
Kosza-Bereczki Judit, a régészeti gyűjtemény kezelője az övszíjakkal
Fotó: Gegő Imre
Egy ülepítőgödör ásása közben került elő Csíkszentmártonban az a sír 1998-ban, amelynek leletei kapcsán hamar kiderült, hogy nem rendőrségi, hanem múzeumi ügy. A csontváz mellett a sírban talált csontból készült két övszíjvég lett novemberben a hónap tárgya a Csíki Székely Múzeumban.
2022. november 04., 18:352022. november 04., 18:35
2022. november 04., 18:392022. november 04., 18:39
Elképzelhető, mekkora volt a riadalma annak a csíkszentmártoni fiúnak, aki
Kr. e. 2900-2600 közötti leletek
Fotó: Gegő Imre
Miután az illetékes szervek megállapították, hogy egy régi sírról és vázról van szó, értesítették a Csíki Székely Múzeumot. „A múzeum munkatársai kimentek a helyszínre, és megállapították, hogy egy régi vázról van szó. Akkor már látható volt egy kőkazetta egyik oldala, így mélyítették a gödröt, hogy feltárják a teljes sírt, lefotózták, kiásták a vázat és behozták a múzeumba. A sírban egy zsugorított váz volt, és mellette találtak egy övcsatot” – magyarázta Kosza-Bereczki Judit, a Csíki Székely Múzeum régészeti gyűjtemény kezelője.
A viselője nagyon fiatalon került vezető pozícióba
Fotó: Gegő Imre
Mint kiderült, a feltárt temetkezési hely egy bronzkori, kőlapokból kirakott gömbamforás sír. És noha itt nem került elő kerámiaanyag, a megtalált övcsat motívumai hasonlítanak a gömbamforás sírokban talált anyagok motívumkincséhez. A sírba egy húszas évei elején járó férfit temettek, akinek a derekát egy valószínűleg bőrből készült, két végét csontból kialakított, csattokkal összefogott szíj ékesítette. A vázból és vésett motívumokkal díszített szíjvégekből vett minta alapján Debrecenben végeztek szénizotópos vizsgálatot, eszerint Kr. e. 2900-2600 között kerülhettek a földbe.
Puskás József régész kiemelte, Kr. e. 3000 környékén egész Kelet- és Közép-Európában olyan változások mentek végbe, amelyek nagyban befolyásolták a történelem további menetét. „Egy sztyeppei eredetű, a Dél-Urál és a Volga környékéről érkező népesség tűnt fel, melynek hatására teljesen átalakultak az addigi temetkezési szokások. Ekkor terjedtek el a kőlapokból kialakított, az úgynevezett kőszekrényes sírok, amelyekbe zsugorított helyzetben, magzatpózban fektették halottaikat, majd föléjük gyakran több méter átmérőjű halmot emeltek. A halomsírok minden bizonnyal egy-egy közösség kiemelkedő tagjainak készültek.” Rámutatott, a szentmártoni sírban talált övszíjvégek formai jegyei a mai Észak-Moldva és az attól még északabbra fekvő Podólia területén élő korabeli közösségek tárgyaival mutatnak rokonságot.
A Burján Zsolt által készített rekonstrukciós rajzok
Fotó: Burján Zsolt
Kosza-Bereczki Judit elmondta, érdekessége a leletnek, hogy a viselője nagyon fiatalon került vezető pozícióba, mert ilyen típusú övszíjvégeket csak ilyen személyek hordhattak. „A másik érdekessége, hogy nem találtunk olyan információt, amelyből kitűnik, hogy ezt hogyan használják. Ezért Burján Zsolt régésszel megvizsgáltuk az övszíjvégeket. Mivel az öv szerves anyagból volt – bőr vagy textil, de valószínű, hogy bőr – , ez lebomlott. Burján Zsolt készített két rekonstrukciós rajzot: az egyiken egyben van az öv, és úgy ágazik el a bőr, a másik variáns a dupla bőröv, és úgy kapcsolódik bele az övszíjvégekbe.” Hozzátette, nem tudni, hogy melyik változatot használták, viszont a használati nyomokon, a kopásmintákon látszik, hogy honnan volt meghúzva az övszíjvég.
A szentmártoni sír és „lakója”
Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum
„Hogy a Csíkszentmártonban eltemetett fiatalember milyen nyelven beszélt, az talán már soha nem derül ki, azonban hátrahagyott javai egy olyan világról árulkodnak, amelyben a feltűnő, ritka viseletek és tartozékaik is szerepet kaptak. A temetkezés jellege is arra utal, hogy egy olyan személy került a sírba, aki fiatal kora ellenére a társadalom kiemelkedő tagja lehetett. Elképzelhető, hogy sírja fölé halmot is emeltek, ami az évezredek során teljesen lepusztult” – magyarázta Puskás József.
Az övcsatot a Csíki Székely Múzeum jegypénztáránál az erre a célra kialakított részen és tárlóban lehet megtekinteni.

A közelgő Csíkszeredai Régizene Fesztiválra hangolódva, amelynek a központi témája a természet, ezúttal a doromb kerül a figyelem központjába. A Csíki Székely Múzeumban több, a különböző régészeti ásatások során előkerült dorombot őriznek.

Egy 17. századi levéltári anyagot választott augusztusban a Csíki Székely Múzeum a hónap tárgyának, amely fontos információkat tartalmaz a város történetére, alakulására nézve. Sorozatunk második részében ezt mutatjuk be.

Egy írás- és iskolatörténeti tárgyat választottak szeptemberben a hónap műtárgyává a Csíki Székely Múzeumban: az intézmény néprajzi raktárából egy 1783-ból származó csíkvacsárcsi kalamárist emeltek most ki. Folytatjuk a múzeumi sztorik sorozatunkat.

Milyen viták, konfliktusok határozták meg a 18. században a felcsíki emberek mindennapjait, amelyekből aztán peres ügy is lett? Többek között ez is kiderül a Csíki Székely Múzeum gyűjteményében levő, 1738 és 1745 közötti felcsíki peres jegyzőkönyvből.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!