
Románia a legnagyobb vébésikerét (negyeddöntő 1994-ben) Anghel Iordănescuval érte el
Fotó: FIFA.com
A világbajnokságok történetében három olyan személy van, akiknek játékosként és szövetségi kapitányként is sikerült világbajnokságot nyerni: a brazil Mário Zagallo, a német Franz Beckenbauer, illetve a francia Didier Deschamps. Róluk is olvashatnak a Székelyhon napilap Erdélyi Sport tematikus mellékletében.
2022. november 22., 13:492022. november 22., 13:49
2022. november 22., 20:332022. november 22., 20:33
A labdarúgó-mérkőzéseket, illetve sorozatokat, tornákat, közöttük a világbajnokságot természetesen a csapatok a pályán nyerik meg – ám a partvonal mellett, a kispadon néha ugyanakkora egyéniségek állnak, mint akik bent a pályán vezetik a labdát. Közöttük olyanok is voltak/vannak, akiknek játékosként és szövetségi kapitányként is sikerült elhódítani a vébé-trófeát.
Didier Deschamps 1998-ban játékosként (a döntőben csapatkapitány volt Blanc eltiltása miatt), húsz évvel később pedig szövetségi kapitányként lett világbajnok
Fotó: FIFA.com
Amikor az első világbajnokságot megrendezte a FIFA 1930-ban Uruguayban, az edző, illetve a szövetségi kapitány fogalma, munkaköre, szerepe már elterjedt és pontosan meghatározott volt. A harmincas években már rengeteg olyan szakember volt, akik a futball legjobbjainak számítottak, de közülük csak ketten nyertek világbajnokságot: az uruguayi Alberto Suppici, valamint az olasz Vittorio Pozzo. Utóbbi Olaszország élén egyszer a hazai rendezésű vébét nyerte meg 1934-ben Benito Mussolini nagy örömére, majd az 1938-ban Franciaországban megrendezett tornát, amelynek döntőjében a magyar válogatottat győzték le az azurrik. Pozzo amúgy nagy újító volt a futballban, az angol Herbert Chapman és az osztrák Hugo Meisl mellett őt tarthatjuk az ún. WM-rendszer egyik kidolgozójának.
Baróti Lajos négy világbajnokságon volt a magyar válogatott szövetségi kapitánya
Fotó: FIFA.com
Az ötvenes években ezt fejlesztette még nagyobb tökélyre a magyar válogatott élén Sebes Gusztáv, majd ebből volt eredeztethető a későbbi holland, illetve brazil totális – és igen látványos – futball. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
Egy magyar Úr New Yorkból – Kövi Pál és az Erdélyi lakoma címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, amelyen jeles személyiség életébe engednek betekintést, aki könyvével a 20. század receptjeit mentette át az utókornak.
szóljon hozzá!