisokat ólommázas lapokból formálták meg. Az ilyen tintatartók hasáb vagy szív alakúak voltak. A rézből vagy a főurak számára ezüstből, díszes kivitelezésben készült kalamárist nem házilag készítették, hanem kereskedőktől szerezték be. Ezeket a darabokat már ajándékként is vásárolták. A Nádasdiak 1540–1550-es számadásaiban olvasható: „1545. Septembris. 23. Az nap uöttem asszonomnak eg klamarist Pragaba es eg ollot bele eg forinton es tizen nolcz penzen…” Ilyen módon a kalamáris nem csak dísze volt a szobának, hanem komoly leltári értéket is képezhetett – véli Málnási Levente.
A Csíki Székely Múzeum néprajzi raktárában található ólommázas cserépkalamáris 1783-ból származik
Fotó: Gegő Imre
Kazinczy Ferenc 1812-ben így írt a kalamárisról: „Fa, szaru és kivált metallicus kalamárist tartani nem kell. A’ fa sokat feliszik, a’ réz vagy vas ’s ezüst kalamáris veressé teszi a’ tintát. Az üveg és porcellán kalamárisnál nincs jobb. Nem issza el a’ tintát ’s el nem rontja.” Író ember, aki folyamatosan használta ezeket az eszközöket, jobban tudta, hogy milyen anyagból készüljenek, mint az az arisztokrata, aki leginkább ajándékként vásárolta meg.
A kalamárisokban általában két edény volt, az egyik tinta tárolására, a másik a porzó – ezzel hintették be a frissen írt szöveget, hogy ne kenődjön el. A vacsárcsi kalamáris is kétosztatú, a tetején két, egymástól fallal elválasztott lyuk található, amelyekbe henger alakú, peremes edénykék illeszkedtek, viszont esetünkben már csak a tintásedény van meg, a porzó hiányzik. A kalamárishoz tartozik még egy írónád is. Az edényt nem díszítették különösebben, az előlapján szerepel az 1783-as évszám. A kalamáris használói a helyi iskola mindenkori tanítói lehettek.”
A csíkvacsárcsi kalamáris használói a helyi iskola mindenkori tanítói lehettek
Fotó: Gegő Imre
A különleges darabot a látogatók a jegypénztárnál erre a célra kialakított részen tekinthetik meg.

A közelgő Csíkszeredai Régizene Fesztiválra hangolódva, amelynek a központi témája a természet, ezúttal a doromb kerül a figyelem központjába. A Csíki Székely Múzeumban több, a különböző régészeti ásatások során előkerült dorombot őriznek.

Egy 17. századi levéltári anyagot választott augusztusban a Csíki Székely Múzeum a hónap tárgyának, amely fontos információkat tartalmaz a város történetére, alakulására nézve. Sorozatunk második részében ezt mutatjuk be.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!