
Mint a mesében: öreg szülők, kilenc fiúgyermek
Fotó: Forrás: Balázs Lajos
Gyermek nélkül nincs család, a gyermek tulajdonképpen a család szinonimája volt – mutatott rá Balázs Lajos, aki több mint negyven éven át kutatta az emberi élet sorsfordulóihoz köthető szokásokat Csíkszentdomokoson. Miért várták jobban a fiúgyermeket, mint a lányt? Hogyan viszonyult az apa a várandós vagy gyermekágyas feleségéhez a paraszti társadalomban? Ezekről is beszélgettünk a néprajzkutatóval.
2022. október 27., 18:502022. október 27., 18:50
Csíkszentdomokosra és a székely társadalomra jellemző volt, hogy család nélkül nem ér semmit az élet, nincs perspektíva. Kölcsönösen hibáztatták egymást a házastársak, ha hosszú idő után sem lett gyermekük. De többnyire mégiscsak a nőt okolták, nehezen barátkoztak meg a gondolattal, hogy esetleg a férfi magtalan – magyarázta Balázs Lajos.
„A férfiembernek mindenképp sokkal fontosabb volt, hogy gyermek szülessen a családban, a fiúvárás különösképpen fontos volt és társadalmilag determinált visszamenőleg több száz évvel. Társadalmi szükséglet is határozta, hogy mit vártak és mire van szükség. A család fenntartásában a feladatok, belső feladatok végzésében a férfi nagyobb szerepet játszott, hiszen a gazdaságot, a földet, a birtokot ő vette át. A nő, a leánygyermek nem volt képes a birtok, a ház öröklésére, erre a férfi predestinált, neki ez volt a küldetése.
Egy tágabb társadalmi, akár állampolitikai szempontból is fontos volt a férfiak többségének a biztosítása, a hadviselés, katonáskodás szempontjából. Feldicsérték a menyecskét, ha fiúgyermeket szült.” Hozzátette, a szántást, a vetést, az erdőviselést, a létfentartásnak, a család életben tartása működtetésének a szempontjából a nehéz munkákat mind a férfiak végezték. Szükség esetén volt eset persze, hogy az asszonynak át kellett vállalnia.
Az első, amire különösképpen ráfigyeltek, hogy kire hasonlít, hogy a „miénk fajta-e”. Volt, amikor megmagyarázták, hogy a rokonságból hetedíziglen valakire visszahasonlít. „Mert megtörtént, hogy ha nem született gyermek, az asszony mégiscsak keresett valahol a közelben, a szomszédságban, ismerősök társaságában valakit, akitől valahol valamilyen különleges diplomáciával, az ő együttlétük fenntartása és a család létrehozása érdekében, magot szerzett. Megegyeztek. A férjnek a tudomására jutott ez, de ebből nem lett botrány, mint általában. Ez nem számított megcsalásnak, hanem a gyermek érdekében elkövetett bocsánatos bűnnek, a családért. Persze, hogy kitudódott és ez egy érdekes beszédtéma volt mindig a férfiak között a kocsmában. Nem állta meg senki a társaságból, hogy ne kezdje el csipkedni az illető férfit. De ő azt mondta, hogy
Nagyon frappáns válasz ebben a helyzetben, amikor a gyermekért egy ilyen morális jellegű kérdést, jelenséget is feloldott, és különösképpen, hogy nem egy akárkivel, akárkitől, hanem rendes embertől van.”
És hogy miképpen viselkedtek a paraszti társadalomban a férfiak az apává válás folyamatában attól fogva, hogy kiderült, hogy az asszony várandós? Noha voltak kivételek, a várandós asszonyt sem kímélték, dolgoznia kellett. Nem volt felmentve a nehéz munka alól. A ház körüli munkákat el kellett végeznie, az állatokat, öregeket, gyermekeket el kellett látnia, kapálni kellett, ételt kivinni a mezőre. A gyermek ruhaneműjének, pelenkáinak az előállítása is az ő feladata volt. A férfiak távol tartották magukat mindattól, ami a női higiéniához tartozott.
Két bábakategória volt, a parasztbába és az úribába – aki elvégzett egy bábaképző tanfolyamot. Az új bábák közreműködését nem vették jó néven, mert beleszólt a tisztasági kérdésekbe, a táplálkozásba, utasítgatta a menyecskét. Viszont becsülték a parasztbábát, mert az a gyermekágyas időszakban naponta bejárt, és újrakötözte, megmasszírozta az anyának a hasát. Helyremasszírozta, kendertörölközőbe jó szorosan újrakötte, hogy szorítsa vissza a fellazult testrészt, és ezt nagyon kedvelték és szerették.” A gyermekágyas időszakban az anyja vagy az anyósa gondozta a nőt. Ez az időszak nem volt mindig hat hét, hiszen be kellett állni a munkába, és sok múlott azon, hogy az anyós megértő-e. Mint a néprajzkutató fogalmazott, a fiatalasszonyt ellátták, de nem dédelgették.
A férfi számára leginkább akkortól kezdett el fontossá válni a gyermek, akkortól kezdett foglalkozni vele, amikor már rá lehetett bízni ilyen-olyan munkákat: az állatok ellátását, kaszálást, rendforgatást, pityókaszedés. Ha nem született fiúgyermek, a lányokat a „szégyenvirág” idején, azaz a menstruáció időszakában sem kímélték a nehezebb munkától – magyarázta Balázs Lajos.
Nincs, aki betegségükben gondozza, aki eltemesse. Nagyon fontos szempont volt. Ilyen értelemben látom és figyelem, hogy mennyire gondterheltebbé válnak a napjainkban a szülők. A gyermekek elmennek, megvan a birtok, a ház, az életfeltétel, de nincsenek otthon. Nincs perspektíva, nem remélnek a saját gyermeküktől támaszt. Van egy gyönyörű fotóm: öregasszony és öregember, mögöttük kilenc fiú. Látszik rajtuk az a biztonságérzet, a megnyugvás, hogy íme, kilenc fiúgyermek, mint a mesében, a balladában, ők meg köztük, megnyugodva. Mert mindennek ellenére a gyermek áldásnak számított. A családi és társadalmi feladatkörök ellátásához ember kell, és ahhoz meg kell szülni és fel kell nevelni. És akkor működőképes a világ.”
„Mert mindennek ellenére a gyermek áldásnak számított”
Fotó: Forrás: Balázs Lajos
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!