Múzeumi sztorik: először azt hitték, emberölés történt

Miután az illetékes szervek megállapították, hogy egy régi sírról és vázról van szó, értesítették a Csíki Székely Múzeumot. „A múzeum munkatársai kimentek a helyszínre, és megállapították, hogy egy régi vázról van szó. Akkor már látható volt egy kőkazetta egyik oldala, így mélyítették a gödröt, hogy feltárják a teljes sírt, lefotózták, kiásták a vázat és behozták a múzeumba. A sírban egy zsugorított váz volt, és mellette találtak egy övcsatot” – magyarázta Kosza-Bereczki Judit, a Csíki Székely Múzeum régészeti gyűjtemény kezelője.

Mint kiderült, a feltárt temetkezési hely egy bronzkori, kőlapokból kirakott gömbamforás sír. És noha itt nem került elő kerámiaanyag, a megtalált övcsat motívumai hasonlítanak a gömbamforás sírokban talált anyagok motívumkincséhez. A sírba egy húszas évei elején járó férfit temettek, akinek a derekát egy valószínűleg bőrből készült, két végét csontból kialakított, csattokkal összefogott szíj ékesítette. A vázból és vésett motívumokkal díszített szíjvégekből vett minta alapján Debrecenben végeztek szénizotópos vizsgálatot, eszerint Kr. e. 2900-2600 között kerülhettek a földbe.

Kosza-Bereczki Judit elmondta, érdekessége a leletnek, hogy a viselője nagyon fiatalon került vezető pozícióba, mert ilyen típusú övszíjvégeket csak ilyen személyek hordhattak. „A másik érdekessége, hogy nem találtunk olyan információt, amelyből kitűnik, hogy ezt hogyan használják. Ezért Burján Zsolt régésszel megvizsgáltuk az övszíjvégeket. Mivel az öv szerves anyagból volt – bőr vagy textil, de valószínű, hogy bőr – , ez lebomlott. Burján Zsolt készített két rekonstrukciós rajzot: az egyiken egyben van az öv, és úgy ágazik el a bőr, a másik variáns a dupla bőröv, és úgy kapcsolódik bele az övszíjvégekbe.” Hozzátette, nem tudni, hogy melyik változatot használták, viszont a használati nyomokon, a kopásmintákon látszik, hogy honnan volt meghúzva az övszíjvég.

„Hogy a Csíkszentmártonban eltemetett fiatalember milyen nyelven beszélt, az talán már soha nem derül ki, azonban hátrahagyott javai egy olyan világról árulkodnak, amelyben a feltűnő, ritka viseletek és tartozékaik is szerepet kaptak. A temetkezés jellege is arra utal, hogy egy olyan személy került a sírba, aki fiatal kora ellenére a társadalom kiemelkedő tagja lehetett. Elképzelhető, hogy sírja fölé halmot is emeltek, ami az évezredek során teljesen lepusztult” – magyarázta Puskás József.