
Ezúttal az iskolakezdéshez kötődő tárgyat választottak ki a Csíki Székely Múzeumban
Fotó: Gegő Imre
Egy írás- és iskolatörténeti tárgyat választottak szeptemberben a hónap műtárgyává a Csíki Székely Múzeumban: az intézmény néprajzi raktárából egy 1783-ból származó csíkvacsárcsi kalamárist emeltek most ki. Folytatjuk a múzeumi sztorik sorozatunkat.
2022. szeptember 07., 18:172022. szeptember 07., 18:17
A kalamáris a középkori latin calamariumból képzett szó, és tintaedényt, tintatartót jelent. A calamarium pedig a calamus szóra vezethető vissza, aminek nád, írónád a jelentése. Az írónádat az ókori Rómában az írnok a viaszos tábla megírásához használta, és saját kezűleg vágta meg.
A kalamárisok használatával egyidőben használták a lúdtollat, mint író alkalmatosságot – mutatott rá Málnási Levente néprajzos-muzeológus. Tőle tudjuk, hogy kezdetben a kalamáris egyszerű szarv volt, amelyet az írópolc nyílásába dugtak, de ha az írnok útra kelt, az övére kötött bőrtokban hordta. A kalamárist később az írópultra, íróasztalra feldőlés nélkül állítható formájúra alakították ki.
A kalamáris nem csak dísze volt a szobának, hanem komoly leltári értéket is képezhetett – véli Málnási Levente
Fotó: Gegő Imre
Az egyszerűbb, népi cserépkalamárisokat ólommázas lapokból formálták meg. Az ilyen tintatartók hasáb vagy szív alakúak voltak. A rézből vagy a főurak számára ezüstből, díszes kivitelezésben készült kalamárist nem házilag készítették, hanem kereskedőktől szerezték be. Ezeket a darabokat már ajándékként is vásárolták. A Nádasdiak 1540–1550-es számadásaiban olvasható: „1545. Septembris. 23. Az nap uöttem asszonomnak eg klamarist Pragaba es eg ollot bele eg forinton es tizen nolcz penzen…” Ilyen módon a kalamáris nem csak dísze volt a szobának, hanem komoly leltári értéket is képezhetett – véli Málnási Levente.
A Csíki Székely Múzeum néprajzi raktárában található ólommázas cserépkalamáris 1783-ból származik
Fotó: Gegő Imre
Kazinczy Ferenc 1812-ben így írt a kalamárisról: „Fa, szaru és kivált metallicus kalamárist tartani nem kell. A’ fa sokat feliszik, a’ réz vagy vas ’s ezüst kalamáris veressé teszi a’ tintát. Az üveg és porcellán kalamárisnál nincs jobb. Nem issza el a’ tintát ’s el nem rontja.” Író ember, aki folyamatosan használta ezeket az eszközöket, jobban tudta, hogy milyen anyagból készüljenek, mint az az arisztokrata, aki leginkább ajándékként vásárolta meg.
A kalamárisokban általában két edény volt, az egyik tinta tárolására, a másik a porzó – ezzel hintették be a frissen írt szöveget, hogy ne kenődjön el. A vacsárcsi kalamáris is kétosztatú, a tetején két, egymástól fallal elválasztott lyuk található, amelyekbe henger alakú, peremes edénykék illeszkedtek, viszont esetünkben már csak a tintásedény van meg, a porzó hiányzik. A kalamárishoz tartozik még egy írónád is. Az edényt nem díszítették különösebben, az előlapján szerepel az 1783-as évszám. A kalamáris használói a helyi iskola mindenkori tanítói lehettek.”
A csíkvacsárcsi kalamáris használói a helyi iskola mindenkori tanítói lehettek
Fotó: Gegő Imre
A különleges darabot a látogatók a jegypénztárnál erre a célra kialakított részen tekinthetik meg.

A közelgő Csíkszeredai Régizene Fesztiválra hangolódva, amelynek a központi témája a természet, ezúttal a doromb kerül a figyelem központjába. A Csíki Székely Múzeumban több, a különböző régészeti ásatások során előkerült dorombot őriznek.

Egy 17. századi levéltári anyagot választott augusztusban a Csíki Székely Múzeum a hónap tárgyának, amely fontos információkat tartalmaz a város történetére, alakulására nézve. Sorozatunk második részében ezt mutatjuk be.
Ez a menü egyszerű, mégis változatos fogásokkal kíséri végig a napot – a reggelitől a vacsoráig. Olyan ételeket tartalmaz, amelyek gyorsan elkészíthetőek, mégis jól ötvözik a megszokott alapanyagokat egy kis frissességgel.
Korai reggelik, bográcsban rotyogó ebédek és strandos junk food: Kanabé Dávid mesélt a Csíkszentsimoni Ifjúsági Zenekar turnés étkezéseiről, ahol a túlélés, a csapatmunka és a Balaton ízei találkoznak.
Sokoldalú művész, művészetszervező, akinek az évek során a figyelme egyre inkább a lényegi kérdések felé fordult. A Jelenlét házigazdája, Túros Eszter művészettörténész vendége ezúttal Verebes György Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész.
Azok a jó mesék, amelyek megőriztek valamit aktualitásukból, tehát örökérvényű tanulságokkal bírnak – véli Dávid Péter rendező, akivel a bábszínház világnapja és Janikovszky Éva születésének centenáriuma apropóján beszélgettünk.
Az aranytej az utóbbi években kedvenccé vált az egészségtudatos konyhákban, hiszen ez a meleg, fűszeres ital számos jótékony hatással bír a szervezetre. Nevét élénksárga színéről kapta, amelyet a kurkuma ad neki.
Egy egyszerű, gyorsan elkészíthető paradicsomleves, melyet a levesbetét tesz különlegessé.
Nem így kezdődik egy kiállításmegnyitó. Egy mondattal azonban minden megváltozott: Halász Péter aznap reggel meghalt. Csíkszeredában az életmű bemutatása egy időben vált búcsúvá és végleges lezárássá. A kör bezárult.
A medvehagymaszezon érkezéséig érdemes megismerkednünk a kígyóhagymával. Ez az aromás fűszernövény sokféle étel különleges kiegészítője lehet. Az ibolyák sem csupán illatukkal hódítanak, virágaikból meglepően számtalan finomság készíthető.
Képesek vagyunk-e valóban meghallani egymást, mielőtt ítéletet mondunk? Ezt a kérdést állítja a középpontba a Csíki Játékszín legújabb előadása, a 12 dühös ember. A tizenkettők közül két szereplővel, Veress Alberttel és Kitay Leventtel beszélgettünk.
Egy klasszikus tapas receptjét mutatjuk, amely garantáltan feldobja a közösen töltött családi, baráti esték hangulatát.
szóljon hozzá!