
Románia a legnagyobb vébésikerét (negyeddöntő 1994-ben) Anghel Iordănescuval érte el
Fotó: FIFA.com
A világbajnokságok történetében három olyan személy van, akiknek játékosként és szövetségi kapitányként is sikerült világbajnokságot nyerni: a brazil Mário Zagallo, a német Franz Beckenbauer, illetve a francia Didier Deschamps. Róluk is olvashatnak a Székelyhon napilap Erdélyi Sport tematikus mellékletében.
2022. november 22., 13:492022. november 22., 13:49
2022. november 22., 20:332022. november 22., 20:33
A labdarúgó-mérkőzéseket, illetve sorozatokat, tornákat, közöttük a világbajnokságot természetesen a csapatok a pályán nyerik meg – ám a partvonal mellett, a kispadon néha ugyanakkora egyéniségek állnak, mint akik bent a pályán vezetik a labdát. Közöttük olyanok is voltak/vannak, akiknek játékosként és szövetségi kapitányként is sikerült elhódítani a vébé-trófeát.
Didier Deschamps 1998-ban játékosként (a döntőben csapatkapitány volt Blanc eltiltása miatt), húsz évvel később pedig szövetségi kapitányként lett világbajnok
Fotó: FIFA.com
Amikor az első világbajnokságot megrendezte a FIFA 1930-ban Uruguayban, az edző, illetve a szövetségi kapitány fogalma, munkaköre, szerepe már elterjedt és pontosan meghatározott volt. A harmincas években már rengeteg olyan szakember volt, akik a futball legjobbjainak számítottak, de közülük csak ketten nyertek világbajnokságot: az uruguayi Alberto Suppici, valamint az olasz Vittorio Pozzo. Utóbbi Olaszország élén egyszer a hazai rendezésű vébét nyerte meg 1934-ben Benito Mussolini nagy örömére, majd az 1938-ban Franciaországban megrendezett tornát, amelynek döntőjében a magyar válogatottat győzték le az azurrik. Pozzo amúgy nagy újító volt a futballban, az angol Herbert Chapman és az osztrák Hugo Meisl mellett őt tarthatjuk az ún. WM-rendszer egyik kidolgozójának.
Baróti Lajos négy világbajnokságon volt a magyar válogatott szövetségi kapitánya
Fotó: FIFA.com
Az ötvenes években ezt fejlesztette még nagyobb tökélyre a magyar válogatott élén Sebes Gusztáv, majd ebből volt eredeztethető a későbbi holland, illetve brazil totális – és igen látványos – futball. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!