
Nyilasi Tibor a salvadori védők között, 4-es számmal pedig az idén augusztusban elhunyt Tóth József: előbbi kettő, utóbbi egy gólt szerzett az összesen tízből (1982)
Fotó: FIFA.com
1986. június 9., Léon, Mexikó: a magyar labdarúgó-válogatott ekkor játszott utoljára világbajnoki mérkőzést, a Franciaország elleni 3–0-s vereség egyben a csoportkörből való kiesést is jelentette. A gyászos emlékezetű mexikói vébé óta a magyar csapatnak egyszer sem sikerült kijutnia a tornára – olvashatják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
2022. november 08., 12:292022. november 08., 12:29
2022. november 08., 13:322022. november 08., 13:32
Jól elhatárolhatók és korszakolhatók a magyar labdarúgó-válogatott világbajnoki szereplései. Az első a hőskor, tehát a harmincas évek két világbajnoksága (a legelsőre nem nevezett Magyarország, 1930-ban Uruguayban összesen négy európai csapat volt), amikor már egy döntőt játszott a csapat. A második az 1954-es vébével kezdődik, amikor a világ legjobb csapataként nem sikerült elhódítani a trófeát. Ez a korszak 1966-ig tartott, amelyben fontos, erős, a világelitbe tartozó, tényezőnek számító válogatottja volt Magyarországnak.
Puskás Ferenc a berni döntő vége előtt néhány perccel a kapuba talált, de les miatt nem adták meg az egyenlítő gólt (1954)
Fotó: Fortepan/ETH Zürich
Az utolsó korszak három vébét jelent: 1978-ban, 1982-ben és 1986- ban ugyan ott voltunk, de a csoportból való továbbjutás sem sikerült. A második, Olaszországban megrendezett világbajnokságon már részt vett a magyar válogatott, amely az első körben Egyiptomot 4–2-re verte meg, de a negyedöntőben Bolognában már kikapott Ausztriától, és ezzel búcsúzott is az első vb-kalandtól. Ám négy év múlva már a döntőig menetelt – és nem véletlenül. Azt tudni kell, hogy a húszas és harmincas években a magyar futball már a világ élvonalában volt, a magyar edzők (Gutmann Béla, Erbstein Ernő, Czeizler Lajos vagy Weisz Árpád) Európa akkori legerősebb bajnokságaiban dolgoztak. Az 1954-es vb-ezüstérmes csapatot sem néhány év alatt rakta össze Sebes Gusztáv és Mándi Gyula, hiszen az a tudás, ami az akkori magyar futballba koncentrálódott, már az azt megelőző évtizedekben gyűlt. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport tematikus mellékletében.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
Egy magyar Úr New Yorkból – Kövi Pál és az Erdélyi lakoma címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, amelyen jeles személyiség életébe engednek betekintést, aki könyvével a 20. század receptjeit mentette át az utókornak.
szóljon hozzá!